Milyen sportolóként elkezdeni az egyetemet? Néha nehéz, néha könnyű… – Fehérvár Cycling Team blog
A Fehérvár Cycling Team versenyzői rendszeresen blogolnak magazinunkban, ezúttal Hideg Nóritól olvashatjátok, hogy milyen volt sportolóként elkezdeni az egyetemet, kollégiumba költözni egy idegen városba.
Hideg Nóra vagyok, a Fehérvár Cycling Team versenyzője, mellette pedig a Pécsi Tudományegyetem elsőéves gyógytornász hallgatója. Már nagyon régen letettem a voksom emellett a hivatás mellett, ebben nagy szerepet játszott a sport iránti szeretetem és a vágy, hogy jobbá tegyem más emberek életét.
A Székesfehérvár-Pécs távolság miatt kollégiumban lakom, de ez egy cseppet sem zavar, sőt! A mostaniaknál jobb szobatársakat elképzelni sem tudnék. A blokkban 2 szoba van, az egyikben 3 lány, a másikban 3 fiú. A két lány a Művészeti Karon festészetet tanul, két fiú szintén MK-s, gitár szakon. Illetve illik megemlíteni a harmadik fiút, aki egy negyedéves dietetikus hallgató, név szerint Gönczy Gergő (Epronex-BSS-Oil Team). Ő az, aki a legtöbbet segített a kezdeteknél a megfelelő edző útvonal kiválasztásában, egy-két nehezebb tananyag megértésében. Ha ez nem lenne elég, rendszeresen ellát tanácsokkal, hogy mit hogyan érdemes enni és hogy ez miért van.
Az első pár hétben az egyetemen rájöttünk, hogy ez nem (csak) a szórakozásról fog szólni. Más, mint a középsuli. Kőkemény elvárások voltak velünk szemben – amit teljesítenünk kellett. A 2. héten már anatómia ZH-t írtunk, majd a továbbiakban még kettőt. Élettanból és sejtbiológiából hasonló a tematika. Ha mindegyik zárthelyin megvan legalább a kettes, akkor megkapjuk az aláírást és vizsgázhatunk (a ketteshez min. 60%-ot kell elérni). A gyakorlati tantárgyakon 8-8 minitesztet írtunk (10 kérdés volt, legalább 80%-ot kell elérni).
Összességében: sokat kell tanulni az egyetemen. Az elején jól jött, hogy október közepétől volt egy hosszabb pihenőidőszakom, ami alatt teljes mértékben a tanulásra tudtam koncentrálni. Ám a bringás élet Pécsen kicsit döcögősen indult. A Kollégiumi Bizottság kezdetben nem akarta engedni, hogy behozhassam a bringám. Majd nehezen, de sikerült meggyőzni őket, hogy ez nem olyan bringa, amit csak úgy simán lezárnék a koli előtti tárolóba. A gondnokkal megbeszéltük: saját felelősségre lehet nekem (is) a szobában a bringám. De emiatt az első héten nem tudtam edzeni itt.
Azonban itt egy újfajta életet tapasztalhattam meg. Főzök, mosok magamra. Itt tapasztalhattam meg, hogy ezek mennyire fontos és időigényes dolgok. Ezek miatt a jó time management nagyon fontos szerepet játszik az életemben, de igyekszem mindig a legjobban beosztani a napjaimat.
Reggelente felkelek, hogy (többnyire) időben beérjek órára. Bringával járok a városban, ami abszolút kivitelezhető, ha azt az 1,2 km-t nézzük, ami a koli és a suli között van. Az egyetem helyileg a főtértől egy utcányira található.
Bulikat tekintve nem tudok sokat mondani. Egy-két buliban voltam eddig, „sajnos” ez a része a városnak annyira nem kelti fel az érdeklődésem, viszont a zene! Néhányon tudhatták, hogy elég régóta fuvolázom és hogy ezt nem szerettem volna abbahagyni. Sok-sok keresgélés után sikerült tanárt találnom. A szobatársak már nem csak élő gitárszót hallhatnak a blokkban.
Mindent összevetve nagyon szeretek Pécsen lenni! Szeretem a várost, a környéket, az embereket, a barátaimat és ezt az újfajta szabadságot. Bár szűk egy hét és jön a vizsgaidőszak, ami egy kis pánikkal tölt el, de izgatottan várom, hogy letudhassam az első félévemet az egyetemen.
