Idén el vagyunk kényeztetve igazán jó országúti kerékpárokkal, a Wilier GTR SL is illik a sorba, sőt… Bár még nem vagyunk a szezon végén, de ki merem jelenteni, hogy nálam ár/érték arány szempontjából eddig ez a bringa lenne a befutó.
Nyilván az ár/érték arány is egy relatív fogalom, hiszen mindenkinek máshogy esnek latba az „értékek” egy kerékpárnál. Ismerek olyat, aki kerékpár vásárlása előtt úgy számol, hogy megnézi a váz tömegét, esetleg a merevség- és rugalmassági mutatóit a különböző pontokon, megnézi, milyen értékű szett, alkatrészek vannak ráaggatva, melléteszi az árat összehasonlítva a konkurensekkel és levonja a mérleget. Tökéletesen értelmezhető hozzáállás, nem lehet belekötni.
Másnak esetleg kiemelten fontos az is, milyen logó van a vázon, régi bikemagos szóhasználattal „kúlfaktor”, egyáltalán a design. Utóbbi aztán tökéletesen szubjektív, van, akinek a csillogó fehér jön be, másnak a matt fekete, a harmadiknak a neon színek, az egyiknek a letisztult design, a másiknak a cirádák, és sorolhatnánk. Abban azonban megállapodhatunk, hogy valójában sokaknak fontosabbak ezek az utóbbi értékek, mint az, hogy a távoli Kína egyik távoli gyárában melyik műszakban nyerte el végleges formáját egy karbonváz.
Mi kicsit kiváltságosak vagyunk, hiszen ha kerékpárokat kell értékelni, lehetőségünk van felülni, és kapunk egy benyomást, milyen érzés hajtani, hogyan válik be a valóságban az egyébként táblázatokból kiolvasható geometria, vagy hogyan viselkedik a címkék alapján minden drága bringa esetében „merevséget és komfortot garantáló” karbonszövet, amit a vázhoz használtak. Milyen az összeszerelés minősége, értelmesen válogatták-e össze a papíron csak tömeg- és ár adatokkal jellemzett kiegészítőket?
Számomra a fenti három bekezdésből az első az alapot jelenti, majd a második kettőben foglaltak döntik el, mennyire szerethető az adott kerékpár. Az pedig, hogy mennyire szerethető a bringa, igenis sokat számít az ár/érték arány „érték” oldalán. Bocsánat a hosszú bevezetőért, de ha valamilyen szempontból legjobbnak (és nem az egyik legjobbnak) titulálunk valamit, azt indokolni kell… Persze lássuk a katalógusokban foglalt jellemzőket is!
A GTR, azaz Granturismo – amelyet a márka hazai forgalmazójától, a Biondo Bike kerékpárüzlettől kaptam tesztelésre – ahogy nevéből is kiolvasható, a Wilier „túrázósabb” országúti modellje volt – tisztességes karbonvázra, megbízható alkatrészekkel építve. Geometriája kényelmesebb testhelyzetet biztosít, mint egy vérbeli versenygép, de alkalmas arra, hogy részt vegyünk granfondo-versenyeken, országúti tömegsport rendezvényeken is. 2016-ra azonban a GTR kód egy teljes szériát jelöl, így a felhasználási terület is tágul.