Hogyan kerül bringás magazinba egy terepjáró? Egyszerűen. Kaptunk egyet tesztre a Magyar Suzuki Zrt.-től, mert sikerült meggyőznöm őket, hogy nincs ma ennél menőbb a Suzuki kínálatában, meg hát valódi terepjáró is, tehát ideális lesz a montizáshoz. Ekkor persze még csak sejtettem valamit 😀
Méghozzá azt, hogy a Jimny pici. Ez akkor tudatosult bennem igazán, amikor a telephelyen átvettem az autót és kerékpárszállító táskába csomagolt enduro bringámat csak a harmadik variációban tudtam úgy berakni az autóba, hogy be tudjam csukni a hátsó ajtót. És nem a csomagtartóba került, hanem lehajtott üléstámlákkal a Jimny utasterébe!
De térjünk vissza kicsit a dizájnra. Ma nagyon divatos a retró, de nagyon keveseknek sikerül ezt átültetni a mai modern formavilágba. Ugyan az ízlés személyes és szubjektív, de szerintem a Jimny kinézete telitalálat. Annyira kocka amennyire kell, de mégis frissnek hat, megőrizve az LJ80-as első generációs Jimny vonalait. Ahogy a videóban is elmondtam, nehéz ma ennyire feltűnőnek lenni bármilyen új autóval is, mint az új Jimnyvel. Integettek a pirosnál, egy kétszer akkora autóból elismerően mutogatott a sofőr, és mindenhol megfordultak utána az utcán. A beltérre ugyanez a jellemző. Nincsen benne fényűzés, mindenhol a funkció számít. Szerencsére könnyen tisztítható, egyszerű anyagokat használtak fel, így nem kapsz sokkot amikor beszállsz sáros cipőben vagy éppen a bringát rakod be az utastérbe.
Ja igen, mondtam már, hogy feltűnő? Főleg ebben a színben. Egyik nap éjfélkor hazafelé megállítottak a rendőrök, majd a szokásos papírok/szonda kombó után elmondták, hogy igazából csak meg szerették volna nézni közelről. 🙂 Majd némi eszmecsere után továbbengedtek. Na, de bringás magazinnál, csak az a lényeg, hogy el lehet-e vele menni bringázni? Hát persze, hogy el, sőt! De azért pár dologra nem árt figyelni! Hátsó ajtós kerékpárszállítót nem nagyon lehet rá rakni a pótkerék miatt.
Mivel a tesztautón nem volt vonóhorog, ezért vákuumos tartót használtam hozzá, de majdnem ez is kudarcba fulladt, ugyanis a Jimny tetején nagyméretű bordák vannak. A tapadókorongoknak pedig lételeme a sík felület. Persze megpróbáltam a bordára rárakni, és meglepő módon még így is tartottak, pedig a videóban is látható, hogy terepen sem spóroltam el a tempót. Ha a tetőre rakod a bringákat, akkor nem árt jó magasnak lenni. Mivel én 180 centi alatt vagyok, ezért vittem magammal egy kis kettes létrát, amire felállva már kényelmesen tudtam rögzíteni a kerékpárokat.
Ezzel az autóval nem lesz olyan gondod, hogy egy verseny rajt/cél területét nem tudod elhagyni mert felázott a talaj, vagy nem tudsz valahová leparkolni, mert felakadnál vele. A Jimny nem egy divat terepjáró, hanem egy valódi céleszköz. Kivittem komoly terepre is, mivel kíváncsi voltam mit mutat. Szerencsére a Vigasportos Seti barátom is velem tartott, aki egyrészt terepjárós túrák vezetéséből él, másrészt az autójával ki tudott volna rántani a sárból….ha szükség lett volna rá. Persze nyilván nem volt. Már 4H-ban is mindennel elboldogult, 4L-ben (összkerék+felező) pedig olyan volt mint egy diesel mozdony. Lassú, de mindenen átment. Olyan helyekre is el tudtam jutni bringástól amire eddig gondolni sem mertem. Innentől kerestem azokat a bringás kezdőpontokat amiket nehéz útvonalakon lehet csak elérni.
Mikor megkaptam az autót, már olvastam az első sajtóbemutatós teszteket, és kicsit lehangolt, hogy átlagban 10-11 L-t fog enni a verda. Innen is látszik, hogy mennyire releváns infó egy autó tesztje úgy, hogy alig pár órája van rá az újságíróknak a bemutatón. Nekem ugyanis simán 7 L alatti értékekkel járt a Jimny, csak igazi terepezéskor evett 9-10 L körül. Főleg, ha megnézzük hogy gyakorlatilag egy egyszerű 100 LE-s 1,5 L-es sima szívó benzinmotor tol maga előtt egy falat, hiszen itt áramvonalasságról azért nem lehet beszélni. Tehát abszolút élhető a hétköznapokon is. A nagy sebességű autópályázás nem az ő műfaja, 130-nál a motor is durván pörög, meg hangos is, és fogyaszt is rendesen. 90-100-al viszont fájdalomküszöb alatt marad minden, és ami fura, illetve habitus függő, de én teljesen más karakterré váltam a Jimny-nek köszönhetően. Mivel hétköznapokon egy 140 lovas céges autót hajtok, ezért azzal üldözöm a másodperceket, hiszen az ingázás minden csak nem sétagalopp. A kis sárga Jimny-vel viszont örömautózássá vált a napi rutin is. Fura, de tényleg így volt.
Kinek ajánlom az új Jimny-t? Elsősorban azoknak akik egyedül vagy maximum párban utaznak. Gyerekkel csak akkor, ha ez a második autó otthon. Mivel nálunk 3 gyerek van, ezért egyértelműen nem lehetne elsődleges autó, de másodiknak simán elfogadnám. Persze vonóhoroggal, hogy a bringaszállítás is egyszerű legyen. A hátsó ülést ledöntve megfelelő méretű a csomagtér is, félteni sem kívül sem belül nem kell, nem mellékesen feltűnő, és kedvező árú is egyben. 5,4 millióról indul, de a felextrázott tesztautó is megállt hatban.
Ha bővebben is érdekel a Jimny, akkor nézd meg fent a videót amiben részletesebben beszélek róla, vagy kattints a Suzuki oldalára: https://auto.suzuki.hu/jimny/#kezdolap