Hogyan alakíthatjuk magunkat fagyállóvá?

Képzeljük el, hogy valaki egy olyan csodaszert kínál, amivel egyszerre válhat sokkal erősebbé az immunrendszerünk, válthatnak a több órás kinti tekerések komfortossá még komoly mínuszokban is anélkül, hogy vagyonokat költenénk téli ruházatra, miközben még a hangulatunkon is javítana. A következő cikkben erről a csodaszerről fogok részletesen írni, de már itt, az elején lespoilerezem, hogy nem a kristályról van szó… 🙂

Mint a legtöbb bringás, én is végigjártam a téli bringázás kálváriájának minden állomását: teljesen kezdőként még a különböző melegítőkben való tekerést, aztán később a közepes minőségű téli ruhákban fagyoskodást, egészen a profi, vízálló, jól szellőző teljes téli szettig.

Aztán persze jött az okosgörgő, ami megváltást jelentett a hidegtől és a jeges utakon való kóválygástól, és még az edzések hatékonyságát is jelentősen javította. Végül pedig a valódi mennyországot jelentő mediterrán edzőtáborok…

Saját utam a hidegadaptáció felé

Aztán változott az élet, és minden korábbinál jobban előtérbe került nálam a bringázás klasszikus, közlekedés célú használata, ami ismét felvetette a jól ismert kérdést: mikor tegyem le a bringát? Egy éve erre biztosan azt válaszoltam volna, hogy legkésőbb november, mert a néhány fokos hőmérséklet esővel kombinálva a legundorítóbb idő, amiben csak bringázni lehet, és ki akarná egy életre megutálni a bringázást, ha nem muszáj…

Aztán valami megváltozott: ahelyett, hogy alávetettem volna magamat az időjárás viszontagságainak, elkezdtem tudatosan építeni az ellenállóképességemet. A hideg zuhanyzás már lassan 20 éve része az életemnek, még gimnáziumban fedeztem fel, mennyire sokat segít a fókusz fenntartásában intenzívebb időszakokban. Persze akkor még csak néhány alkalommal, kávé helyett éltem ezzel, aztán pár éve egyre rendszeresebben, míg tavaly júliusban el nem határoztam, hogy teljesen leállok a meleg víz használatával.

Az eredmény egészen hihetetlen volt, viszonylag hamar extrém módon megnőtt a toleranciám a hideggel szemben. Mit jelent ez? Október végén Szlovéniában egy 9 órás teljes menetidejű túrát nyomtam le csak fürdőnadrágban, néhány fokban, anélkül, hogy ez bármilyen egészségügyi problémát okozott volna.
Aztán számos hasonló kaland után elérkezettnek láttam az időt, hogy kicsit jobban megközelítsem a határaimat, és -10 fokban félmeztelenül tekertem el a munkahelyemre, amit egy kedves sofőr meg is örökített.

Az egész amúgy meglepően sima volt, sokkal rosszabbra számítottam, végig bőven komfortzónán belül sikerült teljesíteni az akciót. Akit jobban érdekel, milyen érzés volt, itt tudja megtekinteni:

Szóval a lényeg: igen, korral, és a keringés romlásával csökken az ember toleranciája a hideggel szemben, és ha egyszer fázósak például az ember ujjai, akkor mindig is azok maradnak. Viszont az edzettséghez hasonlóan némi kényelmetlenség árán a hidegtűrés is fejleszthető, de azt gondolom, hogy a bringázás elég mazochista sport ahhoz, hogy egy kis szenvedés még senkinek ne vegye el a kedvét tőle 🙂

Jó, jó, elhiszem, hogy a testem képes lehet rá… De miért csinálna bárki ilyet, ahelyett, hogy simán felöltözne?

Bár én személy szerint mindig is nagyon utáltam téli tekerések előtt 10-15 percet eltölteni azzal, hogy magamra aggassak minden létező téli ruházatot, szépen, rétegesen, ahogy a nagy könyvben meg van írva, de ha csak azért csinálnám az egészet, hogy ezt megspóroljam, akkor elismerném, hogy tényleg nem vagyok normális.

Immunrendszer erősítés

Számomra az egész dolog egyik fő előnye az immunrendszerem jelentős megerősítése. Eddig nekem minden ősz és tél arról szólt, hogy viszonylag könnyen lebetegedtem, egy-egy betegség simán 1-2 hétig elhúzódott, menetrendszerűen jött ki árpa a szememen, állandóan ki volt cserepesedve a szám… azt hiszem ezeket a legtöbben elég jól ismerjük. Ehhez képest a hideg zuhanyok állandósítása óta alig volt bármilyen ezekhez hasonló problémám, pedig ha valamikor, most igazán adtam rá okot, hogy minden klasszikus probléma előjöjjön. Ezt a hatást amúgy kutatások is megerősítették, de a saját tapasztalat szerint is elég érezhető a különbség.

Ez már önmagában elég érv lehetne ahhoz, hogy az ember belevágjon, de szintén saját tapasztalat szerint van még egy nagyon fontos dolog, ami miatt megfontolandó, hogy az embert hagyja, hogy mindenki teljesen hülyének nézze az alulöltözöttsége miatt: ismerősi körben azt látom, hogy elég sok bringást érint a szezonális hangulatromlás problémája. Nekem személy szerint talán ebben a kérdésben segített a legtöbbet a saját „hidegterápiám”.

Hangulatjavítás

De vajon miért segítene az ember hangulatán az, ha a hideggel gyötri magát? Nagyon egyszerűen az emberi szervezet igyekszik mindig fenntartani az egyensúlyi állapotát: ha például alkohollal extra dopaminlöketet adunk magunknak, másnap a szervezetünk ezt alacsonyabb dopamintermeléssel hozza egyensúlyba, ezért a fejfájás mellett jó eséllyel a hangulatunk sem lesz a csúcson. Minél nagyobb a dopaminszintünk kilengése pozitív irányba, annál nagyobb lesz utána a kilengés negatív irányba is (erről a komolyabb szerhasználók tudnának elég sokat mesélni). A dolog viszont szerencsére fordítva is működik: a szervezet az őt ért sokkot utólag szintén megpróbálja egyensúlyba hozni, ezért például egy hideg zuhany után jobb lesz a kedvünk is, persze csak miután átéltük előtte az ebből fakadó kellemetlenséget. Ha rutinunkká válik a dolog, hosszabb távon érezhető hangulatjavulást tapasztalhatunk, ami a több szabadban eltöltött idővel karöltve már érezhető javulást hozhat az ember általános életminőségén is.

Stresszkezelés

Emellett az ember stresszszintjét is érdemben csökkentheti a hidegnek való kitettség (szintén kutatások szerint is). Nekem erre a jeges fürdők váltak be a legjobban: ott a szervezet valódi vészhelyzet üzemmódba kapcsol, utána pedig ennek tükrében már a napi problémák sokkal kevésbé tűnnek fenyegetőnek, ezért a lelki egyensúlyból is sokkal nehezebb kibillenni.

Oké, persze, én is utálok megfázni, és igazából azt se bánnám, ha jobb kedvem lehetne a szürke téli napokon is… De még mindig nem ment el az eszem, én aztán nem fogom emiatt tönkretenni az ízületeimet!

Az egyik kedvenc videós kommentem a következő volt: „Majd ha ordít az ízületifájdalmaktól majd rájön… milyen jó volt nyálaskodni”. Azt hiszem ehhez hasonló megjegyzéseket már mind hallottunk, ha csak kicsit is kevesebb meleg ruha volt rajtunk, mint amennyit „mindenki” helyesnek ítélt.

De mi az igazság ebben a kérdésben? Milyen veszélyeket rejt magában az, ha az ember időről időre hagyja magát kihűlni? (Előre szeretném leszögezni, hogy nem vagyok orvos, a kérdésben kizárólag megbízható cikkek alapján nyilatkozok, ami nem helyettesíti az elengedhetetlen orvosi konzultációt.)

Megfázás, tüdőgyulladás

Először is (bár ez talán már egészen ismert tény) sem a megfázást, sem a tüdőgyulladást nem a hideg okozza, hanem pont az, hogy a test nincs hozzászokva a hideghez, a kihűlt területen legyengül az immunrendszer és fogékonyabbá válik a betegségekre.

Keringés

Másodszor a kihűlés javítja a keringést, de extra terhelést is jelent, ezért akinek bármilyen keringési problémája van, az tényleg ne kezdjen semmi ilyenbe azelőtt, hogy beszélne előtte orvossal.

Ízületi panaszok

Harmadszor nézzük a mindenki által jól ismert reumát. Ennek két fő típusa van: a gyulladásos és a kopásos reuma (amik nem zárják ki egymást).
A hidegnek való kitettség a kutatások szerint gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatású (ezért hatásos pl. a jegelés is gyulladt, fájdalmas területeken), ezért azt gondolom, hogy a gyulladásos reuma annyira nem fenyegeti az embert, ha belevág a saját hideg projektjébe, sőt, ha hihetünk a kutatásoknak, még segíthet a megelőzésében is. (Persze itt is egészséges egyénből indulok ki, meglévő ízületi probléma esetén természetesen más lehet a helyzet!)

A kopásban viszont van igazság: a hidegben sűrűbbé válik az ízületi folyadék és merevebbé válik az egész ízület, így hidegben járatva jobban fog kopni a porc. Már, ha tényleg hagyjuk kihűlni az ízületet!

A saját tapasztalatom pont az, hogy mióta jobban kiteszem magamat a hidegnek, azóta lényegesen több hőt képes termelni a szervezetem, mivel egyszerűen nem hagytam mást választást. Aki öltözködéssel mindig megóvja a testét attól, hogy saját maga termelje meg a szükséges hőt, annak ez a képessége akkor sem fog megfelelően működni, amikor szüksége lenne rá, mert mondjuk nem találta el jól, mennyi ruhát kellett volna felvenni. Ha viszont rákényszeríted magad a hőtermelésre, nem is fogsz annyira kihűlni, így az ízületi kopás problémája sem fog feltétlenül olyan mértékben érinteni, ahogy azt elsőre gondolnád. Ettől függetlenül persze legyünk észnél, kihűlt ízületet ne terheljünk túl, de a hangsúly a kihűlt ízületen és a terhelésen van.

Összefoglaló

Itt értünk el talán a legfontosabb ponthoz: ahogyan az extrém sportokban sem vakmerők lesznek igazán sikeresek, hanem azok, akik jól ráéreznek, hogyan kell minimalizálni a kockázatokat maximális teljesítmény mellett, úgy ebben a témában sem az jut messzire, aki erőből rákényszeríteni a testét, hogy egyik napról a másikra extrém hideget viseljen el. Ez egy folyamat, amit tudatosan fel kell építeni, és időt kell neki hagyni, különben könnyen ellenkező hatást érünk vele el. A komfortzónánkból nem hogy nem kell, nem is szabad túlságosan eltávolodni, mindig figyelnünk kell a testünk jelzéseire.

Ha viszont ezeket az alapvető szempontokat nem hagyjuk figyelmen kívül, a hidegtűrő képességünk fokozása nem csak új kihívásokat adhat a szezonon kívül, hanem ennek köszönhetően egészségesebbé is válhatunk, nem beszélve arról, hogy több időt tölthetünk így a szabadban a kedvenc sportunkkal is, bármilyen hideg is van kint!