Dr. Simonyi Ákos és Sipos János – MKSZ elnökjelöltek – programok, elképzelések

Már egy hét sincs hátra a Magyar Kerékpársportok Szövetségének február 25-én tartandó tisztújító és alapszabály módosító közgyűléséig. Eddig két alternatíva közül választhatnak a küldöttek.

Az egyik a leköszönő elnökség elképzelései alapján tervezett alapszabály-módosítás, az eddigi szakágakra osztott struktúra központosításával, amit Dr. Simonyi Ákos személye fémjelez. A másik elképzelés szerint meg kellene tartani a szakágankénti struktúrát, és a működő kereteken belül megújítani a kerékpársportot, utóbbi irányvonal mögött Sipos János áll.

A Magyar Kerékpársportok Szövetségének sajtóközleménye:

A Magyar Kerékpársportok Szövetségének (MKSZ) leköszönő elnöksége február 25-ére tisztújító és alapszabály-módosító közgyűlést hívott össze. Az egyik elnökjelölt, dr. Simonyi Ákos és csapata a 2016-os riói olimpiáig, az MKSZ XXI. programban fogalmazta meg célkitűzéseit és stratégiai pontjait, melyet, ha a szombati közgyűlés elfogad, a nemzetközi szövetség elvárásainak is megfelelő, minden szakágat magában foglaló – a sportszakmai irányítást üzleti menedzsmenttel kiegészített – új struktúrát és rendszerváltást hozhat a sportágnak.

Az MKSZ elnöksége a január 16-ai ülésén február 25-ei hatállyal azért mondott le, hogy a jelenlegi szakági szövetségi rendszer megszűnjön, és egy új alapszabály elfogadása és új elnökség megválasztása után, a nemzetközi szövetség (UCI) által is elvárt, ernyőszervezet nélküli struktúra jöjjön létre. Az új vezető testület az olimpiai felkészülés figyelembevétele mellett, szeptember 1-ig kívánja kialakítani a több bizottságot magában foglaló új szervezeti struktúrát. Az elképzeléseket az MKSZ XXI. programban fektették le, melyben a finanszírozás kulcsát a sportág eladhatóságában látják. A program legfőbb céljai a 2016-ig szóló olimpiai ciklus távlatában: legalább 3000 igazolt kerékpárversenyző, legalább 8 fős magyar kerékpárcsapat a 2016-os olimpián, legalább 100 millió forint szövetségi és 500 millió forint egyesületi finanszírozás, a versenyek színvonalának, számának, látogatottságának és (el)ismertségének emelése, infrastruktúra fejlesztése, a kerékpározás szabályainak kedvezőbbé tétele a sportolni vágyók számára, valamint adókedvezmények elérése a kerékpársporttal kapcsolatos költekezések esetére. A célok eléréséhez az MKSZ XXI. program három stratégiai pontból – egység és összefogás, menedzsment szemléletű sportágirányítás és magas színvonalú sportszakma – indul ki. Az egyszövetségi rendszeren belül, a kerékpársport magyar viszonyait és a nemzetközi szövetség (UCI) struktúráját követve országúti, pálya, olimpiai-krossz és lejtős hegyikerékpár, terep (ciklo-krossz), bmx, triál, terem, para és szabadidős  szakági bontásban valósulna meg a működés.

A program végrehajtásához menedzserekből, sikeres cégvezetőkből álló elnökséget jelölnek, mely tevékenységén és – üzleti, média és kormányzati – kapcsolatrendszerén keresztül új gazdasági és humán erőforrást hozna a hazai kerékpársportnak; a sportszakmai munkát – egy korábbiaknál erősebb irodai háttér mellett – továbbra is az arra hivatott szakemberek végeznék. Elnökségi tagnak jelöltek: dr. Antal Erzsébet közgazdász, a MALÉV korábbi vezérigazgatója, ma pénzügyi tanácsadócég-vezető; Balog Zoltán, egy ásványvízpiaci cég kereskedelmi igazgatója, a Szegedi Kerékpáros SC elnöke; Essősy Zsombor érdekérvényesítő szakközgazdász, egy fejlesztési iroda vezérigazgatója, aki 2003 óta foglalkozik pályázati rendszerekkel, 2006-ban az „Év fiatal menedzsere”, 2010-ben az „Év vállalkozója”; Kalocsai Zsolt közgazdász, tanácsadó és számviteli cég vezetője; Lánczi Tamás jogvégzett elemző és politikai tanácsadó, a KIM korábbi helyettes államtitkára; Medveczky Balázs, a Magyar Televízió vezérigazgatója; Tóth Árpád villamosmérnök, korábban informatikai cég ügyvezetője, ma szervezetfejlesztési tanácsadó, a hegyikerékpáros szövetség elnökségi tagja; Vahl Tamás, külkereskedelmi és nemzetközi cégek vezető munkatársa, vezérigazgatója és Wáberer György, Európa egyik legnagyobb közúti fuvarozó cégének elnök-vezérigazgatója, 2009-ben az „Év menedzsere”; továbbá a leköszönő elnök, Sipiczki Róbert illetve az elnökjelölt dr. Simonyi Ákos.

A leköszönő elnök személye folytonosságot és hitelességet jelenthetne az új grémiumban. A programozó matematikus végzettségű Sipiczki Róbert egy évtizede forgalmazóként és ügyvezetőként dolgozik a kerékpáros szakmában; 2004 tavaszától a Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség, 2009 tavaszától a Magyar Kerékpársportok Szövetségének elnöke. „A kettős elnöki megbízatás meglehetősen nagy terhet rótt rám a munkám mellett, de ugyanakkor számtalan tanulsággal is szolgált. Mindezek vezettek arra, hogy a hazai kerékpársport szövetségi rendszerének megváltoztatására tegyek indítványt, melyről a 2012. február 25-ei közgyűlés lesz hivatott dönteni. Őszintén hiszek abban, hogy a változás a sportág fejlődését és előrelépését szolgálja. A megújuló szövetség elnöki posztjára nem pályázom, arra jelölést nem fogadok el; amennyiben a közgyűlés bizalmat szavaz nekem, kész vagyok a leendő elnökség munkájában részt venni” – fejti ki bemutatkozó anyagában.

Dr. Simonyi Ákos

Dr. Simonyi Ákos villamosmérnöki diplomáját és műszaki doktori fokozatát a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte, 1981 óta számítástechnikával, informatikával, tanácsadással foglalkozik, számos sikeres vállalkozás alapítása, felfejlesztése kötődik személyéhez. Korábban kajakozott, atletizált, ma a senior kategóriában kerékpározik, az elmúlt esztendőkben több országúti és hegyikerékpáros viadalon eredményesen vett részt; 2010-ben és 2011-ben minden Topmaraton-versenyt megnyert, olimpiai-krosszban valamennyi futamon első helyezést szerezve Magyar Kupa-győzelmet szerzett; országúton ob-hatodikként zárt, csakúgy, mint az ausztriai Alpentour mountain-bike versenyen. Sportvezetőként a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke; három éve közreműködésével alapították a magasan jegyzett EuroOne-Waberer’s Pro MTB Team-et, melynek megalakulása óta Magyarország 10 hellyel jutott feljebb a világranglistán; kettő magyar férfi olimpiai kvótafutó ennek a csapatnak a versenyzője. „Meggyőződésem, hogy a XXI. században egy sportág akkor lehet sikeres, ha eladható. Ennek érdekében a professzionális sportszakmai irányítást ki kell egészíteni olyan üzleti menedzsmenttel, amely tevékenységével a sportágra irányítja a média, az üzleti élet és a kormányzati szervek figyelmét. Hiszem, hogy az élsport és a tömegsport ma is elválaszthatatlan egymástól, noha a korábbiakhoz képest ez a viszony is új értelmezést kapott. Megtisztelő lenne számomra, ha üzleti tapasztalataimmal, sportvezetői gyakorlatommal és master kerékpárversenyzői lelkesedésemmel szolgálhatnám az egységes, erős és eredményes magyar kerékpársport ügyét” – írja önéletrajzában.

Az MKSZ XXI. program, az új strukturális elképzelés és az elnökségi tagságra jelöltek bemutatkozása megtalálható: http://www.cycling.hu/

2012. február 20.
Az MKSZ ügyvezető elnöke megbízásából:
Vasvári Ferenc

Sipos János elnökjelölt programja:

Helyzetelemzés:

A magyar kerékpár sport helyzete nem vonatkoztatható el a többi sportágétól. A nehéz gazdasági helyzetben a létéért küzd mindeni. Nekünk kerékpárosoknak, ebben a helyzetben összefogásra van szükségünk. Nem akarok visszamenni a kilencvenes évek elejére, amikor főtitkár voltam és már akkor is a marakodás volt a jellemző a sportágunkra. Higgyék el, egy alapszabály módosítás még nem oldja meg a problémákat, csak tovább növeli. A szakágakat hagyni kell dolgozni, és a védőhálót kell tartani fölöttük, hogy adott esetben ne legyen problémájuk. Nem alapszabály, hanem széleskörű összefogás tartja majd fent sportágunkat. De amennyiben a módosításra szavaznak, akkor az új bringás alkotmány elkészítésében széleskörű konzultációra van szükség. A legfontosabb, a versenyzők érdeke nem csorbulhat.

Sipos János

Helyünk a magyar sportban:

Tudomásul kell venni, hogy a magyar sport olimpia centrikus. Nem véletlen, hogy a MOB új feladata az egész sportmozgalom átfogó felügyelete, a pénzek elosztása.
A kerékpár a nyári játékokon az atlétika és az úszás után a legtöbb versenyszámmal rendelkezik. Szám szerint 18-cal. Ezt nem kihasználni vétek lenne, amikor a központi pénzek elosztásáról van szó. A legjobban fizető szakág a pálya, melyhez nem rendelkezünk megfelelő létesítményekkel, de a Millenáris a szinten tartáshoz megfelelő, és más módon is lehetne hasznosítani. (erről később)

Az országút, amely a legnépszerűbb a világban 4 versenyszámban képviseli magát az olimpián. A médiában eladható, jól közvetíthető, és nem véletlen, hogy a nagy külföldi sportcsatornákon éves szinten a többi szakághoz képest 95%-os fölényben van. Ide tartozik a terepkerékpározás is, bár az már átmenet az MTB-hez.
A Mountain Bike, dinamikusan fejlődő szakág, bár az olimpiai szám közvetítése az erdőben való kerekezés miatt kicsit nehézkes, de népszerűsége még mindig nagy. A szakági szövetség és a versenyrendezők nagyon sokat tesznek a népszerűsítéséért, de az az érzésem sokkal több van benne, még úgy is, hogy az egyre erősödő zöld mozgalommal is meg kell küzdeniük.

BMX. Hasonló cipőben jár, mint a pályasport nincs megfelelő létesítménye, elsősorban a rajthely kialakításában. Jól közvetíthető látványos versenyszám, az extrém sportok összeállításában is megállja a helyét. Ugyanígy a szabadstílusú versenyszáma, amely több odafigyelést érdemelne.
A teremkerékpározás és a bringa póló színesíti a palettát és hozzátartozik a kétkerekű sportokhoz. Jelentősen javítani kellene a parakerékpáros sportok helyzetét a bringasportban. A vakok tandemversenye és a mozgássérültek pálya és országúti viadala, új lehetőségeket hozhat sportágunk népszerűsítésében, ráadásul ezek paralimpiai versenyszámok is, és olimpiai címeket érnek. Csak egységesen fellépő szövetség érhet el eredményeket a magyar és nemzetközi sportban.

A szövetség anyagi helyzete:

Tekintettel arra, hogy az állami támogatásokon kívül nem ismerem az egyes szakágak bevételeit, összegekről nem tudok beszámolni. remélem a leköszönő elnökség erről tájékoztatást tud adni. Az én álláspontom és véleményem az élni és élni hagyni. 1993-ban amikor 28 év után felújítottam a magyar körversenyt, akkor egy konkrét tervel kerestem meg a multikat, és sikerült éves szinten több tíz millió forintot szerezni, melyből a szövetség akkor 6 évig tudott tevékenykedni, úgy, hogy a versenyt is megrendeztük és működtettük a szövetséget.

Ma a legfontosabb feladat a Nemzeti Kerékpáros Stratégia elkészítése, az utánpótlás felderítése, a Millenáris pálya több funkcióban történő kihasználása. Ezt úgy gondolom, hogy a szakágak szakembereivel közösen toborzót tartanánk az iskolai szünet előtt, úgy, mint amikor a KSI elindult, és a szakágak bemutatásával kedvet csinálnánk a fiataloknak. Ugyanezt vidéken akár a lakótelepeken akár a salakpályával rendelkező stadionokban folyamatosan lehetne megismételni.

Erre biztos, hogy jó propagandával támogatókat szerezhetnénk. Nagyobb rendezvények. Önök is tudják egy sportág népszerűsítéséhez szükség van nagy rendezvényekre. (A bajnokságokról nem beszélek, az a szakágak feladata, de betartva az UCI előírásait). Pályán a Vasló Kupa, országúton ismét életre kellene hozni a körversenyt, a Mountain Bike-ban a nagy maratonok, mind-mind a népszerűsítést szolgálják. Ezekkel jól sáfárkodva további pénzek jönnének a kerékpár sportba.

Amatőrök és turisták: Jelenleg a legnagyobb számban vannak, kár, hogy a sok szeretetreméltó és bringasportot szerető idősebbje nem 30-40 évvel ezelőtt kezdte, mert akkor a nagy számok törvénye szerint lehet, hogy világbajnokunk is lenne. Minden elismerésem az övéké, segítsék, támogassák a sportágat, és ha a fiatalabbak tőlük kapnak kedvet a bringázáshoz, már akkor megérte, hogy nyeregbe pattantak.
A BMX, Triál, Terem, Terep sportágak bajnokságai hozzájárulnak a népszerűsítéshez.

Órákig tudnék írni szeretett sportágamról, amelynek én mindent köszönhetek. Egy viszont biztos, a kerékpársport nem az elnökről és a tisztségviselőkről szól, nem is az alapszabályok paragrafusaiban elmélyedőkről (természetesen erre is szükség van), a sport a versenyzőkről szól.

Röviden és tömören: Érdekek megsértése nélkül egy Nemzeti Kerékpáros Stratégia elkészítése az elsődleges feladatunk, a béke megteremtése a sportban az élni és élni hagyni jelszó alapján.

Sipos János, 2012. február 15.