Az egyiknek sikerül, a másiknak nem – tipikus eset – sajnos ma mi voltunk a negatív oldalon. A kazah sport emblematikus figurája, Alexander Vinokurov olimpiai arannyal búcsúzik egy kivételes dicsőséglista végén feltéve a pontot az i-re. A verseny magyar indulója, Lovassy Krisztián számláján két defekt, bukás, kerékpárcsere szerepel, de ez még nem minden…
Mi történt elöl?
A 250 kilométeres országúti mezőnyversenyen ma a legokosabb nyert. Az sejthető volt, hogy a briteknek nehéz lesz megismételni a tavalyi vb-n bemutatott totális kontrollt, mert Dániában nyolc embere volt Cavendish-nek, most csak négy, hiába tekert köztük a Tour de France első két helyezettje. Ennek ellenére elképesztően nagyot mentek a főmezőny élén, de lehetetlen volt végig az ellenőrzésük alatt tartani a versenyt.
Két szökevénycsoport határozta meg a mai napot, az első még a Box Hill-i körpálya felénél lépett meg, majd a második, melyben nagyobb nevek tekertek, mégy kör után. A két sor később egybeolvadt, a kilencedik körre felőrölve a briteket. Mikor a belga Philippe Gilbert támadott, s mögötte utolérték szökevénytársait, az energiától duzzadó főmezőny valósággal felrobbant, és a korábbi szökevényekből, valamint a hozzájuk csatlakozókból egy 30 fős élboly alakult ki, persze az addig dolgozó britek nélkül.
A kilenc kör után a city felé tartva hamar nyilvánvalóvá vált, hogy Cavendish segítőinek már nincs ereje ledolgozni az egyperces hátrányt, nem segített senki, a németek alibiztek csak, akik egyébként érthetetlen, miért nem dolgoztak többet ma Greipelnek. Történt egy szomorú közjáték is, a svájci Fabian Cancellara – sajnos számára ez egy ilyen év – minden ok nélkül benézett egy kanyart, s ráesett nemrég műtött kulcscsontjára, ami nem kizárt, hogy elmozdult, az időfutam előtt ez akkor is hátrány, ha nem történt súlyosabb sérülés.
A nyerő akciót végül 10 kilométerrel a vége előtt indította a kolumbiai Rigoberto Uran, akihez a minden hájjal megkent Vinokurov csatlakozott. Minimális, 10 másodperc körüli előnyüket a célig tartották, s végül a rutintalanabb hibázott. Urán másodpercekig nézelődött jobbra hátra, miközben Vino balról megindult, s mire a kolumbiai észbe kapott, már 10 méter hátrányból sprintelhetett… Nem volt kétséges a végeredmény. A mezőnyhajrán Alex Kristoff nyert egy bronzot a nyári olimpiákon bármilyen éremnek örülő norvégoknak.
Videón a végjáték:
Érdekesség, hogy Vinokurov ezzel keretbe is foglalta pályafutását, hiszen Sydney-ben 12 éve nem nyerhetett, mert Ullrich-ot segítette, mint csapattárs, meg kellett elégednie az ezüsttel. Pályafutása végét egy eltiltás árnyékolta be, de visszatérve 2010-ben nyert egy Liege-Bastogne-Liege-t valamint szakaszt a Tour de France-on. Mégsem akart elköszönni az elmúlt két évben, még erőltette 38 évesen. Többet akart. Sikerült.
Lovász kálváriája:
A verseny magyar indulója, Lovassy Krisztián még soha nem volt ennyire motivált, mint az olimpiát megelőző időszakban. Összeszedte magát fejben, az idejében kiharcolt kvótát követően tudatosan építette formáját, és sikerült is csúcsformába lendülnie, amit mi sem bizonyít jobban, mint múlt heti Europe-Tour sikere. A Central European Tour igen erős mezőnyében végig könnyedén mozgott, látszott, hogy képes lehet tisztes helytállásra, a verseny alakulásától függően akár nem várt eredményre Londonban. Gratulációt érdemel az elvégzett munkáért!
Ehhez képest rémálom szerűen alakult a verseny. Defekt. Sikerült visszazárkózni, ami nem könnyű feladat, ez az olimpiai mezőny jóval „sűrűbb” volt egy vb-mezőnynél. Ez is mutatta, hogy Krisztián jó formában van. Újabb defekt, kerékcsere, ismét sikerül felérni. Ekkor már nehezebben megy a helyezkedés, Krisztián bukásba keveredik. Még ekkor sincs veszve minden, de jött a hab a tortán…
Sajnos elállítódott a nyereg, annyira, hogy kerékpárt kellett cserélni. Az újabb pech: kísérője, Takács Gyula a kísérőkocsi közepére helyezte Krisztián tartalékkerékpárját, kerék nélkül, mert „oldalról le akart esni”… (Természetesen a másik 3 nemzet tartalékbringája a szélén volt.) Csomagtartóból kerék be, a produkció több mint négy percig tartott, a közönség is csak állt, nem értették, mi van. Lovász visszaült, a kísérőmotoros mondta, hogy 6 és fél percre van a mezőny… Nem sikerült befejezni az Olimpiát.
