Idén augusztusban negyedik alkalommal rendezték meg a semmeringi sípályán Európa legnehezebbnek tartott 24 órás DH egyéni-, illetve váltóversenyét. A május elsején indult online nevezés jóvoltából a rajtlista rekordidő alatt betelt, alig másfél hét kellett hozzá. Ennek megfelelően rekordszámú nevező érkezett az augusztus 7-8-ai hétvégére, szám szerint 9 nemzet 357 tagja…
Semmering, 24 órás DH
Segítőmmel, HZoli-val már csütörtök este kimentünk, részben a gyorsan fogyó parkolóhelyből szerettünk volna foglalni a később érkező tavalyi győztes párosnak, Szecskai Andrisnak és Krizsák Janinak (mint később kiderült feleslegesen), szóval már időben a helyszínen voltunk. HZoli – a rutinos túrázó – javaslatára először a sátrakat vertük fel (bár én inkább söröztem és kajáltam volna), és milyen jól tettük! Alighogy végeztünk, leszakadt az ég. Ígéretes kezdet… Gyors vízhatlanítás után (ami egy festőfóliából állt) nekiállhattunk sütni a vacsorát. A részletekre most nem térnék ki, lényeg, hogy a sátor is majdnem felgyulladt 🙂
Semmering, 24 órás DH
Másnap egyre több csapat érkezett, többek közt a két hatfős csapattal induló Tokodiak, akik ha jól tudom, először neveztek be erre a versenyre. Megérkezett az X-factor oszlopos tagja Imi is, aki Krizsákék segítőjeként volt jelen a kedvesével. Pár sátorral arrébb telepedett le a Team Geronazzo(!!!), akik tavaly 1 körrel maradtak le a dobogó legfelső fokáról, így idén is jó eredményre számíthattunk tőlük. Látva a készülődésüket ez nem is csoda, profi módon válogattak a gumik közül, rakták össze a versenygépeket. Bár ekkor megfordult nekem is a fejemben, hogy sárgumit kellene felrakni, de hittem az időjósoknak, hogy csak 20-40 mm eső fog esni. Ez később fatális hibának bizonyult.
Semmering, 24 órás DH
Szóval jött a péntek este, jó hangulat, egy üveg vodka meg pár sör, és hát egy kicsit megferdültünk… De jó volt egy kicsit kikapcsolni és nem görcsölni a verseny miatt. Ennek meg is lett a böjtje, másnak 11-kor ébredtem, így a pályabejárásról sajnos lecsúsztam. Ekkor kezdett újra szemerkélni az eső, de még ekkor sem cseréltem külsőt, meghagytam a frissen kapott Maxxis Minion DH külsőket. Aztán fél 12 körül fellifteztünk a starthoz. Kisebb sorban állás után megtudtuk, melyik szakaszba kell fektetni a bicajt, a Le Mans-mintájú rajt miatt. Pontban 12 kor elrajtoltunk, mindenki eszeveszett módon rohant fel a dombra, aztán le a lejtőn a bicajokhoz. Hála az égnek, a tavalyihoz képest nem sokat változott a pálya, így első kör is viszonylag (magamhoz képest) gyorsra sikeredett. Próbáltam nem kihajtani magam az első pár órában, de sajnos a folyamatosan zuhogó eső miatt kénytelen voltam kiállni és a Maxxis Wetscream 2,2 külsőkkel próbálkozni. Tudom, hogy ez nem egy termékteszt, de valami elborult tapadása van sárban, hihetetlen érzés volt a Minionok után. Sajnos a szereléssel és evéssel elment közel egy óra, így a 20 helyre csúsztam vissza. Innentől kezdve sok minden nem történt egy defektet leszámítva, néha bekapcsolt a robotpilóta éjszaka, ki is álltam pihizni pár percre. Érdekes módon sem az álmossággal, sem pedig a fáradtsággal nem volt gondom, az ujjam illetve az alkarom kezdett görcsölni, amit a kabinban próbáltam folyamatos nyújtással orvosolni. Az estére a rövidgatya-térdzokni páros kezdte megadni magát, így hosszúgatya-esőgatya párosra váltottam. A cipőt belülről kibéleltem nejlonszatyorral, ami az esőt kint de sajnos a párát meg bent tartotta…
Semmering, 24 órás DH
Reggelig semmi említésre méltó nem történt, azt leszámítva, hogy végre elállt az eső, így egy gyors – körülbelül 20 perces – gumi- és fékbetét csere után állhattam vissza. Végig az 5-6-7. helyen trónoltam, így nagy vigyorral az arcomon róttam a köröket. Aztán összefutottam a holland sráccal, aki előttem volt 1 körrel, még tavalyról emlékeztem rá, ezen felbuzdulva el is húztam, próbáltam elé kerülni. A srácnak amúgy elég vicces feje volt a végére, mint aki nyitott szemmel alszik… Mondtam is neki, hogy „nagyon csúnya vagy”, de még egy mosolyra sem volt ereje. A segítője – egy idős úr – folyamatosan mondta, hogy hogyan állunk, melyikünk hol tart pontosan. Közben fél füllel hallottam, hogy a Tokodi 6 fős csapatok rengeteg technikai gonddal küzdenek, illetve, hogy Szecskáék kiálltak – erre később még visszatérek – és hogy a Geronazzo Team az első helyen küzd a Szlovákokkal. A verseny 11-kor megszakadt kb. fél órára, ugyanis a felvonó a turbó fokozatot nem nagyon bírta, engem pont az első kabinban ért a gikszer, így egy 2 négyzetméteres kabinban 2 másik sráccal ücsörögtünk. Mire újra elindultunk már elég nagy tumultus volt a felvonónál. Hátra volt még húsz perc, hogy pár kört menjünk. Sajnos elég nagy tülekedés lett a végére, az összes versenyző odatette magát a már majdnem teljesen száraz pályán.
Semmering, 24 órás DH
A végeredménnyel teljesen elégedett vagyok, hisz úgymond segítő nélkül (Zoli ugye vagy fotózott, vagy aludt) nyomtam végig, így a 7. helyet sikerült megcsípnem, 1 körrel lemaradva a hatodik helyezettől és kettővel az 5. helyen végzett fiatal holland sráctól. A kitűzött 100 kört sajnos nem sikerült elérni, 96 teljes kört mentem. Az egyénit ismét a tavalyi győztes, Daniel Tulla nyerte, akin nemhiába volt szemüveg a dobogón, a rengeteg sár sajnos megtette „jótékony” hatását, így az egyik szeme tízszeresére dagadt… Ő egyébként 149 kört ment, csak 13 körrel kevesebbet, mint tavaly száraz pályán. Hihetetlen…
Semmering, 24 órás DH
A párosoknál Andrisék majdnem végig vezettek, amikor még az este folyamán az egyik körüknél 15 perces köridőt hoztak ki, ami ismerve őket, lehetetlen. Szóvá is tették, hogy valami nem okés a chippel. Később kiderült, hogy boka helyett csuklóra rakták, amit a földön elhelyezett érzékelő valószínűleg már nem érzékelt. Legalábbis erre hivatkoztak a rendezők. Sajnos még ez a közel fél órás kiesés is elég volt ahhoz, hogy esélytelenek legyenek sorban harmadszor nyerni a párost, így inkább kiálltak szurkolni. Ezúton is köszi az üvöltözéseket, jól esett a biztatás! A négyeseknél nem volt magyar induló, erre nem is térnék ki, a végén linkelt eredménylistából úgyis minden kiderül.
Semmering, 24 órás DH
A hatfős csapatoknál a verseny végéig ment a harc a Geronazzo, a Freeride Kosice 2 és a Revolution Racing csapatok közt, végül mindhárom csapat 152 teljes kört ment, de a leggyorsabb kör, és az átlag köridő a magyar csapat mellett szólt, így Ők állhattak a legfelső fokra! Big riszpekt nekik, hihetetlen tempót nyomtak a rossz idő ellenére is. Megérdemelten győztek! Sajnos a két Tokodi csapatnak nem sikerült a verseny befejezése. A rendezvény nehézségét bizonyítja, hogy a nevezett csapatok illetve egyéni indulók 40 százaléka nem ért célba.
Semmering, 24 órás DH
Ezúton szeretnék köszönetet mondani támogatóimnak:
– Az Avex Kft-nek a Maxxis gumikért – www.avex.hu
– A Boneshakernek a VDO órát a tökéletes köridők méréséhez, és a sátrat, valamint a Syncros DH belsőket – www.boneshaker.hu
– Sonar Szabi barátomnak a problémamentes demo 7-es bicajért
– HZoli-nak a kijutást, a rengeteg fotót, illetve finom kajákat
– BMFT-nek, akik a fórumon végigszurkolták a versenyt és mellettem álltak
Köszönöm még kisfiamnak, aki igaz csak fotón, de tartotta bennem a lelket, és a verseny előtti héten tanult meg bicajozni!
KÖSZÖNÖM!
Semmering, 24 órás DH
A teljes eredménylista ide kattintva érhető el.
Szöveg: Salamon „Sala” András
Fotó: HZoli
