fbpx

Milyen kerékpársport szakágak vannak?

Aszfalton, erdőben, teremben, cement- vagy fapályán, épített akadályokon, terepen, félcsőben. Mezőnyverseny, időfutam, egynapos-többnapos, maraton, lefelé a leggyorsabban – de lehet fölfelé is, egyensúlyozás művészete raklapokon és teremben. Na és a hozzávaló kétkerekű. Mind-mind a kerékpározás egy-egy szakágának ismérve…

A kerékpár története a régmúltba nyúlik vissza. Kínai források évezredeket említenek, Hérodotosz az arab postafutárok szerkezetét írja le, később Leonardo da Vinci rajzaiban tűnik vissza. A német Karl Drais futógépe pedig már 1817-ben egy óra alatt megtett 16 kilométeres távval került be a bringás történelembe. Aztán jött a küllő, a Dunlop gumi, lassan kialakult a „gyors láb”, azaz a velocipéd, a kerékpár. A szerkezet mindennapos használata mellett versenyzők tömörültek egyletekbe, az ezredfordulón megalakult a sportág nemzetközi szövetsége, na meg a nemzeti szervezetek. A sportág nemzetközi elismertségét mutatja, hogy már az első újkori olimpia műsorára tűzte – akkor az Athén-Marathon-Athén 87 kilométeres távon -, azóta is valamennyi nyári olimpia műsorán szerepelt. Ha ellátogatunk a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség honlapjára (www.uci.ch), egyértelmű felsorolást találunk a szakágakra vonatkozóan: országúti, pálya, ciklokrossz, mountai bike, BMX, triál és terem. Ebből próbálunk rövid ízelítőt adni.

Országút

A kerékpársport klasszikus formája. A legidősebb szakág, melyben versenyeznek. A koskormányos gépekkel tekerik a nagy klasszikus egy-, illetve többnapos körversenyeket, időfutamokat, melyek igen komoly érdeklődés mellett kerülnek megrendezésre. A Tour de France például a világ egyik legnézettebb sportrendezvénye, mely a foci vb, az olimpia, a Forma1 mellett az egyik legnagyobb figyelemmel kísért esemény. Országúton egyenkénti indításos időfutamon és tömegrajtos mezőnyversenyen lehet megmérettetni. Az országúti kerékpározás közben a kilométereket róva a távolság leküzdése során szebbnél szebb tájakon, a kerékpár adottságaiból adódóan akár 30-40 kilométeres sebességgel haladhatunk folyamatosan. Igazolt és amatőr versenyzőknek egyaránt szerveznek versenyeket. Az Amatőr Kerékpáros Egyesületek Szövetsége működteti az Amatőr Kupát, mely 2008-ban 12 futammal került megrendezésre; rendezvényeiken évente 400-nál is több induló vesz részt.

Pálya

A sportág szerelmesi – kiváltképp a szervezők – hamar rájöttek, hogy lehetőséget kellene teremteni arra vonatkozóan, hogy a nézők stadionban végig tudják követni az amúgy látványos küzdelmeket. Megalkották az ellipszis alakú velodromot, a kerékpárpályát, melynek borítása fa vagy cement. Hazánkban a fővárosi Millenáris sporttelep és a tamási pálya ad otthont a szakág gyakorlóinak. A pályák nemzetközi viszonylatban általában 200-500 méter hosszúak, 6-9 méter szélesek, dőlésszögük 15-47 fok körül van. A pályabringák jellemzői, hogy nincs rajtuk fék, váltó, örökhajtós, fix áttétellel rendelkeznek, no és nagyon könnyűek. Főbb versenyszámai a sprint- és időfutamszámok, a pontversenyek, de igen látványosak a motorvezetéses küzdelmek is.

Ciklokrossz

Kissé átalakított, koskormányos országúti bringával, speciális fékekkel, kerekekkel, gumikkal teljesítik a versenyzők az előírt penzumot, természetesen az elnevezésből adódóan terepen, ahol épített és természetes akadályokat kell leküzdeni, azokat nem egyszer futva, átlépve-átugorva. Elsősorban igazolt versenyzők űzik, a téli hónapok közkedvelt szakága, melyben világbajnoki futamot is rendeznek, nemzeti bajnokot hirdetnek. Az évszakból adódó jellemzőjük a havas, sáros menetek.

XCO, korábban CC

Vagyis az olimpiai szám. Igen fiatal, csupán pár évtizedes, Kaliforniából indult szakág, mely a ’96-os, atlantai olimpián mutatkozott be. Színhelye az erdő, a terep, maga a természet. Első olimpikonunk Vinczeffy „Zerge” Zsolt, aki 2004-ben Athénban indult, Pekingben pedig Parti András képviselte az országot. A klasszikus montiversenyeket 1992-óta rendezik. A szakág nevét többször megváltoztatták: a cross countryból (CC), az olimpiai cross-on (OX) keresztül lett XCO. A vb-k, Eb-k, világkupa futamok mellett olimpiai bajnokot is avatnak. Körpályán kijelölt, 35-45 kilométeres tereppel kell megküzdeniük az eliteknek, a futamok közel két órán keresztül folynak. A szabályok értelmében a hobbi kategórián kívül kizárólag versenyengedéllyel, azaz licence-szel rendelkezők indulhatnak. Az UCI – nemzetközi szövetség – versenynaptárában szereplő magyarországi versenyek igen népszerűek a külföldiek számára is. A maratonoknál nehezebb pályán kerülnek megrendezésre.

XCM

Azaz maraton. Igen nagy jelentőségük van az indulók akár 1000 főt is jelentősen meghaladó létszámát illetően. A szabályzat a versenyeken az amatőrök indulását is lehetővé teszi. A szakág nem egészen tíz esztendeje alakult, magyar bajnokot 2004-től avatnak, világbajnoki futamot rendeznek, de az olimpia programján nem szerepel. Három távon kerülnek megrendezésre: maraton távon (mely 80, akár 100 kilométer feletti is lehet 2-4 ezer méteres szintkülönbséggel), félmaraton távon (50-80 km) és kismaraton távon (25-40 km); a résztvevők a pálya több pontján is részesülhetnek frissítésben.

4X

Négy bringás, ugyanazon a pályán versenyez egy időben, egymás mellett. Ketten jutnak tovább, a négyes csoportok beosztása pedig időmérő futam után kerül kialakításra. Kieséses verseny. A pálya olyan hosszú lehet, hogy azt 30-45 másodperc alatt tudják teljesíteni a riderek. Lehetőség szerint mérsékelten, egyenletesen lejt és nem tartalmazhat olyan emelkedőt, mely tekerésre kényszerítené a versenyzőket. Természetes és mesterséges módon kialakított ugratókat, döntött kanyarokat foglal magában.

DH

Lejtőzés, downhill, azaz: ki ér le leggyorsabban a hegyről. A pálya nyomvonalának lejtenie kell, hossza minimum 1 kilométer, a lefelé száguldás ideje minimum egy perc kell, hogy legyen. A tekerés helyett ezúttal a versenyző technikai tudása a fő szempont. A versenyeken kétszer gurulnak le a hegyoldalon a kerekesek, az időmérőt a döntő futam követi. A déhások – vagyis lejtősök – találkozóit igen jó hangulat szokta kísérni.

BMX

Amerikából származik a szakág, a bicycle motocross kifejezésből származik az elnevezése, mely a motokrossz bicajjal történő utánzására utal. A szakág az olimpia műsorán idén Pekingben mutatkozott be. Hazánkban is igen népszerű sportág – azaz szakág -, több ezer gyermek rendelkezik BMX kerékpárral. Az elfogadott sportiskolai program is a BMX-re épít, a bringa méreteinél, felépítésénél fogva kiválóan alkalmas 5-6 éves lurkók kerékpáros oktatására, remek utánpótlás-bázisa lehet a keréksportok többségének. A BMX maga is több „szakágra” oszlik, a klasszikus BMX krossz (melyből a 4X mountain bike nőtt ki) döntött kanyarokkal és ugratókkal tűzdelt pályán zajlik. Mellette önálló versenyeket rendeznek a dirt kategóriában, ahol ugratón, vagy ugratókon kell minél érdekesebb figurákat, trükköket bemutatni, emellett működik a street, vert szakág, ahol félcsőben, vagy épített akadályokon kell trükköket bemutatni. Egyre népszerűbben külföldön és idehaza egyaránt az épített pályák, de a tereken, parkokban is gyakori társaság az ügyes BMX-es fiatalok csoportja.

Triál

Az ügyesség a legmeghatározóbb, a viadalokat szabadban és fedett helyen egyaránt le lehet bonyolítani. A verseny során az épített akadályokon kell egyensúlyozni, ugrani, úgy, hogy a kerékpáros lába ne lépjen le a pedálról, (melyért hibapont jár) illetve ne hagyja el a kiszalagozott pályát. A triálversenyek, körökből állnak, ezek pedig „ellenőrzött zónákból”, azaz szekciókból, melyek teljesítését pontozzák. A versenyzők a pálya akadályai (pl. farönkből, raklapokból, csövekből) mellett az idővel is küzdenek, hiszen a hibapontok mellett a gyorsaság dönt.

Terem

A teremkerékpárosok gyakorlatilag két-két sportágat ötvöznek. Egyik a bringa, másik a torna, kicsit a lovastornához (voltizsálás) hasonlít, azaz mozgó kerékpáron történő tornáról, harmonikus, esztétikus mozgásról van szó; másik pedig a bringával történő „foci”, ahol előre-hátra haladással sok egyensúlyozással a kerékpáron, terelik a labdát az ellenfél hálójába.

Hová vigyük a gyereket, ha sportolni akar?

A gyerkőcöket optimális esetben 6 éves kortól a sportiskolai rendszerben az általános képességek kialakítása mellett már lehet készíteni, a hazai gyakorlat szerint a klubszintű kezdés 10-12 éves korra tehető. Egyik legnagyobb múltú utánpótlás-nevelő egyesület a KSI SE, mely több mint 40 esztendeje neveli a fiatalokat, soraiból sok-sok ifjú bajnok került ki, illetve lett a későbbi felnőtt válogatott tagja. A klub tevékenysége kiemelten az országúti és pálya szakágra specializálódott, olyan mesterekkel, mint az olimpiai bajnok – moszkvai „ellenolimpia” győztese – Somogyi Miklós és az olimpiai ötödik Szabolcsi Szilvia edzője, Hazai György. A KSI „Faház” a Millenáris tövében, a Thököly úti kanyar mellett található.
Internet elérhetőség a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet honlapján keresztül www.nupi.hu

Eredetileg megjelent a Bikemag 2008-as “Kerékpározz velünk!” különszámában.
Szöveg: Vasvári Ferenc

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.