fbpx

EICMA – Milánó: egy sebesség, fixen

Hétfőn zárta kapuit Európa legrégebbi, 1914 óta megrendezésre kerülő bringás kiállítása az EICMA. A seregszemlén készült képanyagból – szokásomhoz híven – egy pályabringás/fixis csokrot válogattam, mely egy tömör alumíniumrúddal kezdődik, és egy sisakkal fejeződik be…

EICMA_00

A 2010-es trendek egyik legmarkánsabbika az egysebességes/fix áttételes bringák hangsúlyos jelenléte lesz a cégek termékpalettáján. Ezzel gondolom most nem mondtam újat, miután ez egy immár évek óta megfigyelhető trend, 2010-ben viszont már szinte nem lesz olyan cég, aki ne kínálna ilyesmit. A kínálatban akadnak dicséretes és megmosolyogtató próbálkozások egyaránt. Vessük bele hát magunkat a standok sűrűjébe!

EICMA_01

Elsőként mindjárt a hangzatos „dildo bar” névre hallgató tömör aluból készült kormánnyal találkozhatunk, melyet a gyártó – a NoBrain – fix áttételes gépekre szán. Számtalan eloxált verzióban érhető el, markolatot tenni rá nem trendi, fogása így „roppant komfortos”.

EICMA_02

Elérhető a 25,4-es és 26,0-ás befogóméret mellett 31,8-as változatban is, így aki a lehető legrosszabbat szeretné a csuklójának, az is megtalálja a számára legmegfelelőbbet. A konstrukció előnye fene tudja mi, ellenben önvédelmi eszközként, illetve szexuális segédeszközként egyaránt használható.

EICMA_03

A 2010-es év színfétise mellett egy másik trend is megfigyelhető ezen a képen, ez pedig a sorozatgyártott alkatrészek egyedivé tétele. Jelen esetben egy Miche pályaagy kapott a váz márkájával egyező feliratot. Ez valamikor a hetvenes-nyolcvanas években volt divat, és személy szerint szerettem/szeretem.

EICMA_04

Hasonlót láthattunk a Montante standján is. A főként klasszikus városi kerékpárokat gyártó cég idén bemutatott egy egyébiránt feledhető fix áttételes gépet is, ezen egy retro Campagnolo Pista pedál koppintása kapott egyedi feliratozást. Érdekes próbálkozásokat láthatunk amúgy a régi, klasszikus alkatrészek újragondolása terén is.

EICMA_05

Mint amilyen az FSA itt még prototípusként megtekinthető, a régi Sugino vagy Campagnolo pályahajtóművek formavilágát idéző egysebességes hajtóműve esetében. Remélhetőleg még azért csiszolnak rajta kicsit, mert a Magyar Honvédség pajzsos címerére emlékeztető logó még nem az igazi, illetve a kidolgozáson is van még mit javítani.

EICMA_06

Az FSA hajtóművet többek között ezen a Rossin fixin figyelhettük meg, melynek személyében egy érdekes öszvért tisztelhetünk. Keresztezve az MTB-t a Cruiserrel meg a fixivel valami ilyesmi jött össze. A nyolcvanas-kilencvenes években még komoly ismertséggel rendelkező márkával a második évezredben azonban csak most találkoztam először kiállításon. Modellpalettájukra a klasszikus megoldások, meg a retro-fíling volt a jellemző. De nem csak rájuk…

EICMA_07

…hanem nagyjából mindenkire. Muffos, klasszikus acélváznak 2010-ben minden márka kínálatában kötelező helyet adni, függetlenül attól, hogy gyártott-e valójában valaha ilyet az adott cég. Mostanában olyan márkák is megtalálják a muffos-klasszikus hagyományaikat, akiknek valójában nincsenek is. Nehéz dolga lehetett például a Carrarónak, hogy kialakítsák a saját, fix áttételes gépük dizájnját. Patinásabb cégek ilyenkor visszanyúlnak a hetvenes-nyolcvanas évekbe, és lemásolják ugyanazt, amit akkoriban a csúcs acélvázaikon alkalmaztak. No, akinek olyan nem volt (mármint csúcs-acélváz), az hasonló megoldásokra kényszerül, mint derék padovai barátaink: véres verítékkel kitalálni valamit, fürdőszobacsempe-kék alap f..barna mufokkal, rémes feliratozással.

Még egy érdekes dolog figyelhető meg ezeken az újraálmodott retro vázakon. A dolog ahhoz hasonlítható, amikor egy egyenetlenül, kézzel vakolt parasztházat úgy újítanak fel, hogy tükörsimára húzzák a vakolatot, és nyílegyenesre az összes élet. Ezzel elveszik a ház eredeti karaktere, a girbegurba felületek adta természetes báj. Valami hasonlót érzek, amikor ezeknek a vázaknak a matricázását, festését és lakkozását látom. Ezek a retroid vázak attól lesznek hiteltelenek, hogy a legmodernebb felületkezelési technikákkal kerül rájuk minden, és az egészet mindig egy vastag, tükörfényes, takonyszerű lakkal öntik le.

EICMA_08

Persze akkor sem járunk feltétlenül jobban, ha valakinek történetesen komoly hagyományokkal rendelkeznek az illesztékes műfajban, hiszen előfordulhat, hogy azok már igencsak a messzi távolba vesznek. Például a feliratok és muffok kifestéséhez nincsen már meg a türelem és a biztos kéz… Ja, amúgy olybá tűnik, 2010-ben a barna és árnyalatai igen menők lesznek.

EICMA_09

Tudhatja ezt Ernesto Colnago is, így a jól bejáratott „Super” típusnéven 2009-ben ezt a kétfékes városi fixit kínálja a fanatikus Colnago-rajongóknak. Az előzetes információk szerint csak ebben a színben lesz elérhető és csak komplett bringaként. Az amúgy igen gusztusos paripán egy furcsa országúti/pálya kormány hibridet láthattunk. Nézzük csak meg közelebbről!

EICMA_10

Városi fixin mély alsó hajlítással rendelkező pályakormányt ciklokrossz-jellegű fékkarokkal használni szerintem nem feltétlenül praktikus: a felső fogás nem annyira teljes értékű, mint egy egyenes kormány esetében, fékkarfogás nincs, alul meg a kutya sem fogja – mélyen van, na. Erre válaszként születhetett meg ez a furcsa öszvér, melynek felső hajlítása a pályakormányokéra jellemző, ellenben alsó hajlítása a legkisebb ívű országúti klasszikusokat idézi. A végeredmény egyrészt csúnyán néz ki, másrészt alsó fogás szempontjából kényelmetlen, ennek ellenére a Colnago mellett más gyártók is előszeretettel szerelték bringáikra.

EICMA_11

Klasszikusok délidőben sorozatunkat a De Rosával folytatnám. A Scattofisso nevet kapta a keresztségben ez a lila-fehér kreáció, mely egy pályaváz alapjaira felépített akár fékkel és kulacstartóval is felszerelhető kerékpár. A probléma mindössze annyi vele, hogy amennyiben nem szerelünk féket rá, igen furán adja ki rajta magát a hátsófékbowden ott maradó két vezetőszeme. Mindezt megfejelve egy kiállítási bringához méltatlanul lógó lánccal, érdekes benyomást keltett a gép.

EICMA_12

Önmagában nem baj a trendkövetés, csak az érthető meg nehezen, hogy ha azt akarják hangsúlyozni, hogy erre a gépre féket is lehet rakni, akkor ugyan miért nem rakják fel rá? Ebben a felállásban inkább egy néhány oda nem illő elemmel megfejelt pályagépre emlékeztet a jószág.

EICMA_13

Kezdem azt gondolni, hogy egyetlen karbon pályavilla létezik a mai kereskedelmi forgalomban. Ez figyelt anno a Cornix Carreráiban, a Cinelli Mystic Ratsban, a De Rosa Scattofissóban és még sorolhatnám – no meg ebben a Sab pályabringában is. Persze a villa se nem csúnya, se nem rossz, súlyban viszont 600 gramm körül van, ami egy kicsit azért sok.

EICMA_14

Így nézett ki a villa gazdája, a Sab pályagépe. Pályabringa minden standra kötelező, viszont nem hinném, hogy egy cég részéről eladnának belőle évente annyit, hogy érdemes legyen házon belül megoldani a gyártást, vagy akár tervezési munkaórát fektetni egy saját egyedi modellbe. Éppen ezért lehetett a kiállítás végére az az érzésem, mintha az összes alu pályaváz olyan lenne, mint egyesek szerint az összes olasz sör: ugyanott készül, csak máshol palackozzák.

EICMA_15

Itt van például a Bottechia pályagépének jellegzetes részlete, a felülhegesztéssel ellátott alsócső. Lépjünk túl rajta, hogy mi a ráknak egy pályagépre felülhegesztés – sosem tudhatja az ember, mikor kell a betonteknőben beadni egy útátugrást –, inkább örüljünk annak, hogy végre van egy olyan emblematikus részletünk, ami alapján könnyen felismerhetjük ugyanezt a vázat más matricázás alatt.

EICMA_16

És valóban: a „freeride-pályaváz” Guerciotti márkanév alatt is elérhető… Hát igen, sajnos napjainkban a márkanév sok esetben már tényleg csak egy matrcát jelent.

EICMA_17

Végre egy egyedibbnek tűnő karbonmodell a Vinertől. A megjelenés és a felszereltség tetszetős, a hideg ezúttal csak a papucsot látván rázott ki…

EICMA_18

…igen, Vineréknek sikerült összehozni azt, amit eddig még országúton sem mert megtenni senki. Nevezetesen hogy a tám- és a láncvilla egyaránt csavarozott kapcsolattal csatlakozik a papucshoz. Kár, hogy egy pályagép papucsa hatványozottan nagyobb nyomatékot kap, mint egy országúti masináé, így borítékolhatóan nem lesz hosszú életű ez a konstrukció.

EICMA_19

A kicsit talán már túl sok élcelődés után jöjjön egy valódi fixis nagyágyú: a Look. Pályabringák terén bevallom egyik kedvenc márkám, karbon vázaik mára már kb. ugyanakkora klasszikusok, mint mondjuk harminc évvel ezelőtt egy acél Colnago vagy Pinarello. A Look pályavázainak nem kell marketingduma: csak szét kell nézni a világversenyeken, és látszik, hogy a fél mezőny ezzel megy – és nemcsak a szponzoráltak. Arról pedig még nem is esett szó, hogy milyen durván jól néz ki – ez itt éppen a két pályamodell közül a sprint és általános felhasználásra szánt 496-os típus.

EICMA_20

A Look egyedi fejcsapágy-rendszere, és integrált állítható stucnija már több mint másfél évtizedes múltra tekint vissza. 2009-2010-ben most éppen így néz ki. A karbon sprinterkormány brutális szélességű megfogással, atombiztos bilincsekkel kapcsolódik a karbon verzióban is elérhető integrált stucnihoz.

EICMA_21

Vinerék papucsának abszolút ellentéte a Look verziója. Itt semmit nem bíztak a véletlenre, és még a láncfeszesség-állítást is megoldották.

EICMA_22

Vicces, kis költségvetésű – de annál hatékonyabb – promóciót választott magának a kiállításon a városi fixik építésére szakosodott Dodici. A srácok/lányok délelőtt elkezdtek kiszállingózni a vásárterületre egy-egy bringával, és egy frekventált helyen – mindjárt az expó bejáratánál – egymás mellé láncolták őket. Délutánra már hat-nyolc bringa is összegyűlt így, így mindenkinek a szeme megakadt a színpompás, látványos gépeken. A nézelődő aztán minden kérdésére választ kaphatott a közelben lebzselő utcai harcosoktól.

EICMA_23

A bringákon akadt néhány figyelemreméltó részlet, mint például a nyeregcső bilincs megoldása. Igaz, hogy ugyanezt a Scapin jó régóta nyomja már, de attól még szép.

EICMA_24

A hegesztett vázakhoz menetes fejcsapágy és klasszikus egyenes vállas pályavilla tartozik, ez itt pedig éppen a Columbus XCr rozsdamentes csöveiből épített modell.

EICMA_25

Végül egy fontos dolog: ne feledjünk soha sisakot venni fix áttételes, esetleg fék nélküli gépünkhöz! Hogy milyet? Például ilyen direkt fedett pályára készült, szellőzőnyílások nélkülit, amilyen a japán OGK Kabuto hiánypótló modellje volt.

Milánóval kapcsolatos fixis linkek:
http://www.vigorelli.org/
http://www.vintagepista.com/
http://www.milanofixed.com/
http://www.nobrainbikes.com/fixedparts.htm

A milánói EICMA kiállításon látott országútis újdonságokról magazinunk 2009. november-decemberi számában számolunk be részletesen. További információk: www.eicma.it

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.