A testi adottságaidhoz és kerékpározási stílusodhoz legjobban illő kerékpár kiválasztása és beállítása nem egyszerű feladat. Természetesen előnyös, ha a megvásárolt vagy összeépített masina már többé-kevésbé passzol, és mindössze apró igazítás szükséges a tökéletes illeszkedéshez, a nyeregben eltöltött sok-sok kellemes órához.
Cikkünkkel most elsősorban a hétköznapi bringásokhoz szeretnénk szólni, versenyzőknek, specifikus beállításokkal, tanácsokkal az év folyamán még jelentkezünk, mélyebbre is leásva a témában.
A kerékpár és kerékpáros kapcsolata általában még a kerékpár egyes alkatrészeinek kiválasztásánál, pontos beállításánál is fontosabb. Ha testhelyzeted kényelmetlen, nem tudsz megfelelő erőt kifejteni, hamarabb elfáradsz, sebességed messze elmarad a lehetőségektől. Embernek és gépnek teljes harmóniában kell együttműködni. Mi vagyunk a motor és a vezető egy személyben, és a kívánt cél érdekében csak egy eszközre, a kerékpárra hagyatkozhatunk. Talán éppen e szoros függőség teszi a kerékpárt oly kedvessé számunkra, ezért áhítozunk a lehető legmagasabb technikai színvonal után…
A kerékpáron elfoglalt testhelyzet beállítására sajnos nincs pontos tudományos képlet. Vannak irányadó elvek, de csak a gyakorlat mutatja meg, hogy mely beállítás nyújtja a legnagyobb kényelmet, a legbiztosabb irányítást, a legnagyobb élvezetet. Ezen a héten sorra vesszük a lehetséges beállítási paramétereket, és tanácsot adunk abban, hogyan állj neki a legmegfelelőbb testhelyzet kialakításának, illetve melyek azok a csapdák, amiket célszerű elkerülni.
A kerékpár testhez állítását a nyereggel érdemes kezdeni
Kezdjük mindenek előtt a nyereghelyzet pontos beállításával! Még az alakunkhoz tökéletesen passzoló modell is felérhet egy középkori kínzóeszközzel, ha nincs helyesen beállítva. A három legismertebb beállítás a nyergen: magasság, kormánytól mért távolság, illetve dőlésszög.
A nyereg magassága
A nyereg legalapvetőbb beállítási lehetősége a magasság. A legtöbb (koca)kerékpáros túl alacsony nyereggel hajt, térdük túlságosan behajlik a pedálfordulat során. Ez hosszútávon fárasztó, és térdsérülést is okozhat. Az alacsony nyereghelyzet legfőbb oka, hogy a kerékpárosok nem tanulták meg a helyes fel- és leszállási technikát. Ha a kerékpár megáll, egyszerűen az egyik lábukat leteszik. A régi kerékpároknál olyan alacsony volt a középcsapágy, hogy általában így is meg lehetett állni megfelelő nyeregmagasság mellett. Manapság akár 5-8 centiméterrel magasabbak a középcsapágyak, így alig van olyan ember, aki ezt a mutatványt egy mountain bike-kal meg tudná csinálni. Ha mégis, akkor ez biztos jele annak, hogy a nyereg túl alacsonyra van állítva. A túl alacsony nyeregállásnál sokkal nehezebb a lábakra helyezni a testsúly döntő részét, így több jut a nyeregre, és ez már magában is okozhat altáji fájdalmakat, kényelmetlenséget.
Egy profi "beállító kerékpár" a londoni Condor Cycles üzletében - mert a milliméterek is számítanak...
Ha megállapítottad, hogy a nyerged túl alacsony, legjobb, ha 1-1 centiméterenként, fokozatosan emeled, és minden emelés után a bicajjal legalább egy félórás próbakörre mész. Ha nem rosszabb a helyzet, mint annak előtte, nem ring a csípőd hajtás közben és nem húzódik egyik lábon sem a térd mögötti feszítő, akkor emeld újra! Ha túl alacsony volt a nyereg, akkor mindenképpen könnyebben és gyorsabban fogsz haladni. Ha túl magasra emelted, kényelmetlenebbnek fogod érezni a nyerget, mivel a csípő folyamatosan ide-oda csúszkál rajta. Ekkor állítsd vissza az előző magasságot.
A nyereg dőlésszöge
A dőlésszög tekintetében a nyereg tetejének nagyjából vízszintesnek kell állni. Lehet az orra kissé magasabban vagy alacsonyabban, de a nagy szögbeli eltéréseket mindenképpen kerülni kell. Ha túl magasan van az eleje, akkor nagyobb nyomás nehezedik az ülőcsontok közötti puha szövetre. Ha előre lejt a nyereg, akkor valójában nem is ülsz a nyergen, hanem folyamatos fekvőtámaszt végzel.
A nyereg kormánytól mért távolsága
A nyereg kormánytól számított távolsága a súlypont kerekek közti ideális megosztását szolgálja. A szokásos 55/45%-os hátsó-első arányt a legtöbb kerékpáron úgy érheted el, ha a térdkalácsod pontosan a vízszintesen előrehelyezett hajtókar pedáltengelye felett függőlegesen helyezkedik el. Helytelen a kormányhoz való előrenyúlást az ülés vízszintes irányú mozgatásával állítani – ez megváltoztatja a súlypontot, következésképpen rossz hatással van a kerékpár irányítására. Ha a kormány eléréséhez túlságosan ki kell nyúlnod, esetleg kényelmetlenül össze kell zsugorodni pedálozás közben, akkor a kormányszár rövidebbre vagy hosszabbra cserélésével, esetleg a váz kisebbre vagy nagyobbra cserélésével orvosolhatod a problémát.
Személyre szabott beállítás - a térd és a pedáltengely függőleges viszonya itt is érvényes
Kormányzati kérdések
A mai modern kerékpárokon hozzávetőleg egyenes vagy az országúti hajlítású kormányt találunk. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai, de leginkább más-más felhasználási célra ajánlottak. A kormány helyzetét két paraméter szerint tudod változtatni: magasságát a kormányszár emelésével (régi típusút kihúzással, a modernebb, menet nélkülit a távtartók átcsoportosításával, megfordítással), távolságát a kormányszár cseréjével érheted el.
A cél természetesen a kényelem és a teljesítmény egyidejű megvalósítása, mely bizonyos fokig egymás ellen dolgoznak. A lehető legkisebb légellenállás elérése érdekében a kormánynak alacsonyan és távol kellene lenni, de ezzel felsőtested nagyon előre dől, nem leszel képes megfelelő légzésre, és az izommunka sem lesz megfelelően összehangolt. Tehát kompromisszumot kell kötni: olyan testhelyzetet válassz, amely hatékony hajtást tesz lehetővé, de nem megy a kényelem és a teljesítmény rovására.
A kormánymagasság beállítása
A legtöbb esetben a kormányfogás a nyereg magasságánál mélyebben lesz. Ez biztosítja a vízszinteshez viszonyított kb. 45 fokos felsőtest-szöget, illetve a felsőtest és a kar által bezárt kb. 90 fokos szöget. (Utóbbi megállapíts nyújtott karra érvényes, de természetesen tekerés közben az enyhén hajlított kar ideális, ne legyen határhelyzetben nyújtva a könyökünk) Egyenes kormányos kerékpárokon – főleg ha terepen hajtasz – a felsőtest kissé meredekebb helyzetben lesz, a kar pedig ezzel hegyesebb szöget zár be. Ennek két fő oka van: a terephasználtra beállított kerékpáron létezik még egy fontos szempont: nevezetesen a biztos irányítás, melyet felegyenesedett felsőtesttel, szélesebb kormányfogással érhetsz el.
A hatékony haladáshoz a felsőtest és a kinyújtott láb nagyjából 90-95 fokos szöget zárjon be. Hogyan mérjük meg ezt a szöget? Ha a kerékpárost oldalról szemléled, a váll forgáspontja (ízületi vápa középpontja), a csípő „forgója”, illetve a pedáltengely nyeregvázcső vonalában meghosszabbított állásában adja ki az ideálisnak tartott 90 fokot.
A kormánytávolságon kívül a kormány szélessége is fontos, stílustól és vállszélességtől függően
Emellett még három alapvető szabályt állíthatunk fel: minél hosszabb távokat teljesítesz, annál inkább előtérbe kerül a kényelem. Másrészről az edzettség fogja meghatározni, hogy mennyire dőlhetsz előre – kar-, váll-, nyak- és hátizmaid mennyire képesek órákon keresztül megtartani a felsőtest súlyát. Minél edzettebb vagy, annál inkább nyílik lehetőség a légellenállás csökkentésére. Harmadrészt minden állításhoz biztosítani kel a fokozatos átszokást: soha ne változtass egyszerre túl sokat a testhelyzeten. Ezzel az esetleges sérülésektől óvhatod meg magad.
A kormányszár hossza és dőlésszöge
A kormányszár hossza nagymértékben befolyásolja a felsőtest dőlésszögét, a kényelmet, a leadott teljesítményt és a kerékpár irányításának karakterisztikáját. Emellett a kormányszárnak meghatározott dőlésszöge is van, amely egyben a kormánymagasságra is kihatással van. A menet nélküli kormányszárak általában megfordíthatók, ezáltal kismértékben emelheted vagy süllyesztheted a kormányt, viszont ez a változtatás kihatással van a kormány nyeregtől mért távolságára.
Az ékes rögzítésű kormányszár-rendszer esetében a magasság a kormányszár kihúzásával vagy betolásával tágabb határok között befolyásolható. Léteznek ezen felül állítható dőlésszögű kormányszárak is, melyek nagyobb állításintervallummal bírnak, bár fogazott rögzítési rendszerük hajlamos a kikopásra, így a használat során „lötyögőssé” válhatnak.
A vázméret meghatározása
Ahhoz, hogy ki tudd választani a számodra ideális vázat, ki kell dolgozni egy mérési stratégiát. Ha tisztában vagy meglévő váz paramétereivel, könnyedén megtalálod méltó utódját, vagy ha ismered hiányosságait, a következő váz esetében ezeket korrigálni tudod. A váz két legfontosabb hosszparamétere a felső cső- és a nyeregvázcső-hossz. Régebben mindkét mérés egyszerű volt – manapság az ejtett felsőcsöves vázak elterjedése miatt ez már kétségtelenül komplikáltabb. A felsőcsövet továbbra is vízszintesen, azaz virtuálisan kell lemérni. Állj a kerékpár mellé, majd a Felső cső vonalában a fejcső középvonalától a nyeregvázcső középvonaláig egy méteres vonalzó és egy vízszintező segítségével mérd meg a távolságot.
A kerékpár testre szabásához szükséges főbb jellemzők
A nyeregvázcső mérete is virtuális lesz az ejtett felsőcsöves vázak esetében: addig a pontig kell mérni, ahol a felső cső középvonala lenne, ha vízszintes kialakítást kapott volna. Az alsó kiindulópont a középcsapágy-tengely középpontja. Természetesen, ha a lemérendő váz vízszintes felső csővel rendelkezik, a méretek a valós vázvonalakat tükrözik.
Továbbá le kell mérni a nyereg és a kormányfogás közti magasságkülönbséget is, illetve tudni kell a beépíteni kívánt kormányszár hosszát. A végső és talán legfontosabb paraméter a nyeregmagasság, melyet a középcsapágy-tengely középpontjától a nyereg felületéig mérünk, a nyeregvázcső, illetve a nyeregszár vonalában.
Szöveg: Németh Balázs
Fotók: Hegyes János, Takács Tamás
