Lassan elolvad az utolsó hó is, megkezdődhet a bringás szezon, eleinte főleg saras, esős körülmények között. Nagyjából bringázásonként érdemes letakarítani a vasat még akkor is ha országútiról van szó. De nem mindegy hogyan! Ezzel a témakörrel foglalkozunk most bővebben.
A tavasz nem csak hóolvadást, hanem sarat is hoz
Ahogy a bevezetőben is írtuk, célszerű minden bringázás után letakarítani a kerékpárodat. Egy országúti bringánál lehet ez csak annyi lesz, hogy letörlöd vázat, és a láncról az összegyűjt koszt, de egy hegyikerékpár esetén, főleg saras terep után fullos fürdőben célszerű részesíteni. Persze nagyon nem mindegy, hogy mit és hogyan mosunk a bringán, ezért erre is kitérünk.
Miért kell minden tekerés után takarítani? Nézzük először az országúti bringákat, talán itt a legrövidebb a folyamat, hamarabb és fájdalommentesebben túl vagyunk rajta. A legkönnyebb dolgunk akkor van, ha száraz időben megyünk bringázni. Túl sok minden nem történik a géppel, maximum poros lesz, és a láncra is rakódik egy kicsi ebből. Megmondom őszintén, én sem mosom le vízzel a tekerések végén, mert minek? Egy kis spriccelős bringa „sampon” a rongyra, és áttörlöm a vázat. Majd egy másik ronggyal tisztára törlöm a láncot és a hajtóművet. Ez összesen nincsen 5 perc. Miért van erre szükség azon kívül, hogy tisztán viszed be a lakásba a gépet? Azért mert gyorsan átfutsz mindenén a bringának. Észrevehetsz egy repedést a vázon, vagy azt, hogy kivágta a gumi futófelületét egy üveg, esetleg kiszálasodott a bovden, kilazult a lánctányér csavar, stb. Hiszen ha csak pillanatokra is, de minden alkatrészre vetsz egy pillantást. Arról nem beszélve, hogy legközelebb csak fel kell ülni rá. Nem azzal indul a bringázás, hogy hol az olaj, jajj a rongy, ehh gumit kell cserélnem. Aki futott már bele ilyenekbe, az tudja mennyire el tud menni az idő és a kedv már az edzés elején…
Itt lesz bőven dolog…
A montiknál már összetettebb a dolog… Nagyon nehéz úgy hazajönni a terepről, hogy „tiszta” maradjon a gép. Ha sár nincs is, de por az tuti rakódik majd rá bőven. Hazai hegységeink egy-két kivételtől tekintve nehezen száradnak fel, így többször jövünk haza sarasan, mint ahányszor nem. Ettől függetlenül sem a teleszkópok, sem a hajtás, sem a fékek nem szeretik a port és annak vizes kivitelét. Hegyikerékpár esetében kötelezőnek mondanánk a tekerések utáni mosást. A teleszkópról, vagy teleszkópokról ha össztelós a gép, minden alkalommal le kell mosni a port, koszt, mert az összegyűlve a porlehúzónál, csúnya munkát tud végezni a becsúszószárak felületén. Arról nem beszélve, hogy egy montit sokkal több behatás tud érni tekerés közben, így fokozottan érdemes átnézni bringázások után. A sár a legkisebb résekbe is be tud menni, de főleg a hajtás élettartamát tudja megrövidíteni, így erre különösen tekintettel kell lenni. A tárcsafékek már országúton is megjelentek, de közel sem gyűlik össze annyi fékpor a betétek környékén mint mondjuk egy bikeparkozás után. Aztán a fékpor is szépen tönkre tudja tenni a fékrendszert.
Nem kell tartani a gőzborotvától, csak okosan kell használni!
Rendben, mossuk, de hogyan? Ha az egyszeri bringás nem haza érkezik a bringázás végén, akkor bizony legtöbb esetben nem marad más, mint a benzinkúton található gőzborotva. Nem célszerű a sáros gépet felrakni a kocsi tetejére vagy hátuljára több okból sem. Egyrészt, ha csak pici por vagy sár is marad a hevederek és a váz/kerekek között, akkor gyönyörűen le tudja csiszolni a festést mire hazaérsz, hiszen egész úton mozog a bringa benne, még ha csak minimálisan is. Másrészt sokkal nehezebb a megszáradt sarat lemosni otthon, szárazon letörölni pedig a legnagyobb barbárság ami a festéssel történhet. Igenám, de tíz bringásból kilenc elszörnyed amikor a gőzborotva szóba jön. Pedig elég megnézni a World Tour csapatok szervizkamionjai körül folyó munkát a szakaszok végén, esetleg egy cyclocross világkupa depóját saras időben. Mindenki gőzborotvát használ, csak éppen ésszel! Nem kell félni a nagynyomású mosótól, csak érdemes betartani pár szabályt. A bringán vigyázni kell az agyakra, és a teleszkópokra, a többinek nem igazán árt ez a fajta tisztítás. A kerekeket ha lehet mindig a gumi síkjával 20 fokos szöget bezáró irányból mossuk, így nem merőlegesen kapják a szimeringek a vizet, ekkor a legkisebb az esélye a beázásnak. A kazetta oldalt mosva nem árt eggyel hátrébb lépve messzebbről mosni, mert a kazettatest tömítéseit érő vízsugár nyomása is kisebb így. A nyeregbilincsnél sem szabad közelről mosni, mert betolhatja a vizet a középrészhez, és ha ott nincsen kifolyó nyílás, esetleg még az elektromos váltórendszer „agya” is itt bújik, akkor okozhat galibát. Ugyanígy nem szabad a kormányra rakott GPS-t vagy bringás computert „telibeverni”, mert nem erre vannak tervezve. A teleszkópok tisztítása gyors és fájdalommentes gőzborotvával, de szintén messziről kell végezni, mert benyomhatja a vizet és koszt a becsúszószárakba! Az elektromos váltórendszerek mind vízálló kivtelűek, de óva intenélek a közelről nagy nyomással való mosástól. Mégiscsak motort és elektronikát tartalmaz, és a gőzborotva 100 bar fölötti nyomása nem egy átlagos esőnek felel meg! Magát a vázat, nyerget, gumikat viszont nyugodtan moshatod, nem lesz bajuk. Az autómosók előnye, hogy samponos mosást is választhatsz kezdésnek, ami oldja a makacsabb szennyeződéseket is.
Persze azért a slag sokkal kíméletesebb
Sokkal hibamentesebb és kíméletesebb a kerti slaggal, vagy vödörből való mosás. Nem kell figyelni a mosási irányokra, vagy a nyomásra, bírni fogja a bringa. Ebben az esetben célszerű egy autómosó kefét is beszerezni, illetve mosás előtt valamilyen bringa „samponnal” befújni a gépet mert ez oldja a durvább dzsuvát, és utána kevesebbet kell szenvedni. A vödörrel azonban nem árt vigyázni! Ha nagyon sáros a kerékpár, akkor túl sok homokszemcse kerülhet a kefével a vödörbe, ami utána karcolhatja a váz festését! Ilyenkor nem árt gyakran cserélni a vizet.
Érdemes odafigyelni arra, hogy a kerékpárt mihez támasztod (bár ez a nagynyomású mosónál fokozottan igaz) mert mosás közben eldőlhet ami sérüléseket okozhat. A legjobb megoldás szerelő állványra rakni, mert azt nem fogja felborítani sem a vízsugár, sem a kefés mosás. A kerekeket célszerű kiszedni, hogy a villák között belülről is ki lehessen rendesen takarítani, ami főleg mountain bike-ok esetében fontos.
A profiknak napi rutin ez. Bár ott inkább a szerelőik végzik a piszkos munkát
Magára a bringamosásra nálam kétféle megoldás szokott működni. Ha autóval viszem a bringát, akkor tekerés után ha szükséges lecsapatom gőzborotvával, majd otthon jön a bringa sampon+slag kombó, de ez már sokkal kevesebb időt vesz igénybe. Amennyiben haza érkezem a sarazás után, akkor már előre (indulás előtt) kikészítem a slagot, mosószert, stb, és még frissen, rászáradás előtt lemosom a gépet, és csak utána megyek zuhanyozni, levenni a vizes ruhát. Ilyenkor ugyanis pár perc alatt kész a művelet, ez alatt még nem hűlsz ki, de 1000%, hogy a forró fürdő és kaja után nem fogsz kimenni a kertbe az esőbe bringát mosni…. A szárazra törlést, olajozást már ezek után ejtem csak meg.
Az országúti bringákon gyakran látni fehér, vagy világos színű bandázst. Ez borzalmasan tud kinézni egy-egy esős edzés után, viszont ha még vizesen, langyos mosószeres vízzel és körömkefével végigdörzsölöd akkor a kosz legnagyobb része ki fog jönni, és szép marad a bandázs is. Nincs annál igénytelenebb látvány, mint a koszos, dzsuvás, elhasznált bandázs….
Esőben, országúton is koszos lesz a bringa, nem csak terepen.
A montis SPD pedálokba bele tud tapadni a sár… Akár gőzborotvával is kimosható, csak a pedál taposófelületére merőlegesen tartsd a vízsugarat. Amit viszont sose tégy: jó móka a vízsugárral megpörgetni a pedált, de simán eltörheti a csapágyat, mert percenkénti 90-130-as fordulatra vannak méretezve, nem pedig 800-asra. Saját szememmel láttam az egyik saras (öööö volt száraz valaha?) Szilvásvárad maraton után visító hangig felpörögni majd megszorulni egy pedált. Utána nem volt olyan boldog a gazdája.
A hajtást sokféleképpen lehet takarítani
A hajtás takarítása nagyon megosztja a bringásokat. Van aki arra esküszik, hogy szivacs+oldószer, van aki a gőzborotvát preferálja, mások leveszik a láncot és a sort majd brigéciolban, vagy benzinben kimossák. Mások a féktisztító, zsírtalanító spray-ben hisznek. De járható út a láncmosó doboz használata is. Ebben a kérdésben meghatározó tud lenni az, hogy hol laksz. Nyilván egy panelban nem lesz slag vagy gőzborotva (bár ez utóbbiból egyre inkább terjednek a víztartályos, akkumulátorról üzemelő hordozható eszközök), de a benzinnel pocsolást sem fogják díjazni a szomszédok 🙂 Én a leszedős, kis edényben kimosós megoldást választom szinte mindig. A szerszámok mindig a helyükön lógnak (kazetta leszedő+láncos kulcs), a lánc pedig patentszemes, így gyorsan leszedhető. Mivel lusta vagyok, áztatom pár órát, aztán fogkefével letisztítom, megszárítom, letörölgetem, és mehet vissza a bringára. Benzin helyett gázolajat használok, mert a benzin nagyon kiszárítja a fémet, ami elősegítheti a rozsdásodást. Aki gőzborotvával tisztítja a láncot az számítson rá, hogy bizony be fogja mosni a finom szemcséket a csapok, görgők közé a nyomás, ahonnan soha többé nem jutnak ki, csak szépen lassan (vagy gyorsan) koptatni fogják azt. Láncmosó esetében szintén kell valamilyen folyadékot tölteni a dobozba, ami lehet akár speciális láncmosó adalék, akár brigéciol. Ez utóbbi egyébként szépen oldja a koszt, csakhogy vízzel kell lemosni a brigéciolt, ami után azonnal meg kell szárítani és beolajozni a láncot, nehogy rozsdásodni kezdjen! Főleg országúti bringánál ahol alig-alig koszolódik a lánc, maximum némi port szed össze, ott a féktisztító/zsírtalanító spray jó választás lehet, mert ráfújod egy rongyra, áttörlöd vele a láncot, és kész is vagy. Le lehet vele takarítani durván szennyezett alkatrészeket is, de ilyenkor lehet 2-3 alkalom alatt elmegy egy flakkonnal.
A vödör tartalmát jobb ha nem a csatornába öntöd.
A kerékpár takarítása során nem árt gondolni a környezet védelmére sem! Bármilyen fura, de a gőzborotvás mosás a nagyobb elhasznált vízmennyiség ellenére is környezetbarátabb mint az otthoni slagolós, lánc leszedős, bármiben áztatós mosás. Az autómosóknak ugyanis kötelező a szennyezett vizet elvezetni, és többlépcsős szűrőrendszer segítségével megtisztítani a veszélyes anyagoktól. Tegye a szívére a kezét mindenki: mi történik a kocsibeállón mosott bringáról lefolyó olajjal, oldószerekkel szennyezett vízzel? Beszívja a talaj. És a lánctakarítás után a használt benzinnel, brigéciollal, vagy gázolajjal? Tisztelet a kivételnek, de megy a csatornába. Bébifókák tömegei sírnak fel egy-egy ilyen alkalom után, de egyelőre nagyon kevesen költenek többször annyi pénzt bio bringamosó samponokra és láncolajakra mint amennyiért a jó minőségű, de nem biológiailag lebomlót meg lehet venni. Kevesen tudják, hogy a lakossági hulladék udvarokban le lehet adni az összegyűjtött veszélyes anyagokat, bár mennyiségük szabályozva van, ITT egy példa erre. Párezer forintért lehet kapni az autók otthoni olajcseréjénél használható olajgyűjtő műanyag tartályt, amibe ha mindig beleöntöd a mosófolyadékot akkor azt leadásig biztonságosan tárolni tudod.
Ok, tiszta a bringa, készen is vagyunk? Nem igazán, bár itt két részre kell bontani a folyamatot. Az egyik a „pornó” a másik a „szükség”. Célszerű a vázat, alkatrészeket szárazra áttörölni még akkor is ha rozsdamentes, alumínium, karbon dolgokról van szó, mert csúnya vízfoltos tud lenni száradás után. Ez lenne a „pornó” rész. A tesztbringáinkat és a sajátomat is minden alkalommal fényesre „nyalom” a híres Motorex Bike Shine segítségével, mert utána úgy csillog mint „Salamon töke”, és öröm ránézni a rendberakott gépre. A „szükség” pedig a lánc kenésére vonatkozik. Csak a felső kategóriás láncok készülnek rozsdamentes anyagból, de még azokat is célszerű tisztítás és szárazra törlés után beolajozni, főleg azért, hogy a következő tekerés alkalmával ne ezzel kelljen kezdeni.
Saras időben ha nincsen rendesen kenve a lánc, akkor gondok adódhatnak.
A lánc beolajozását már-már vallási fanatizmussal képesek egyesek végezni. Emlékezzünk csak Bradley Wiggins 2.500.000 forintos kezelt Shimano láncára amit az egyórás csúcs megdöntésénél használt! Sokan esküsznek a legkevésbé környezetbarát megoldásra, hogy egy tálba láncolajat engednek, amibe beáztatják pár órára a láncot, majd lelógatva kifolyatják a felesleget, és utána letörlik ami még kívül maradt. Szerintünk ez elég nagy butaság. Mások egyesével minden szemre csöpögtetnek olajat, a többség pedig a hajtókart hátrafelé forgatva egyszerűen végigolajozza a láncot. Mindkét megoldás jó lehet, csak érdemes figyelni arra, hogy hagyjuk pár percig állni a láncon az olajat, így az be tud folyni a csapok közé is. Csak ezután töröljük le a felesleget, de ezt mindenképpen tegyük meg, mert tekerés közben úgyis ki fog verődni, főleg a láncvillára, és a felnire. Ha pedig a fékfelület is a felnin van akkor gondolom nem kell tovább ecsetelni… Amennyiben lánc wax-ot használsz, akár egész éjszakára rajta hagyhatod megszáradni az olajat (ami valójában nem is olaj) és csak tekerés előtt töröld le a felesleget.
Bizony, a por is komoly gondot okozhat.
Végső fázisként, főleg ha nagyon saras, dzsuvás volt a bringa és sok mosó/oldószert használtál a takarításhoz, akkor féktisztítóval célszerű áttörölni a fékfelületeket, befújni a tárcsafék nyerget. Csak a meglepetések elkerülése végett.
Talán így 13000 karakter után látható, hogy egy aránylag egyszerű dolog, mint a bringa lemosása sem annyira pitiáner feladat, és akár buktatókat is tartalmazhat. Reméljük azonban, hogy sikerült tippeket adni, illetve kommentben is várjuk a cikk alá a különböző praktikákat, tapasztalatokat!
