Sipos János MKSZ-elnökjelölt részletes programja

– „Élsportunkat” remélt és jelenlegi támogatóink miatt  a továbbiakban szórakoztató és üzleti szempontból piacképesebbé kívánjuk tenni.

– Kiegyensúlyozott sportágportfolió kialakítása, azaz a nemzetközi kerékpársportban már elért eredményességi szint fenntartása, illetve a feltörekvő, népszerűségüket és elterjedtségüket növelő, jövőben potenciálisan sikeres, valamint a nemzetközileg jelentős szakágakban az eredmények javítása.
– Meglévő műhelyek, értékek megőrzése, számukra nyugodt körülmények biztosítása.
– Az eredményesség és élsport szempontjából nem releváns szakágak ösztönzése.
– Az utánpótlás-nevelés egységes rendszerének kialakítása, működtetése a versenysport utánpótlás bázisának folyamatos biztosítása, (tömegbázis megteremtése, a tehetséggondozás). A versenyengedéllyel rendelkező sportolók számának növelése.
– Szociálisan hátrányos helyzetű, sportban tehetséges gyermekek sportolási, versenyzési lehetőségeinek biztosítása.
– Az utánpótlás-nevelés rendszeréből kieső, valamint a pályafutásukat befejező sportolók számára biztosítani a sportolás folytatásának lehetőségeit.
–  A fogyatékkal élők sportjának integrálása a versenysport hagyományos szervezeteibe (ahol lehetséges, azaz az adaptált sportágak esetében).
–  Hosszú távon nagyobb, jelentősebb nemzetközi sportesemények fogadásának, megrendezésének feltételeinek megteremtése.
–  A pályafutásukat befejező élsportolók sportban való aktív szerepének segítése (pl. példakép, sportvezető, aktivista).

Utánpótlás nevelés :

Feladataink :

– a sportban résztvevők körének szélesítése; Korábbi kutatások szerint ma 10-12%-ra tehető azok száma akik a kerékpározást és még nem a versenysportot kedvelik, s többnyire valamilyen formában űzik is. Őket kell megcéloznunk terveinkkel. A kutatások szerint a jelenleg nem sportoló, azonban sportolni vágyók körében a legnépszerűbb sportágak az úszás (19%), a labdarúgás (15%), az aerobik (14%), az egyéb csapatjátékok (13%), a kerékpározás (10%), a kocogás, futás (8%), a tenisz (7%), a küzdősportok (6%), az otthoni torna (5%) és az atlétika (4%).
– A rendszeresen sportolók körében a legnépszerűbb sportágak a labdarúgás (22%), kocogás, futás (15%), a kerékpározás (12%), aerobik, tornázás (11%), úszás (9%), egyéb csapatjáték, kézilabda, kosárlabda, röplabda (9%). )
(Háttéranyag 2007.)

A tömegesítés ellen hat, hogy a versenysportba (kerékpár) bevonhatók életkorán  túl  számos más tényező is negatív szerepet játszik. Az egyre gyengébb szociális háttér csökkenti a sportban, a kerékpársportban való részvétel arányát, a szervezett (pénzbe kerülő) rendezvényeken való résztvevők számát a legjobb szándék ellenére is. (Korábban a kerékpársport legjobbjai ebből a társadalmi rétegből kerültek ki.)
A szociálisan kedvezőtlen helyzetű társadalmi rétegek sportolási lehetőségekhez, az egyes szakághoz való hozzáférésének javítása felszerelés, ösztöndíjak  biztosításával

Feladatunk az egyes szakágak szakembereinek a bevonásával az utánpótlás élvonalának  (16-20 között) központilag ellenőrzött felkészítése,biztosítva az egyes szakágak közötti átjárhatóságot,tehetséges versenyzők kipróbálását rokon versenyszámokban.
Amennyiben minden olimpiai versenyszámban ifjúsági korosztályban a max. létszámot kívánnánk indítani 34 férfi és 29 leány versenyzővel kellene rendelkeznünk. Ahhoz, hogy a piramist fel tudjuk építeni az olimpiai versenyszámokban 460 ( 280 fiú-180 nő) utánpótláskorú, tehetséges „kiválasztott” kellene rendelkeznünk. Ezt kell elérnünk. Cél és faladat egyszer minden versenyszámban  ifjúsági korosztályban a max. létszám elérése a világbajnokságon. Így remélhetjük csak,hogy a jelenleginél több olimpiai kvótát érünk el.
– A már kerékpározók, az eseményeken részvevők a sportban átlagosan eltöltött időtartamának, számának (versenyek, túrák, felkészülést segítő edzések) növelése;
– Iskolák: El kell érnünk, hogy a testnevelők hozzáállása a kerékpározáshoz megváltozzon, mert sokszor ezen múlik ki hova, mely sportághoz kerül. Az oktatáson, délutáni sportfoglalkozásokon el kell érnünk, hogy a kerékpársport olyan élvezetes tevékenység legyen a gyermekek és a fiatalok számára, amelyet az iskola elvégzése után önként, egy életen át tovább folytatnak. Fontosak az olyan események (diákolimpiai versenyek, táborozások, kirándulások, stb.), ahol életre szóló élményként élhetik meg a kerékpár sportot és választhatják később életmódjuk meghatározó részének. Olyan élményeket kell biztosítanunk melyek versenyképesek az egyéb sport tevékenységekkel szemben, s a versenyzés igényét felkeltik.

– A már megromlott egészségi állapotúak bevonása állapotjavítás, rehabilitáció céljából.
A speciális versenysporthoz való hozzáférésük javítása. Fogyatékkal élők versenysportja – versenysportról a versenyengedéllyel rendelkező sportolók esetében beszélünk.
(Fogyatékkal élők sportjában különböző fogyatékosság-specifikus rendszerek alapján működő sportági versenyek a jellemzők. Erre a kerékpáros szakági szövetségeink még nem felkészültek. Elsősorban az országútiakat érinti versenyeztetésük.)

Kerékpársport szervezet rendszere

Általánosságban elmondható, hogy a sportág szervezeti felépítése kellőképpen strukturált, a szükségesnél kevesebb a szervezeti lépcső és egység. A finanszírozás átláthatósága és ellenőrizhetősége ma messze elmarad az ideális állapottól, a források hatékony felhasználásának garantálása és ellenőrzése az ernyő szövetség számára gyakorlatilag lehetetlen. Az „ernyő” és az alszövetségek esetenként nem megfelelő létszámú apparátussal, de aránytalanul sok működési költséggel tevékenykednek, az információáramlás pedig minimális és nehézkes az alszövetségek és az ernyő szövetség között.

A jelenlegi  irányítási rendszer :
– A szövetség irányítása tagolt, decentralizált szervezeti felépítés jellemzi. A kerékpársport egyes területeire tagolódik (MKSZSZ; BMX; Budapest (amatőr), MTB), az ernyő szövetségnek kell biztosítania a  szorosan összefüggő területek közötti átjárást. Az egyes területnek elkülönülő elnöksége van. Az új Stv. rendelkezik arról, hogy az alszövetségek kötelesek együttműködni, ennek jelei néhol már láthatók, ám ezt javítanunk kell.
–  A vertikális és horizontális kommunikáció nehézkes és az együttműködés hiánya jellemzi valamennyi szintet (mert olyanok képviselik a szakágat akiknek,nincs kapcsolata a szakág választott vezetőivel), az informális csatornák alkalomszerűen működnek, mivel az alszövetségek és az ernyő nincsenek rákényszerítve az együttműködésre.
–  Egyes szakágak problémáinak oka a nem hatékony szövetségi működésben is rejlik. A jelenlegi finanszírozási és igazgatási rendszer a piramis csúcsát támogatja, ami sokszor az alacsonyabb szervezeti egységek (szakágak,egyesületek) perifériára szorulását eredményezi. Ez felülről lefelé történő szervezeti építkezést jelent, melynek hatékonyságát rontja, hogy a szervezeten belüli demokrácia nem működik. (ernyő –alszövetségek – egyesületek)
– A kerékpársport szereplői a mindenkori szövetségi vezetéseket (ernyő-alszövetségek)  „pénzosztónak” szeretnék tekinteni. Ennek többek között okai: a szövetségi feladatok pontos meghatározásának hiánya, az „összérdekek” figyelmen kívül hagyása a kerékpársport élvonalának szereplői részéről, valamint a kerékpársport egészének alulfinanszírozottsága. A jövőben elsőrendű feladat  meghatározni a szövetség, alszövetség, területi szövetség feladata.

Szövetségeink
–  A szövetségeink egy része mindennapi működési problémákkal küzd. Bár rendelkeznek fejlesztési stratégiákkal, illetve operatív tervekkel.  a végrehajtásukhoz nincsenek meg a személyi, tárgyi és anyagi feltételeik.
–  Az általános érdekképviselet helyett sokszor csak a „csúcs” érdekeit képviselik, az alsóbb szintek kiszorulnak.
–  Egyes szövetségeknél indokolatlanul magasak a működési költségek, s ezt kizárólag állami  támogatásból finanszírozzák. A szövetség működési költségeit  a továbbiakban fokozatosan csökkentve az állami támogatás arányát nem állami forrásból kívánjuk biztosítani.

Területi sportigazgatás és szervezés

Területi szövetségek szerepe a mai rendszerben:
Az önkormányzati sportigazgatásról általában
–   A területi (regionális, megyei, kistérségi) és a települési (Budapest – kettős jogállással –, kerületi, városi, községi) önkormányzatok egyenrangúak, nincs köztük alá-fölérendeltségi viszony.
–  A közigazgatásnak megfelelően jelenleg az országos–megyei–települési tagozódás jellemző. A sportszervezeti felépülés is hasonlóan alakul: országos sportszervezetek; megyei, illetve megyei jogú városi sportszervezetek; települési sportszervezetek, illetve sportegyesületek.
–  Az önkormányzati törvény értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében többek között a sport támogatása, melyeket a sporttörvény a feladatok felsorolásával részletez. Jelenleg ehhez nincs kötött felhasználási állami normatíva, a nem kötelező feladatok ellátása pedig az önkormányzati testülettől függ. A sporttal kapcsolatos döntések teljes mértékben az önkormányzati autonómia és a szubszidiaritás elvén alapulnak. Ez vonatkozik a szervezetei felépítésre és a finanszírozásra is.
–  Jelenleg rendszeres kapcsolat, együttműködés és támogatás a központi sportirányítás és a megyei, valamint a megyei jogú városok sport-szakigazgatási egységei között létezik. A sportban a regionális szint jelenleg informálisan, alkalomszerűen működik.
–  A hatályos sporttörvény értelmében az országos sportszervezetek alá tartoznak a területi sportszövetségek.

–  Megyei Jogú Városok önkormányzati sporttámogatásának aránya támogatási célok szerint (közelítés):
–  40% sportlétesítmények üzemeltetése
–  35% élsport, utánpótlás-nevelés (főként egyesületeken keresztüli) támogatása
–  4,5% diáksport (rendezvények, DSE, ISK támogatás)
– 4% a lakossági szabadidősport (szabadidősport rendezvények, egyesületek)
–  10% nagyobb rendezvények, sportszakmai elismerések, egyéb sportfeladatok
Megyei támogatások:
–   Megyei sportági szövetségek támogatása: 40%.
–  Megyei diáksport rendezvények támogatása: 40%.
–  Rendezvények, elismerések, egyebek: 20%.
Jelentős a megyei önkormányzatok által nyújtott természetbeni támogatások nagyságrendje: a sportági szövetségeknek biztosított székház, annak üzemeltetése, a szövetségek könyvelői feladatainak ellátása (önkormányzati munkatárs által).

Budapest 2012.február 22.
Sipos János elnökjelölt és szakmai grémiuma.