Ritkán írunk saját kerékpárunkról tesztet… szólt nemrég a fáma, de most mégis ez következik, csak terep után aszfaltról. A korrektséghez ugyanis hozzátartozik, hogy világos legyen, vettem egy ilyet. A ROSE Xeon CDX egy komfort országúti karbonból, Ultegra szettel. Ő lesz a mostani teszt alanya.
Nem volt könnyű kiválasztanom milyen bringát vegyek 2016-ra. Volt ugye ősszel a válltörésem, aminek következtében az orvosok azt mondták felejtsem el jövőre a bringázást. Ezt én úgy fordítottam le, hogy montizni nem tudok majd, csak országúton tekerni, tehát kéne egy aszfaltszaggató. Lelkes keresgélés kezdődött, nyilván ismerem az összes itthon könnyen beszerezhető országútit, sőt többségével mentem is már az elmúlt években.
Nagyon szerettem volna egy aero gépet, na nem azért mert 50 fölött mennék tartósan, hanem mert nagyon jól néznek ki. Aztán a hozzáértő barátok szerencsére lebeszéltek róla két okból kifolyólag is. Egyrészt a keretem nem volt végtelen, olyan 800 000 körül húztam meg a határt (nem, még mindig nem ingyen kapjuk a bringákat mint sokan gondolják), másrészt az aero bringák mindig nehezebbek mint a „sima” országútik. Harmadrészt, tényleg pont egy alacsony, sportos kormánypozíció hiányzott volna a gyógyuló karomnak… Tehát leszűkítettem a komfort geometriás karbon országútikra a listát.
Váltórendszerből az Ultegrát lőttem be mechanikus kivitelben, de tárcsafékes verzióban, mert volt már Di2-m amit imádtam, de a keretbe nem fért volna bele, viszont alap kerekeket semmiképpen sem akartam. Megnézve a kínálatot, nem volt könnyű dolgom. Egy Cannondale Synapse, Giant Defy (ez azért közel volt) vagy Specialized Roubaix nem fért volna bele Ultegra/Disc, és a súlyuk is sokszor 8 kiló fölött van, ami valahol nonszensz. Nehéz bringát meg nem akarok, mert akkor veszek egy fitnesz trekkinget fele ennyiért.
Leszűkült a lista néhány jellemzően német márkára, melyeket itthon is jó árban meg tudsz venni, vagy meg tudod rendelni, hiszen neten elérhetőek. Itt aztán a geometriák, alkatrészek, és súlyok csatáztak még egymással, végül pedig a ROSE Xeon CDX mellett döntöttem, amit szabadon tudtam magamnak konfigurálni a weboldalukon, és végül a UPS hozta a ház elé összeszerelt állapotban. Nem mellékesen van hazai képviseletük is a BikePont bringaboltban, így ha gond van, nem kell külföldiül levelezni, meg postázgatni. Ennyit az előzményekről.
Hajlított vékony karbon támvilla = kényelem
Tehát ahogy írtam is, komfort geometriás T30/40-es high modulus karbon vázra épül a Xeon CDX. Formája kicsit megosztó, tény, hogy láttam már szebbet is, de tavaly mentem már vele a sajtótáborban, így tudtam mit várhatok. Szerencsére nem trekking bringás fejcsőhosszal készül, amire sajnos világmárkák esetében is van példa, hanem sportosabb, de már kényelmes méretben. A kábelek rejtetten futnak az 995 grammos vázban, melynek 10-es átütőtengelyes a papucsa. Ugyan a 10-es tengelyméret nem gyakori (több a 12×142-es tárcsás országúti ma már mint a 10×135-ös), de fényévekkel jobb mint a sima gyorszáras megoldás. Két kulacstartó szem is van a vázon, így a hosszú távokkal sem volt gond, bár legtöbbször a szeszámos kulacs volt fent a nyeregvázcsövön.
15-ös merev tengely + tárcsafék
A villa 15 mm-es átütőtengellyel van ellátva, és szintén karbonból készül, karbon nyakkal. Az elsőfék már az új Shimano Flat Mount szabványú, ami merevebb, könnyebb megoldás, és a féknyereg beállítása is pofonegyszerű. Nagyon sok vibrációt elnyel az út felől, és még a súlya sem vészes.
Imádom a Monolink rendszert
Alkatrészek… na ezen sokat agyaltam, de végül nem sokat kellett változtatni a gyári setup-on, mivel a Rose bringákra eddig is jellemző volt az átgondolt specifikáció. Itt sem volt másként, egyetlen elgagyizott alkatrész sincsen a gyári felszereltségben, nincsenek saját márkásra szitázott kormányszárak, nyeregcsövek melyek persze 1 centesek és baromi nehezek az esetek 90 %-ban. Amit változtattam az a bandázs típusa (vagy 10 féléből választhatsz), a nyereg rendszer, mivel már az előző bringámban is a Selle Italia Monolink rendszer volt, illetve az első és hátsó áttétel.
Német precizitás és minőség. Itt is!
Kerekekből DT-Swiss R32-es lett, ami nem csak nagyon jól néz ki benne, hanem egy technológiai műremek, és könnyebb is mint a konkurensei ebben a kategóriában. Erre Continental GP4000S gumikat választottam (felniből és gumiból is tudsz vagy 40 kombinációt kilegózni), bár ezt később megbántam. Tartósabbak mint a Schwalbe Ultremo, de könnyebbek mint a Durano. Az első kerékre rakott gumit pasztáznom kellett egy ideig mire már csak kicsit kóválygott, a hátsó meg 200 km után kivágódott, ami persze valami üvegdarab hibája, de van egy olyan érzésem, hogy engem nem szeretnek a Conti gumik… Azóta Vittoria Rubino Pro van fent, ami azóta is hibamentes.
Alig találsz már igényes kokpit cuccokat a mai bringákon 🙁
A kormány/kormányszár Ritchey WCS, könnyűek, tartósak, ezer éve szeretem a cuccaikat. A komplett bringa súlya így 7,72 kiló lett, ami szerintem nem rossz érték. A Shimano Ultegra szett működése hibátlan, de ezt is tudjuk már régóta. A tárcsaféket pedig jobban szeretem mint a patkót, mivel nem vagyok könnyű, lefelé is szeretek haladni, és többnyire a felső fogást használom ahonnan ebben az esetben is pillekönnyű a fékezés.
Kiváló ár/érték arány, profi működés. Ez az Ultegra szett
A bringás edzőköreim többsége a Pilis erdészeti útjain történik, így a kényelem volt az első, amit letesztelhettem. Sok helyen sajnos már nem hogy 25-ös hanem 28-as gumival is vállalhatatlan az út minősége. A hátsó íves támvilla oldalról nézve láthatóan rugózik alattam, de ennél is többet tesz hozzá a Monolik Selle Italia SLS nyereg és a Ritchey WCS Carbon Flexlogic nyeregcső.
Gyárilag 25-ös gumival lehetett maximum kérni, mert a gyártó szerint nem megy bele 28-as, de ez csak merő német szabálykövetés meg óvatoskodás. A 28-as is simán elfér benne, sőt megkockáztatnám, hogy még egy 30-ast is elbír. A villa is sokat segít a rezgéselnyelés ügyében, és persze a karbon WCS EVO Curve kormánynak is része van a dologban. Szóval a komfort teljesen rendben van, hozta amit vártam. Persze a nyugati tükör aszfalton nincsen szükség erre, de hát nem ott lakunk.
Akárki akármit mond, tárcsás országútira kell a hűtőbordás betét
Viszont ott tudsz igazán tempót menni vele, ahol kijön mennyire jó a geometria. Komfort bringában vigyázni kell a geometriával mert ha nem jól lövik be, akkor lusta gépet kapunk. Szerencsére sikerült a Dolomitok legendás hágóin is tesztelni, így biztosan állíthatom, hogy 80 km/h körül sincsen idegesség benne, nagyon kiszámíthatóan viselkedik. A tárcsafék rengeteget segített abban, hogy nagyon rövid fékutakat vegyek vele, de azért a rendszer melegedett rendesen! Hiába csak 1-1 erősebb féktávot vettem, és nem húztam pánikszerűen folyamatosan a féket, a lejtők aljában percekig nem tudtam a féknyerget megfogni. Működés közben akkor sem változott a nyomáspont, vagy fékerő amikor direkt kínoztam a Kitzbühler Horn-ról lefelé. A tárcsa elszíneződött, büdös volt, de funckciójában semmit sem változott.
Jártunk mindenfelé!
Még a geometriára visszatérve meg kell jegyeznem, ki kellett vennem távtartót a stucni alól, hogy ne legyen magasan a kormány, pedig nem is hosszú a fejcső. Így a kinézete is patent lett, nem hintaló. Külön okosság, hogy a specifikáció megbuherálása ellenére is stimmelnek a kék design elemek az alkatrészeken, nem rontja el semmi az összképet, sőt egy kék Elite kulacsot is sikerült rendelni rá „ha már erős nem vagyok legalább trendi legyek” mottóval.
Na de mi a konklúzió? Megérte? Nem érte? Menő? Nem menő? Én maradéktalanul elégedett vagyok a bringával, amire kellett és amit vártam tőle azt maximálisan tudta. Az elmúlt négy hónap alatt egyetlen gondom sem volt vele. Nem mennék bele hitvitákba, hogy melyik márka melyik váza tud-e többet, vagy kevesebbet! Megnéztem mennyit szánhatok bringára, és mik a követelményeim, és ez kiadta. Van-e jobb tárcsás komfort országúti nála? Van. De, hogy mivel ideologizálnám meg itthon a +500.000-1.000.000 forintos árkülönbözeteket a feleségemnek, na azt nem tudom. Mert a „felültem rá és jobb” nem feltétlenül fogja kielégíteni 🙂 Volt forgalmazó, akivel „összeütköztünk” ilyen ügyben. Szerinte a váz mindennél fontosabb, a többi másodlagos. Ezt részben én is osztom, de amíg lehet élni 105-ös szettel, sőt akár az új Tiagrával is, addig egy könnyű kerékszett ég és föld a bringa kezelhetőségében (erről már született is cikkem), és nem szeretem azt sem amikor a kiegészítők noname nehéz logózott vackok, melyeket ideológiák mentén kellene benyelnem. Itt semmit sem kell benyelned, sőt amiből jobbat, mást szeretnél rá, azt a konfigurátorban cseréled, és ennyi. Igen, jelentős árelőnyt jelent, hogy nem klasszikus gyártó-nagyker-kisker-vevő vonalon értékesítik a bringáikat hanem B2C módon közvetlenül megveheted. De ez legyen a konkurencia baja (bár az iparági hírek azt mutatják jelentős átalakulás lesz e téren), te csak nyerhetsz vele. Ja még valami! A CDX-et 2290 EUR-tól már meg tudod venni és létezik a váz nem tárcsás kivitelben is!
Forgalmazó: ROSE Bikes Hungary
Elérhetőség: www.rosebikes.hu
Ajánlott fogyasztói ár: 2290 EUR-tól. A tesztbringa 2777 EUR.
Váz: High Modulus Aerospace Carbon T30/40 H.O.C. 995 gramm
Villa: High Performance Disc full carbon
Váltórendszer: Shimano Ultegra 11-seb
Hajtómű: Shimano Ultegra 50/34
Fékrendszer: Shimano ST-RS685+BR-RS805
Kerekek: DT-Swiss R23 Spline Disc
Gumik: Continental GP4000S 25-622
Nyeregcső: Ritchey WCS Carbon Flexlogic Monolink
Nyereg: Selle Italia SLS Monolink
Stucni: Ritchey WCS
Kormány: Ritchey WCS Evo Curve
Súly: 7,72 kg (55 cm)
