fbpx

PhotoSOKK: Székely Zsolt – egy fiatal tehetség

A Bikemag szerkesztősége egy tehetséges, fiatal fotóssal bővült, akinek XC és maraton versenyeken készült képeivel már eddig is gyakran találkozhattatok magazinunk oldalain. Székely Zsolttal az eddigi tapasztalatairól, fényképezési módszereiről és a munkahelyi szerencséről, égi segítségről beszélgettünk…

Név: Székely Zsolt / Életkor: 21 / Foglalkozás: építészhallgató a Budapesti Műszaki Egyetemen / Mióta fotózik: 2004 / Felszerelés: eddig Nikon D70; Nikkor 18-70/f3,5-4,5; ill. 80-200/f2,8; de most áll át Canonra / Speciális területe: maraton, XC / Megjelenések: Bringabanda honlap, Pedál, Bikemag

Hogy állsz az egyetemmel?

Sajnos önköltséges vonalon vagyok, úgyhogy jelenleg halasztanom kellett, mert pénzt kell gyűjtenem. Szóval dolgozom, és remélem jövőre sikerül végre átkerülnöm államilag finanszírozott képzésre.

1. kép: 1015 méter közelében, Mátra Maraton 2006

Mi volt előbb, az építészet vagy a fényképezés?

Mindenképpen a fényképezés. Egy kis digitális kompakt géppel kezdtem el 2004-ben dolgozni. Az egykori Pedál magazin főszerkesztője, Németh Tamás családi jó barátunk, ő ajánlotta fel minden különösebb előzmény nélkül, hogy ha van kedvem, akkor fotózzak neki a lap galériájába. Aztán ez fejlődött tovább, ahogy egyre inkább belejöttem.

A történet azonban régebben kezdődik, mert Németh Tamás volt az, aki rávett a bringázásra is, és ez azért jóval előbb volt, mint a fényképezés. Az elején ez cross country-t jelentett. Jártunk a Hármashatár-hegyre, meg Csillebércre, és egyre inkább megtetszett a terepen közlekedés. Az országútiban mindig zavart a monotonitása, ezzel szemben itt meg izgalmas volt a terep, jó volt a gyönyörű tájat figyelni, illetve élveztem, ahogy önerőből feljutok egy hegy tetejére erdei utakon.

Aztán ez a tanulmányaim miatt abbamaradt, pedig akkor már versenyezgettem is, 2004-ben meg már maratonokon is mentem. Nem állítom, hogy az érettségi, meg a felvételi derékba vágta volna az egészet, de azért nagyon vissza kellett vennem a tekerésre szánt időből.

2. kép: Az éj közepén, 24 h Csillebérc 2007

A fényképezéshez semmi családi indíttatásod, előképzettséged nem volt?

Tulajdonképpen nem. Igazából azt sem értettem, hogy Tamás miért ajánlotta fel a fotózási lehetőséget, de mindenesetre hálás vagyok neki ezért. Az elején – mint valószínűleg mindenki – én is rengeteget bénáztam, de nagyon érdekelt a dolog, úgyhogy sokat olvastam hozzá, igaz inkább csak technikai, gépkezelési dolgokat. Tudom, hogy valaki nem ettől lesz jó fotós, meg nem is a géptől, de hívő emberként úgy érzem, hogy Istentől kaptam annyi tehetséget ahhoz, hogy ez együtt jó képeket eredményezzen. Ezért nagyon hálás vagyok az Úrnak, hogy kegyelemből ezen a területen örömet tudok okozni az embereknek.

3. kép: Délibáb(ok), 24 h Európa-bajnokság, Regau 2007

Hogy vált aztán komollyá a kezdeti szárnypróbálgatás?

Nagyon hamar megszerettem a képkomponálást. Most már tudom, hogy nem véletlen az építészet iránti vonzalmam sem, ahol ha az ember tervez egy házat, a mögött nem csak az a sok év tanulás, rajzolás és gyakorlás van, amit az egyetem megad, illetve elvár, hanem maga a személy és az ő egyedi látásmódja, tehát egyfajta önkifejezésmód. Ez érvényes a fotózásra is. Vannak fotósok, akik kijönnek a versenyre és készítenek is jó fotókat, de ettől még nem jó fotósok. Szóval vannak jó és jobb fotósok. A különbség a nem igazán tanulható tehetségben van.

Mindent megteszek a jól elkapott képért. Ha kell, lefekszem, lehasalok, beletolom az objektívet a versenyző arcába, ha úgy érzem így készülhet róla a leghitelesebb kép. Volt is gondom már ebből, mert néha annyira közel megyek, hogy az néhány versenyzőt már zavar. Egyszer egy 24 óráson egy külföldi versenyző le akart szállni a bringáról, hogy megkergessen, mert éjjel nagyon közelről vakuztam telibe. A kép amúgy jó lett…

Ugyanakkor az a jellemező inkább, hogy a versenyzők élvezik, ha fényképezik őket. A márciusi Bikemag címlapon lévő osztrák srác például, direkt meg akart ijeszteni és ezáltal nekem pózolt.

4. kép: Híd-átkelés, Mátra Maraton 2007

Hogyan kerültél kapcsolatba a médiával?

A bringázás elején leigazoltam a Bringabandához, és ott Dobos Ferivel sikerült tavalyra egy megállapodást kötnünk. Egész egyszerűen megkérdeztem tőle, hogy van-e csapatfotósuk, mert ha nincs, akkor én szívesen vállalnám, hogy versenyről-versenyre kísérjem a csapatot és fotózzam őket. Ehhez még anyagi hátteret is biztosítottak, úgyhogy nekik köszönhetem a komoly technikám egy részét, ugyanis egy részét ők állták, illetve szüleimnek, akik folyamatosan támogattak/támogatnak anyagilag ebben az „olcsó” hobbiban. Aztán rajta keresztül szállingóztak a képeim hozzátok is. A Pedál magazinnál csak a galériába dolgoztam, ahova az adott eseményről egy-két kép került fel.

5. kép: Koordináció, Cserépváralja DH 2007

És mi lenne a jövő?

Hosszú távon a Bikemag a biztos munka fényképezés területén, de még hosszabb távon természetesen az építészet. Persze csábító látni, hogy külföldön mennyire meg lehetne élni csak a fotózásból, de itthon ez ugye azért nem így megy, tehát biztos, hogy nekem az építészet az igazi utam, a fotó, meg a bringa pedig kedvtelés. Amúgy is olyan vagyok, hogy ha valami megtetszik, akkor az nagyon el tud vinni…

6. kép: Másnaposan, 24 h Európa-bajnokság, Regau 2007

És az baj?

Bajnak nem baj, de szeretem, ha van egy biztos megélhetésem, egy kiszámítható életutam, és egyetem mellett két ilyen költséges hobbit amúgy is nehéz lenne finanszírozni.

7. kép: Veszélyes szakaszon, Zalakaros OX OB 2007

Versenyzel és fotózol is egyben. Hogyan oldod meg versenyeken a nagy dilemmát, hogy a fotózás és a bringázás egyensúlyba kerüljön?

Nehéz. Nekem is csorog a nyálam, amikor a többiek melegítenek, meg amikor sétálok a fotós motyómmal a pályán és nézem a szuper nyomokat, de szerencsére verseny mindig van, jó idő is, úgyhogy tekerek máskor. Ez munka, úgyhogy megcsinálom. Főleg, hogy egy adott pillanatot nem lehet bepótolni, míg a bringázást igen.

Persze, ahogy egyre többet dolgozok, egyre nehezebb megtalálni az egyensúlyt: most ugye tanulok, pénzt is keresnem kell, meg még a nyelvvizsga időpontja is közelít.

8. kép: Zuhany előtt, Duna Maraton 2007

Hogyan készülsz a versenyekre?

Megnézem az összesített nemzetközi és hazai versenynaptárat. A hazai OX és MX versenyekre mind megyek, meg a nagyobb és elérhető külföldi futamokra is, mint mondjuk a kinti 24 órás. Na meg remélem, idén már a közeli világkupákon is tudok majd dolgozni.

A helyszínre egyébként mindig egy válltáskával megyek ki, amiben minden szükséges dolgom benne van. A verseny előtt be szoktam járni a pályát, megnézem hova esnek szép fények, hol lesz majd látványos megmozdulás, hol van olyan tereptárgy, amit érdemes majd belekomponálni a képbe. Mindig kinézem magamnak a helyszíneket összekötő legrövidebb útvonalakat is, hogy verseny közben hamar át tudjak rohanni. Aztán, ha beindul a verseny, akkor én négy órán át folyamatosan az erdőben vagyok, és két-háromszor körbejárom a pályát.

A maratonokra a műfajból adódóan máshogy kell készülni. Most épp a Systemsportnak dolgozom, akikkel előzetesen elkérjük a szervezőktől a látványosabb helyszínek listáját, majd a szombati napon autóval bejárjuk ezeket a helyeket, így másnap a verseny alatt már könnyedén tudunk mozogni, illetve időben rá tudunk készülni a mezőny érkezésére.

Az ő honlapjukon a versenyekről mindig sok életképet találhatunk. Ezeket, hogyan készíted? Mennyire hagyják magukat a versenyzők verseny előtt vagy éppen után, pihenés, relaxálás vagy akár közös étkezések során fotózni?

Mondhatom azt, hogy tulajdonképpen mindenki élvezi és örül neki. Főleg, ha utána megtalálja magát az interneten. Egyszerűen mindenkinek fontos emlék saját magáról egy az adott eseményen készült kép.

Kívánom, hogy még sokaknak tudj ilyen örömet okozni, és köszönöm az interjút!

Képsztori – a 6. képről

A 24 órás Európa-bajnokságon készült, az utolsó órában. Ekkorra már én is magam mögött tudtam egy átfotózott éjszakát 1-2 óra alvással, nem beszélve a versenyzőkről, akiknek 350-400 km után már minden az arcukra van írva. Aki ismeri Alexet, tudja, hogy a korához képest nagyon jól bírja az ultramaratonokat, és szinte megállás nélkül végigtekeri, leszámítva a tankolásokat. Itt éppen az utolsó órában jár a 7. km-nél. Azt gondolom 23 órával a háta mögött igazán sokatmondó a tekintete.

Tippek a fotóstól

– Amennyiben a verseny során egy híres versenyző közelít felétek, ne csak pusztán azért fotózzátok le, hogy megörökítsétek. Építsétek bele a tájba, a környezetbe, vagyis komponáljátok meg. Lehet, hogy közhely és sokszor hallottátok, de egy jó kép alapja a kompozíció, és ez minden helyzetre igaz.

– Aki belevág a fotózásba, annak számolnia kell azzal, hogy türelmet igénylő dolog. Nem megy csak úgy egyről a kettőre, de előbb-utóbb jelentkezni fognak a munkába fektetett energia gyümölcsei. Az már csak rajtatok múlik, hogy mennyire elszántan szeretnétek fotózni.

– Legyetek nyitottak a véletlen helyzetekre. Olykor a véletlenekből származnak a legjobban sikerült képek, akár egy kis égi segítség révén is

A képek paraméterei:

1.)    1015 méter közelében, Mátra Maraton 2006
Nikon D70s
70 mm
1/200
f/7,1
ISO 320

2.)    Az éj közepén, 24 h Csillebérc 2007
Nikon D70s
70 mm
1/250
f/8
ISO 250

3.)    Délibáb(ok), 24 h Európa-bajnokság, Regau 2007
Nikon D70s
300 mm
1/1000
f/5,6
ISO 320

4.)    Híd-átkelés, Mátra Maraton 2007
Nikon D70s
18 mm
1/30
f/9,5
ISO 200

5.)    Koordináció, Cserépváralja DH 2007
Nikon D70s
170 mm
1/1500
f/2,8
ISO 400

6.)    Másnaposan, 24 h Európa-bajnokság, Regau 2007
Nikon D70s
18 mm
1/500
f/4,5
ISO 300

7.)    Veszélyes szakaszon, Zalakaros OX OB 2007
Nikon D70s
18 mm
1/8
f/16
ISO 250

8.)    Zuhany előtt, Duna Maraton 2007
Nikon D70s
155 mm
1/6000
f/2,8
ISO 200

Eredetileg megjelent a Bikemag 2008. márciusi lapszámában.

Hozzászólások

Címkék:

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.