Nem kamu a vadászat a kerékpárosokra, “rendőrségi információk” elsőkézből
Szeretnéd tudni, konkrétan hol vadásznak majd rád központi utasításra a rendőrök? XY levele szerint 2013-ban, Szentendrén, 5000 forintos csekk alatt nem úszhatod meg, ha érintesz egy adott útvonalat… Vagy ha úgy tetszik „bulvár érdekességként” közöljük a szerkesztőségünkhöz eljuttatott írást, állást foglalni – pláne a hatósággal szemben – nem szeretnénk. A képen a mellékelt csekk mindenesetre valódinak tűnik:
“Szeretném az elején elmondani, hogy sokszor átestem már közúti ellenőrzésen kerékpárral, és annak ellenére, hogy ezek apróbb szabálytalanságok miatt is megtörténtek, és villogóval vagy hasonló felszerelésekkel sem volt felszerelve a kerékpárom, udvarias hozzáállásomnak is köszönhetően mindig respektálták az eljáró rendőrök, hogy a kerékpáromon edzést végzek, sportolok, amit végső soron csak az országúton tudok megtenni.
Ennek a szériának most vége, nem is meglepő, mondhatja bárki: „addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik”. Mondhatná azt is bárki, miért rinyálsz, megkaptad méltó büntetésed, „megszoksz, vagy megszöksz”, manapság úgyis divat az utóbbi hozzáállás, akinek nem tetszik, el lehet hagyni az országot, és sokan el is hagyják.
Nem is azért írok most egy kerékpáros médiumnak, hogy támogatóra leljek az „igazságom” mellett, az 5000 Ft-os csekk sem ér önmagában annyit, hogy valaki csak kétszer fél órában elrontsa miatta a hangulatát. Ami miatt írok, azok konkrét tények és konkrét, sportoló társaim számára hasznos információk, melyek az eljáró rendőrrel folytatott beszélgetésből derültek ki, és amit alátámasztottak a később történtek.
Szentendrén, a Lidl előtt villogtak le a rendőrök, megálltam, mert ha nem követek el éppen szabálytalanságot, piros lámpán áthaladás, vagy hasonló, akkor mindig meg szoktam állni. Következett a szokásos felvezetés a tilosban kerékpározásról és a kerékpárút (nem) használatáról.
Mint ahogy máskor is, udvariasan elmagyaráztam, hogy Dömörkapu irányába tartok edzeni, az új, Duna-menti kerékpárút nem arra visz, a járdán kialakított pedig konkrétan balesetveszélyes egy országúti kerékpárral, mindemellett edzek, és ne szórakozzunk azzal, hogy a közlekedés biztonságát veszélyeztető címszóval a „részeg paraszt kaszával” megítélés alá próbálnak helyezni (természetesen utóbbit nem így adtam elő).
Az eljáró közeg – ahogy máskor is – megértő volt, tulajdonképpen kimondta, hogy igazam van, de a szokásoshoz képest mégis más fordulatot vettek a dolgok. Azért is kértem a Bikemagtól a nevem elhallgatását, levelem végleges törlését és a képen látható csekk azonosíthatatlanságát, mert – ahogy magamat sem – úgy az eljáró rendőrt sem szeretném bajba keverni amiatt, amit leírok.
A rendőr ugyanis szabadkozni kezdett, hogy ő most kénytelen lesz megbüntetni engem, még ha csak a minimális bírsággal is, mert nekik ki van adva, hogy a kerékpárosokkal foglalkozzanak Szentendrén (érdekes kontraszt, amikor a minap a közismert Bíró Ádám posztját olvasom, miszerint a Ferrarival 100-zal száguldozókkal nem foglalkoznak).
Már-már meglepő őszinteséggel, a rendőr elmagyarázta, hogy az egész 2013-as évre vonatkozik majd ez a szigor, felsőbb utasítás, nincs mit tenni vele, ő kerülhet bajba, ha nem produkálja ezt a büntetést, miután lekérdezte adataimat a központból. Kérdezte, hogy elfogadom-e a minimális 5000 Ft-os bírságot, mire mondtam, hogy ha nem úszhatom meg szóbeli figyelmeztetéssel (amit egyébként tudomásom szerint jogában áll „kiszabni”) nyilván nem éri meg azt az időt, amit az ügyre kellene fecsérelnem, ha nem fogadnám el a büntetést.
Miközben kitöltötte a csekket, tovább beszélgettünk a dologról, és elsősorban azért írom ezt a levelet, mert érdemi információval szolgálhat a többieknek. Elmondta ugyanis, hogy a fokozott ellenőrzésre 2013-ban végig számítanunk kell, és megjelölte a kritikus útszakaszt is „segítségképpen”.
A google-térképen berajzoltam az említett részt, a rendőr szerint a főút további részén már nem kell számítanunk inzultálásra. Látható, hogy ha valaki a Lajos-forrás vagy a Skanzen irányába megy, bajban van, egyetértettünk ebben is, hogy nonszensz, hogy országúti kerékpárral a járdán vagy macskakövön közelítsük meg az elágazást, de ez van.
Ha valaki nem fordul a Visegrádi hegység felé, viszonylag szerencsés, ugyanis a Duna-menti kerékpárút a pataktól a korzóig a használhatók közé tartozik, és az információk szerint ahonnan a korzóról visszacsatlakozunk a főútra – bár elvileg ott is tilosban vagyunk – már nem vadásznak ránk.
Ezek után volt bennem némi stressz, amikor legközelebb arrafelé edzettem, és sajnos a rendőrrel folytatott beszélgetésben elhangzottak megerősítést nyertek. Azóta két héten belül még kétszer próbáltak elkapni, pontosan az említett helyeken, az első esetben járőrkocsival kergettek amíg tudtak, a második esetben három csatárláncba állt rendőr elől voltunk kénytelenek – valóban balesetveszélyes módon – hátraarcot csinálni a forgalmas főúton.
Azt azt azért eldöntöttem saját felelősségemre, hogy több büntetést nem fogok fizetni edzésszerű kerékpározásért, még ha Magyaroszágon vagyunk is, kövezzen meg érte bárki, vagy ideologizálja meg, miért vagyok a társadalom szemete. Én még mindig úgy gondolom egyébként, hogy országunkban kedvezőek a körülmények ehhez a sporthoz, nem szoktam az utak minősége, vagy más miatt sem rinyálni. A fenti információkat a hozzám hasonló cipőben járókkal szeretném csak megosztani, remélem a szerkesztők is úgy látják, érdemes közölni, ha másért nem „bulvár érdekességként”, ami úgyis egyre nagyobb teret kap az oldalon…
Különösebb véleménynyilvánítással nem szaporítanám a szót, de azért nem tudok elmenni amellett, hogy központilag ráállítják a rendőrséget egy olyan társadalmi rétegre, melynek képviselői sportolnak, valószínűleg nem terhelik az egészségkasszát, jó példával állnak a fiatalabbak elé, uram bocsá’ sportsikereket érnek el a hazájuk dicsőségére. Nagyjából ennyi, talán még így is túl hosszú voltam.
XY”
