fbpx

Mit mesél a Filmhíradó?

A Magyar Nemzeti Filmarchívum november elején 597 db 1931 és 1943 között készült Filmhíradó digitalizált változatát tette elérhetővé. Az anyagok között rengeteg a kerékpáros illetőségű,ezúttal ezekből szemezgettem.

Tour de Hongrie – 1932

Ez volt az esztendő, amikor a csapatversenyben már nemzeti válogatottak viaskodnak, és az almanachok szerint soha ennyi külföldi indulója nem volt a körversenynek: rajthoz állt az olasz, a német, a francia, az osztrák, a cseh, a lengyel és a jugoszláv válogatott is. A győzelmet nagy meglepetésre egy fiatal magyar kerekes, Vitéz József szerezte meg.

Mezőberényen robog keresztül az 1932-es magyar körverseny mezőnye

Mezőberényen robog keresztül az 1932-es magyar körverseny mezőnye

Néhány érdekes feljegyzés a hetedik magyar körversenyről:
,,A Touron összesen 167 szingó szakadt, géphiba aránylag kevés volt. A mentőknek, akik autón kísérték a mezőnyt, meglehetősen sok dolguk akadt. Följegyzéseink szerint 219 esetben részesítették elsősegélyben az arra rászorulókat. Az ötnapos verseny során a legnagyobb problémát a mezőny vízzel való ellátása jelentette.”

Végeredmény:
1. Vitéz József (Nyomdász TE) 38:01’41”
2. Nemess István (Postás) 38:02’46”
3. Carlotti (Olaszország) 38:08’39”

Csapatverseny:
1. Magyarország B
2. Magyarország A
3. Olaszország

Mindez mozgóképen: http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=250

Tour de Hongrie – 1933

Ebben az évben a svájciakat nem lehet visszatartani, így Kurt Stettler könnyedén szerzi meg az összetett győzelmet. Eközben a magyaroknak egyetlen szakaszgyőzelem sem jut, de egy korabeli sportlap szerint ebben nem feltétlenül a mieink voltak a ludasak:

,,Az olasz legénység felülmúlta önmagát, s csak a legnagyobb elismerés hangján lehet megemlékezni Valettiről, aki 80 kilométeren át vezetett viharban, balkáni utakon, teljesen egyedül, egy pillanatra sem felváltva és közel 35 kilométeres sebességgel. De még ez sem lett volna elég a külföldiek győzelméhez, ha nem avatkozik bele a versenybe – ne bántsuk mindig a sorsot – egy aljas és eddig fel nem derített merénylet. Közvetlenül az élmezőny után ismeretlen tettesek több mint öt kiló jancsiszöget szórtak el és ez tömlőszakadások egész légióját idézte elő. Nótás öt, Mádl, Makai és Németh három-három defektet szenvedett egymásután a jancsiszegek következtében. A magyar versenyzők befutó után elkeseredve mutatták szingóikat, melyekben mindegyikben 15-20 vadonatúj, fényesfejű jancsiszög volt. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy Nótást a cél előtt egy megvadult parasztszekér rúdja fölöklelte, a magyar tragédiának képe teljessé válik…”

Orczán Lászlót így köszöntötték kollégái a munkahelyén, az 1933-as csapatgyőzelem után

Orczán Lászlót így köszöntötték kollégái a munkahelyén, az 1933-as csapatgyőzelem után

A végeredmény:
1. Kurt Stettler (Svájc) 36:24’22”
2. Martin (Svájc) 36:32’39”
3. Orczán László (Magyarország A) 36:36’42”

A csapatverseny győztese: Magyarország „A” csapata.

Mindez mozgóképen: http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=653

Hegyi Bajnokság – 1933

Az MKSZ 1898 óta rövidebb megszakításokkal ugyan, de folyamatosan megrendezi az országúti hegyi bajnokságot, így a hosszútávú bajnokság mellett ez az egyik legrégebbi országúti bajnoki szám. Az 1933-asra Svábhegyi befutóval került sor, melyet Kaczián István, a Postás SE versenyzője nyert – ezzel megszerezve pályafutása egyetlen magyar bajnokságát. A versenyzőket klasszikus állórajttal indították, de ez nem jelenthetett megoldatlan problémát, hiszen a filmfelvétel tanúsága szerint mindössze tizenketten rajtoltak. Végül még egy fontos részlet: a versenyzők ekkor még nem használtak váltót…

Mindez mozgóképen: http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=783

Motorvezetéses verseny a Millenárison – 1941

A motorvezetéses – avagy stéher – versenyek hajdan a pályasportélet legnagyobb érdeklődéssel kísért eseményei voltak. A felvételeken még javában pöfögnek az 1927-ben vásárolt Anzani stéhermotorok, a bringások pedig időnként eltűnnek a pályatest a mainál mélyebben fekvő alsó vályújában – kiváltképp a kanyarokban.

Id. Pataki József a Millenárison

Id. Pataki József a Millenárison

A film legvégén virágcsokorral ünneplő versenyző nem más, mint id. Pataki József, a szám négyszeres bajnoka, a BVSC kerékpáros szakosztályának első edzője.

Mindez mozgóképen: http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=4374

Svájci-magyar pályaválogatott küzdelem – 1943

A múltban nagy hagyományai voltak a nemzeti kerékpáros pályaválogatottak barátságos mérkőzéseinek. A magyarok az évek során többször mérkőztek az osztrákokkal, bolgárokkal, csehszlovákokkal, dánokkal, franciákkal, lengyelekkel, németekkel, olaszokkal, románokkal, szovjetekkel és a svájciakkal – a Millenárison és külföldön egyaránt. Érdekes például, hogy az NDK pályaválogatott 1967-ben tudott először győzni a magyarok ellen, előtte hét alkalommal kaptak ki, nem egyszer hazai pályán. Ilyen mértékű magyar fölény a nyolcvanas években már elképzelhetetlen lett volna. Mint ahogyan mai fülnek furcsán hangzik az olaszok elpáholása is, melyre 1941-ben került sor a Millenárison.

Szintén a Millenáris, de ez még az 1927-es átépítés előtti állapot

Szintén a Millenáris, de ez még az 1927-es átépítés előtti állapot

A rövidfilmen látható svájci magyar összecsapást 1943. június 13-14-én rendezték, a versenyzők pedig a következő számokban mérkőztek: 1000 méteres állórajtos időfutam, 4000 méteres csapat üldöző verseny, repülőverseny és pontverseny. A magyar válogatott a Nagy Béla (Törekvés SE)–Morvai József (FTC)–Kováts József (BSZKRT SE)–Tóbiás Zoltán (Sólyom KE) összeállításban állt rajthoz és 28:18 arányban verte Svájc legjobbjait. Arról viszont nem mesél a Filmhíradó, hogy a visszavágóra 1943. július 25-én Zürichben került sor, ahol ezúttal a magyarok szenvedtek csúfos vereséget – 16:30 arányban…

Mindez mozgóképen: http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5059

Az első hazai háztömb körüli verseny – 1943

A háztömb körüli – vagy más néven kritérium – verseny tulajdonképpen a pályán megszokott pontverseny városi környezetben megrendezett változata. A futamot 800-1500 méter hosszúságú körpályán bonyolítják, a versenyzők pedig meghatározott számú körönként hajrápontokért küzdenek. Van a számnak egy nagyon szép régies megnevezése is: „háztenger körüli verseny”.

A kor két országúti klasszisa: balról Karaki, jobbról Liszkai az 1937-es Tour de Hongrie-n

A kor két országúti klasszisa: balról Karaki, jobbról Liszkai az 1937-es Tour de Hongrie-n

Hogy valóban ez volt-e az első, azzal kapcsolatosan nem tehetünk mást, mint hogy hiszünk a korabeli Filmhíradónak. Tény viszont, hogy az országúti magyar bajnokságok programjában csak 1945-ben kap helyet a szám, első bajnoka pedig Barvik Ferenc volt – az ő nevével ismét csak ezen egyetlen alkalommal találkozhatunk a bajnoki almanachokban. Nem úgy a filmbéli első versenyt megnyerő Karaki Zoltánnal, aki 1937 és 1946 között országúton hat, pályán pedig négy alkalommal érdemelte ki a nemzeti bajnoki címet. Nevéhez kapcsolódik egy további Filmhíradó bejátszás is, mely arról tanúskodik, hogy külföldön sem volt eredménytelen.

Mindez mozgóképen: http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5132

Világbajnokság, Koppenhága – 1937

A kerékpársporton belül az első világbajnokságot a pálya szakágban rendezték. A páylások esetében már 1895-ben szétválasztották a mezőnyt profikra és amatőrökre. Az országúti szakág első világbajnokságára 1921-ben került sor, míg a profik 1927 óta mérkőznek a szivárványszínű trikóért. Ez a rendszer 1992 táján váltott át a mostanira, a barcelonai olimpia volt az utolsó, ahol különbséget tettek profik és amatőrök között. Az 1937-es koppenhágai világbajnokság országúti számában tehát még külön amatőr és profi futamra bontották a mezőnyt, az amatőrök között pedig Karaki Zoltán megismételte Vida László 1928-as bravúrját, és a 4. helyen végzett. Amennyiben a filmen látható futam az amatőrök küzdelmét örökíti meg, abban az esetben a negyedikként hajrázó fehér sapkás úriember maga Karaki…

Mindez mozgóképen: http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=2464

További kerékpáros témák a két világháború közti Filmhíradókban:
http://filmhiradok.nava.hu/search.php?q=ker%C3%A9kp%C3%A1r

A Tour de Hongrie története:
http://tdh.hu/verseny.php?id=141

Forrás: Nemzeti Filmarchívum, tdh.hu, Kerékpáros Almanach 1894-1990
Fotók: Orczán Zsolt, Sportmúzeum, Tarapcsák Péter

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.