Minden információ egy helyen kerékpár lámpa választáshoz!
Eljött a sötét téli hónapok ideje, rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák. Egyre többen kényszerülnek arra, hogy még napkelte előtt elinduljanak munkahelyükre, vagy napnyugta után érnek csak haza. Persze nem csak az ingázóknak van szükségük bringás lámpára, hanem hivatalosan minden kerékpárosnak, hiszen a KRESZ kötelezően előírja! És akkor még nem beszéltünk a versenyzőkről, túrázókról, vagy este hóban csapatókról….
Talán már a bevezetőből is kitűnik, egy szett rendes lámpa minden kerékpáros polcán, bringáján ott kell legyen! De az hogy kinek mi a „rendes” az már nagyon nagy szórást mutat. Hamarosan egy részletes lámpateszttel jelentkezünk, de előtte vegyük végig milyen felhasználási területekre milyen lámpát érdemes választani!
Kezdjük a hivatalos KRESZ állásponttal. A törvény szerint előre fehér vagy kadmium sárga, hátulra pedig kizárólag piros fényt adó világítás szerelhető fel. Tiszta időben a fényének 150 méterről láthatónak kell lennie. A lámpáknak végre nem kell egyszerre kapcsolhatónak lenniük, sőt a villogó üzemmód is megengedett! Nem csak kerékpárra szerelve legális a használatuk hanem ruházaton, hátizsákon is, feltéve hogy előre vagy hátra világítanak és nem oldalirányba! Ez azért jelentős könnyítés az eddigiekhez képest.
Kerékpáros lámpa városi használatra:
A legtöbb kerékpáros városi körülmények között közlekedik, kezdjük így velük a sort. Osszuk rögtön kétfelé a csoportot. Vannak akik végig közvilágítással ellátott környezetben bringáznak, mások pedig (főleg agglomerációból) olyan utakon is tekernek, ahol nincsen közvilágítás. Az első csoportba tartozóknak van a legkönnyebb dolguk. Akár pár ezer Forintból is nagyon jó villogó szettet tudsz venni LED-es kivitelben. Egy-két gomb elem (melynek cseréje akár a lámpa árát is elérheti!) elvan benne 1-2 évig használattól függően, főleg villogó üzemmódban, ami a városban ahol sokféle fényhatás éri a közlekedőket, sokkal feltűnőbb, sőt mondhatni ajánlott! A komolyabb villogók akár stroboszkópszerű villogást is tudnak, ez pedig egy újabb szintje a láthatóságnak. Lényeges lehet a gyors levehetőség, hiszen ha menet közben be kell ugrani boltba, vagy nem igazán őrzött a tároló, akkor magaddal kell vinni a lámpákat. Ma már a komolyabb külső akkus fényágyúkat kivéve mindegyik modell könnyen levehető.
Sokan szeretnek önkifejezőek lenni, és bármilyen meglepő, erre is van lehetőség. Halálfejes lámpák, virág alakúak, és még ki tudja milyen formák jelennek meg évről évre.
Ha közvilágítás mentes területen is tekersz, már nehezebb dolgod van, mert előre ugyanolyan lámpát érdemes venned mint a túrázóknak. Hiszen ahol tök sötét van, ott rendesen látnod kell. Egy szimpla villogó folyamatos fénnyel sem tud annyira világítani, hogy biztonságosan lehessen vele közlekedni. Ide bizony rendes fényvető kell! Olyat keress, ami tud minimum 20 lux-ot (hogy ez mennyire nem egzakt mérőszám még szó lesz később), mert az már elegendő 25 km/h körüli tempóhoz. Az akku/elemek üzemidejére jótékony hatással van ha villogó üzemmódot is tud, illetve ahogy már említettük városon belül feltűnőbb mint a folyamatos fény.
A fullosan felszerelt városi kerékpárokon már dinamós lámpaszetteket találunk, ezekről a túrázásra szánt lámpáknál írunk bővebben. Viszont itt említendő meg az állófény funkció, ami főleg lakott területen belül hasznos. Az állófénnyel ellátott lámpákban helyet kapott egy kis töltéstároló ami akár 1 percig is el tudja látni árammal a lámpát, így megállás után sem maradsz kivilágítatlan!
Kerékpáros lámpa túrázásra:
A túrázóknak is szóba jöhetnek a kisméretű villogók abban az esetben ha sötétben nem közlekednek, csak a KRESZ-nek szeretnének megfelelni. Szerencsére a minőségi trekking kerékpárok többsége ma már gyárilag agydinamóval, és ehhez illeszkedő vezetékes áramellátású lámpákkal vannak ellátva. Persze ezeken belül is nagy a szórás, sőt a meglevő gépeden is tuningolhatsz ha még régifajta gumikapcsolatos dinamóval tekersz. Az olcsóbb trekkingeken sem a hátsó lámpa fényerejével szokott gond lenni, hanem a fényszóróéval. A pár ezer forintos dinamós lámpák véleményünk szerint csak városon belüli közlekedésre alkalmasak, mivel maximum 5-10 lux-ot tudnak teljesíteni.
Ettől feljebb lépve azonban csak a pénztárcád szab határt, hogy milyet veszel. Egy csúcs dinamós lámpa akár 100 lux-ot is tud, ami a régi halogén izzós autók lámpáinál is nagyobbat világít! Ezzel simán jöhetsz le éjszaka az Alpokban 60 km/h-val mivel 30-40 méter távolságra simán elvilágít két sáv széles pászmával.
Persze ennek az áramellátásához nem lesz elegendő egy dörzsis dinamó, de még agydinamóból is célszerű jobbfajtát venni. A Shimano DH-3N család, az Alfine, Biologic, vagy pedig a SON agydinamók tökéletesen alkalmasak erre a célra. Ezek nem csak azért jobbak mert stabilabb áramot és feszültséget tudnak előállítani, hanem jóval kisebb a gördülési ellenállásuk is. A már említett SON esetében ez szinte nulla, vagyis alig érezhető.
Az állófény funkcióról már írtunk a városi lámpás blokk végén, és a komolyabb trekking kerékpárok lámpáiban nagy eséllyel benne is lesz ez a funkció. Amikor estébe nyúlik a bringatúra és megállsz egy percre öltözködni, jobb ha látható vagy! Az akkumulátoros lámpák is jók lehetnek túrázáshoz amennyiben keveset haladsz sötétben, ugyanis azok üzemideje véges, tölteni pedig nem öt perc őket. Sajnos dinamós hátsó lámpából nem létezik (vagy nem ismerünk) villogó üzemmódba kapcsolható kivitelt, pedig forgalmasabb közutakon plusz láthatóságot nyújtana.
Kerékpáros lámpa terepre:
Egyre nagyobb azoknak a tábora, akik munka után mennek el egyet montizni, vagy gravel bike-ozni. Terepen tök sötét van, így oda a legnagyobb fényerő kell és a dinamós rendszerek sem jöhetnek szóba. 40 lux alatti fényű lámpával senkinek sem ajánlanánk, hogy terepre menjen, pedig a szem alkalmazkodó képessége rendkívül nagy! Komolyabb terepen történő lejtőzéshez pedig inkább az 50 lux felettieket javasolnánk. Itt nincsen olyan, hogy túl erős… A nagy fényerejű lámpák között főleg külön akkumulátorról meghajtottakat találsz, ami nem véletlen. Sok áramra van szükségük a működéshez. Nézd meg a kiválasztott lámpa adatlapját! Ha maximális teljesítményen 5 óránál kevesebbet bír, akkor jól gondold át a megvételét. Miért? Mert sokat fogsz vele hidegben menni, mivel főleg télen sötétedik hamar. Már nulla fok környékén is sokat veszít az akkumulátor a kapacitásából, erős mínuszokban az üzemidő akár a felére is csökkenhet!
Számolj az oda, és a visszaúttal is. Ha csak 1-2 órát tekersz is igazi terepen, az odajutás szintén időt vesz igénybe, és bár mindegyik komoly fényágyún vannak teljesítmény fokozatok, nem árt ha van tartalék. Persze a 24 órás versenyzésnél más a leányzó fekvése, ott ritka az 1-2 óránál hosszabb menet fejenként a sötétben. Itt viszont nem árt a tartalék akku mivel a töltési ciklus 3-6 óra is lehet!
Hátulra nagyjából bármilyen villogó jó lehet, de ha többen mentek, vagy kapcsold ki, vagy állítsd folyamatos fényre mert a mögötted tekerőt zavarni fogja. Mára eléggé kikoptak a HID gázkisüléses (xenon) izzóval szerelt rendszerek, nem véletlenül. A két elektróda között képződött ívkisülés nem szerette a rázkódást, ezért nagyobb ütésnél ezek a lámpák kikapcsoltak. Volt a Busch & Müllernek egy Big Bang névre hallgató amúgy brutális fényágyúja, ami egy ugratás utáni földetéréskor is képes volt kikapcsolni. Ez okozott meleg helyzeteket a hideg tesztelős estéken, de a NightRider hasonló modellje is ugyanígy járt el. Ki is vezették ezeket a forgalomból, de a használtpiacon még relatív olcsón hozzájuk lehet jutni, ezért nem árt erre figyelni vásárláskor.
Terepen maximálisan előnyben részesítjük a sisakra rögzíthető modelleket, mivel kanyarban már régen látnod kell az ideális íven lévő tereptárgyakat miközben a kormányod még egyenesen áll. Ilyenkor célszerű az akkumulátort hátizsákba tenni, vagy végső esetben a mez zsebébe, bár eséskor elég kellemetlen tud lenni egy kemény műanyag kocka a hátunkban…
Csapatos csapatásnál figyelj arra, hogy aki nagyobb fényerejű lámpát használ, az ne mögötted jöjjön. Élénken él bennem egy régi HHH-s 24 órás verseny emléke mikor Vizdák Jani jött mögöttem (mert lekörözött offkorsz), és majdnem azért estem el mert a lámpája olyat világított, hogy a saját árnyékomtól nem láttam magam előtt az utat 🙂 Versenyeken egyébként kötelező a folyamatos hátsó fényt adó világítás, a villogás nem megengedett!
Ezzel kiveséztük a felhasználási területeket, de nem értünk még közel sem a cikk végére! Érdemes pár alapfogalmat részletesebben megismerni:
– Fényerő: a gyártók egyre inkább arra törekszenek hogy ezen a területen még véletlenül se lehessen a lámpáik fényerejét összehasonlítani a konkurens termékekkel. Éppen ezért simán láthatsz Watt, kandela, lux, Lumen, és még ki tudja milyen mértékegységeket a dobozokon, adatlapokon. Mi magunk a lux-ot preferáljuk, mert egyrészt ez egy SI mértékegység, másrészt nem felvett villamos teljesítményt mutat mint a Watt, vagy gyertyafényre vetített adott frekvenciájú sugárzást mint a kandela, másrészt a lux egységnyi területre eső fényáram, azaz a legközelebb áll ahhoz amit látni szeretnénk az úton. Megvilágított területet. Persze legyen azért csavar is a történetben! A lámpák lux mérése bonyolult műszerrel történik, ami 1m2 felületen tudja meghatározni a lámpa fényének „erejét”. Másrészt a gyártók trükköznek azzal, hogy milyen távolságra mérik a lámpától a megvilágítást! A Busch & Müller megadja, hogy 10 m-en mérik (hiszen nagyjából ennyivel kell a bringa elé nézned 25 km/h-s tempónál, de vannak akik 5 m-en, sőt láttam már 2 m-en méretet is. Evidens hogy ugyanaz az 50 lux nem ugyanakkora megvilágítást jelent 2 méteren mint 10-en!
Ezért is választottuk azt a módszert, hogy egy „lux mérővel” adott távolságról lemérjük mi magunk az összes lámpát, így legalább a hamarosan megjelenő lámpateszten belül össze tudjátok nagyjából hasonlítani a kiválasztott modelleket.
-Terítés: nem véletlenül írtuk, hogy nagyjából! Ugyanis a műszerünkkel nem tudtunk 1m2-en mérni megvilágítást, így a legfényesebb fókuszpontban mértük, de még ha drága pénzért béreltünk is volna ilyen labort (van egyébként erre lehetőség itthon) akkor sem elegendő egy bringásnak az 1m2-es felület. Bár vannak lámpák ahol már ekkora felület egyenletes megvilágításának is örültünk volna. Persze a lámpa fényereje (nevezzük így bár hivatalosan megvilágítása) nagyon fontos, és meghatározó is, de legalább ennyire lényeges, hogy mekkora felületet világít be egyenletes fénnyel. Egy erős, de kis felületre fókuszált fény sokkal rosszabb mint a halványabb, de két sávot 10m-en bevilágítónál. Miért? A kulcs a szemünk dinamikájában keresendő, ugyanis az emberi szem nagyon kevés fény mellett is képes látni, és a nagyon fényes dolgokhoz is hozzá tud szűkülni a pupilla. Ha viszont a lámpa egy pontba fókuszálja a fényét, és mondjuk 2 m sugarú körben nagyon fényes, de szórása/terítése nincsen, akkor a szem ehhez a fényes ponthoz szűkíti össze a pupillát, ezért a környezetből semmit nem fogsz látni. Nem csak zavaró, de veszélyes is ilyen lámpával közlekedni! Ha viszont egy lámpa nem túl erős, de nagyon szépen, egyenletesen szórt fényt biztosít 6-8 m2-en, akkor a pupilla kitágul, mivel alacsony a térerő, viszont nem lesz extrém a kontraszt a környezet sötétjéhez képest, ezért viszonylag jól fog vele látni, bár nagy tempóra nem leszel képes.
-Vakítás: alapvetően mindenki azért vesz lámpát hogy jól lásson. Gondolnunk kell azonban a szembejövőkre is! És ebbe nem csak az autósok, hanem a bringások, gyalogosok is beletartoznak. Ha nemzetközi oldalon nézed egy lámpa adatlapját, akkor láthatod a TÜV, vagy StVZO jóváhagyást. Ezen minősítő intézetek egyaránt vizsgálják a lámpák érintésvédelmét, minőségét, biztonságát, és főként azt, hogy vakítják-e a szembejövőket! A legnagyobb fényű lámpák általában nem is rendelkeznek ezekkel a jóváhagyásokkal, ezért hivatalosan azokat csak terepen lehet használni, vagy pedig kerékpárversenyen. Mára a gyártók többége úgy küszöböli ki a vakítást, hogy nem látod közvetlenül a LED-et, hanem az egy tükörre világít, ami szétszórja a fényét. Az autóknál is ezt az elvet követik, bár kicsit más módon.
-Üzemidő: itt is komolyakat szeretnek vakítani a gyártók (tisztelet a kivételnek) ezért mindig a lehető legkisebb számot nézd, azt vedd alapul. Amikor az adatlapon azt látod: 3-80 óra, akkor a legkisebb szám minden esetben a legnagyobb fényerőhöz tartozó üzemidő, míg a másik véglet a villogó módé. Nagy fényerejű modelleknél úgyis fullon fogod hajtani, ez tapasztalat. És ezt az értéket nem szabad alul kalkulálni!
Vannak lámpák amelyek LCD kijelzőn mutatják a hátra lévő üzemidőt, mások egy (vagy több) LED segítségével, vagy a nyomógomb színének változásával jelzik éppen hol tart az élettartam. A legjobban a grafikus visszaszámlálót szeretjük, mert azzal tudod a legpontosabban megmondani mennyi van még hátra. A színét változtató LED-eknél célszerű otthon kipróbálni mikor vált sárgára, és mennyi ideig bírja ha piros!
FONTOS információ: a komoly teljesítményű lámpák általában alumínium házzal rendelkeznek, ami könnyebben elvezeti a keletkezett hőt. Viszont ezen lámpafejek hűtésébe a menetszelet is belekalkulálták, ezért huzamosabb ideig nem szabad „elemlámpaként” használni őket! Nem csak felforrósodhatnak ami akár enyhe égési sérülést okozhat, hanem szerkezeti sérülés is lehet a vége. Maximum pár percig használd álló helyzetben, ha nagymértékű melegedést érzékelsz a lámpatesten!
-Konzol: elsőre talán lényegtelennek tűnik, de nagyon is fontos a gyári konzol kivitele. A legegyszerűbb lámpák konzolt sem tartalmaznak, hanem egy gumis hevederrel rögzülnek a kormányra, nyeregcsőre. Hátsó lámpáknál kevésbé fontos az adapter kivitele hiszen csak hátrafelé kell világítania (kivéve mondjuk gyerekülésre rögzítve, ahol szögben fölfelé is kell tudni állítani).
Első lámpánál viszont oldalirányú állítással is jobb ha rendelkezik. Ideális esetben a kormány közepén rögzülne, ahol pont a stucni konzolja van. Mivel a fókuszpontnak célszerű a bringa előtt középen lennie, ezért a lámpát nem csak vertikálisan hanem horizontálisan is mozgatni kell tudni. Még egy fokkal finomabb, ha ricnis sínen lehet mindezt megtenni, mert akkor rázkódás hatására kisebb eséllyel mozdul el.
Ehhez képest a következő szint (szinte csak a nagy fényerejű lámpáknál), amikor sisakkonzolt is kapsz hozzá, vagy lehet vásárolni külön. Így attól függően tudod változtatni az elhelyezésé, hogy mi a célod. A sisakra való rögzítésnek azért van egy hátránya: a lámpának még akkor is van súlya ha az akkumulátor nem képez vele egy egységet. Már 1-2 órás tekerés után megérzi a nyakad a plusz terhet.
-Áramellátás: Mára szinte teljesen kikoptak a forgalomból a csak alkáli elemekkel működő modellek. Ez azért fontos infó, mert az akáli elemek 1,5V-os feszültségen üzemelnek, míg a tölthetőek 1,2V-on. Ha utóbbit tesszük bele, akkor vagy halványabban, rövidebb ideig fog működni, vagy egyáltalán be sem kapcsol, attól függően a vezérlőelektronika mit enged.
Ez után jönnek az újratölthető akkumulátorokkal ( AA vagy AAA típ.) működőek. Ezek nem csak környezetbarátabbak, de olcsóbb üzemeltetésűek is. Egy szett alkáli elem nagyságrendileg 1000-1500 forint, míg 5000 körül már akár töltővel együtt is kapható 4 db akku. Nem lehet kimondani szabályt arra vonatkozóan, hogy a két, három, vagy négy akkus lámpák fénye az erősebb, mert ezt sok mindent befolyásolja.
Külső akkumulátort csak a legnagyobb fényerejű lámpák kapnak, mivel azoknak sokáig kell világítaniuk, és közben sok áramot is vesznek fel. Nem mellékesen a külső Li-Ion akkuk nem is olcsóak, a töltésük is komolyabb elektronikát igényel, bár van amikor több célra is tudod őket használni.
Az akkumulátor legnagyobb ellensége a hideg mellett a merült állapotban való tárolás, és sajnos erre nagyon kevesen gondolnak, ezért tavasszal AS szabvány szerint (ahogy sikerül) kerülnek a fiókokba a lámpák. Egyre több gyártó kínál USB adaptert a külső akkujaihoz, amivel telefont, tabletet, vagy más USB-ről tölthető eszközt tudsz újratölteni. Így év közben is kondiban marad az akku, amit meg fog hálálni élettartam növekedéssel. Aranyszabály főleg a Li-Ion akkumulátor tárolására, hogy 70-80%-ra feltöltött állapotában kell száraz, hűvös helyre rakni. Ettől függetlenül a Ni-Mh ceruza akkukat sem érdemes lemerülten tárolni, és forró vagy nagyon hideg helyen parkoltatni.
Töltés: Mára többféle töltési mód is elterjedtnek mondható. Amennyiben ceruza akkumulátorokkal üzemel a lámpád, abban az esetben szükséged lesz ehhez való töltőre (egyes esetekben felárért vehetsz a lámpa gyártójától is). A legtöbb elektronikai áruházban tudsz ilyet venni 3000-től 20.000 forintig. Célszerű olyat vásárolni ami tud különböző akku regeneráló ciklusokat is, és rendelkezik többféle gyorstöltő móddal is. A gyorstöltő mód jól jöhet versenyen, de a hétköznapokon ne ezeket használd, mert rövidítik az akku élettartamát.
A Li-Ion akkumulátorokhoz saját töltőd adnak minden esetben a gyártók. Ezeket tilos mással helyettesíteni, sőt még márkán belül sem szabad másik típusú, vagy évjáratú lámpához használni, csak ha kétséget kizáróan engedélyt adott rá a forgalmazó! Nem megfelelő töltő használatakor akár tönkre is tehetjük a drága akkumulátor, sőt tüzet is okozhatunk.
Vannak belső akkumulátorral rendelkező első és hátsó lámpák is, melyekhez általában csak USB kábelt adnak. Ezzel egyetlen gond van csak. Hogyan dugjam a konnektorba? Jaaaaa, hogy a gyártó szerint PC-ről tölthető? Vigyek PC-t a garázsba? Ugyanmár! Pont 1 USD egy USB-s konnektorba dugható adapter, csak már ez sem jár hozzájuk. Így kisebb a doboz, több doboz fér egy kartonba, több karton a konténerbe = kevesebb költség. Arról nem beszélve hogy nem lesz gondjuk a különböző országok konnektor szabványaival sem. Ja, hogy a felhasználó meg szív? Igen. Remek…
Reméljük minden olyan dolgot megemlítettünk, kiveséztünk ami a lámpa vásárlásánál kritérium lehet. Ha mégis lenne bármilyen kérdésed, akkor kommenteld ide, és megválaszoljuk!
Lámpa értelmező szótár:
-LED: (light emitting diode) izzószálat nem tartalmazó, kis fogyasztású, de nagy fényerejű világítótest
-mAh: (milli amper óra)- az akkumlátor kapacitására vonatkozó információ. Minél nagyobb ez az érték, annál tovább, vagy nagyobb fényerővel világít.
-candela: fényerősség mértékegysége, jele a „cd”
-Watt: a teljesítmény SI mértékesége, jele a „W”
-lux: a megvilágítás SI mértékegysége, jele az „lx”
-lumen: a fényáram mértékegysége, jele a „lm”
-Cree: magas fényű, és minőségű LED gyártó
-halogen: hagyományos izzószálas izzó. Sokat fogyaszt, de a fénye a legközelebb áll a természeteshez. Egyre ritkábban találkozunk vele kerékpáros lámpákban.
-HID: (high intensity discharge) helytelenül xenon izzónak, vagy ívkisülésesnek is nevezi a köznyelv. Két elektróda közötti ívképzéssel világít. Egyre kevésbé használják.
-foncsor: fényvisszaverő felület a fényforrás mögött/körül. Tükörnek is szokták nevezni. Ez fókuszálja a lámpa fényét.
-NiMH: (nickel metal hydrid) jellemzően a ceruza akkumulátoroknál felhasznált technológia. Ugyanakkora kapacitást nagyobb térfogattal, és súllyal lehet elérni mint a Li-Ion esetében. Töltésekor memória effektus alakulhat ki.
-Li-Ion: Jelenleg a legkönnyebb, és leghatékonyabb akkumulátor típus. Persze éppen ezért drágább is az előállítása mint a NiMH-nek. Töltéskor nincsen memória effektusa, ellenben nem bírja a mélykisütést, és az élettartama is csökken ha lemerült állapotban tároljuk.
-USB: a leginkább elterjed töltési megoldás, melynek segítségével hálózatról (megfelelő töltőfej mellett), és számítógépről is tölthető.
