Szombaton délután lementek az időmérő futamok az olaszországi Val di Sole downhill világkupán, ahol Liszi Attila a sport történelmében a legjobb magyar vk eredményt futotta meg. Top 100, de csak éppen. 99. Gwin a mezőny előtt.
Aaron Gwin fölényesen nyerte az időmérőt
A nők kezdték az időmérőket, ahol nem is lepődtünk meg, a férfi tempót diktáló Mondraker-es francia Emmeline Ragot bő hat másodperccel bizonyult jobbnak a visszatérő Rachel Atherton-nál. Volt néhány nagyobb esésük is a csajoknak, pályán megállítások, rajtba visszaküldések.
Emiatt egy jó fél órát bekésett a férfi rajt, amit így végül fél négy után Greg Minnaar nyitott. Erős futama volt, ám célbaérkezésekor már mindenki tudta, hogy valami baj vagy furcsaság van, ugyanis Aaron Gwin már meg is jelent a látótérben. 7,6 mp-vel jött gyorsabbat, és ekkor a valószínűbb még az volt, hogy Minnaar rontott a futamában. Az azonban mindent elárul, hogy végül második lett…
Greg Minnaar második lett, de nagy a hátránya Gwin-hez képest.
Senki se bírt még a közelébe sem jönni Gwin-nek, így a tavalyi viszonyok úgy tűnik folytatódnak, az amerikai a mezőny előtt. A Val di Sole-ban szokásos jók is ott vannak a listán felül. A korábbi győztes Marc Beaumont harmadik, mögötte pedig csapattársa, a 2008-ban itt világbajnokságot nyerő Gee Atherton. Sam Hill 6., a világbajnok Danny Hart 8.
Sam Blenkinsop is jó lehet majd a vasárnapi döntőben, hibázott a felső szakaszon, utána pedig Minnaar-ék féle időt ment a pálya kétharmadán. Steve Smith is küszködik az edzésen hátratört (!) kisujjával, csak a rajtdombról gurult le, aztán kijött a nyomról, és lement a lifttel. Top 20-as védett versenyző, ezért indulhat majd a döntőben.
Az első Európa Kupa győztese (Monte Tamaro - SUI) Remi Thirion esése a szombat reggeli edzésen, azonban az időmérőn már ötödik lett.
Damien Spagnolo első kanyaros elképesztő power driftjén átlépve térjünk rá a magyarokra, akik tisztesen helytálltak a legkeményebb világkupa pályán, olyannyira, hogy megszületett minden idők legjobb magyar világkupa eredménye, Liszi Ati 99. lett, mindössze 1,9 azaz egyegészkilenc (!!!!) másodpercre a bejutástól. Ati igy mesélt a futamjáról: “A szombat délelőtti edzéseken még nem éreztem annyira a pályát, de az utolsó edzésköröm az időmérő előtt már viszonylag tűrhető volt. A futamomban csak egy-két hibát ejtettem, de a legnagyobb gond most is a kezemmel volt, az utolsó két-háromszáz méteren elment jó pár másodperc, mert már nem tudtam olyan erősen tartani a kormányt. Mindent összevetve egy jó futam volt, és örülök, hogy nem maradtam el sokkal a nyolcvantól.”
Liszi Attila a pálya felső részén szombat reggel.
Ahogy korábban is írtuk, nem volt még valós cél a bejutás, a top 100-at szerettük volna, ha épphogy is, de sikerült kiszurkolni a végére. Ati amúgy 71-nek érkezett célba, valószínű volt, hogy kipottyan, de annyira jó volt végre azt nézni, hogy bent van még a 80-ban! Még sok-sok ilyet!
Na de nem csak Atinak örülhettünk. Lukács Rajmi a pénteki edzésen még úgy érezte, hogy lassabb mint tavaly itt, ám az időmérők előtti néhány körben már ez nem így volt. Már tőle is hallhattuk, hogy gyorsul a pályán és tetszik neki az egész. Célbaérkezésekor ez csak fokozódott, és közel felére csökkent a hátránya a bejutáshoz tavaly óta, 13,5 mp most. Atihoz is közeledett egy kicsit, szóval Rajmi azért szépen támad.
Lukács Rajmi rajtja az időmérőn. Vele mindig történik valami, ezúttal az időmérő állványt vitte el pedállal, azóta van egy kis játéka az állványnak, de a futamját nem nagyon hátráltatta.
Az első vk-ját teljesítő Ettingshausen Máté 179., egy közönség felhördítős több méteres első-hátsó kerekes csúszással, porolással két kanyarral a cél előtt. Ott olyan 35-ös tempó van és az eset nagyságát mutatja, hogy ezt 300 méterről láttuk szabad szemmel. Máté a futamjáról ezt mondta: “Probáltam egy jól összeszedett kört menni a kinézett nyomokon, mert nem szerettem volna első világversenyemen hibázni. Lassabb, de biztos kört jöttem.” Amikor a látványosra sikerült befutójáról kérdeztük, ezt tette hozzá: “Én nem éreztem semmi furcsát abban a jobbosban.”
Szabó NF Endre három év után indult újra (másodjára) világkupán, 184. lett, és ezzel reméljük elindul egy gyakoribb sorozat és fel fog tudni akkor zárkózni Rajmiékhoz.
Szombat este még egy rögtönzött hangulatos ünneplés is belefért, tizenegy-két nap után és a top100 örömére ez már úgy gondolom mindenkinek kijárt!
Következő világkupánk a francia Val d’Isere, július utolsó hétvégéjén, de addig még vár ránk egy hazai, egy osztrák OB és egy szlovák kupa.
Lassan vége a közel két hetes utunknak, jók voltak a srácok!
