Miközben a kerékpárral közlekedők száma évről évre növekszik, 5 közgyűlési határozat és számtalan ígéret ellenére sem épülnek a beígért kerékpáros létesítmények. A Margit híd felújítása előtt, 2007-ben végzett forgalomszámlálás alapján a kerékpárral közlekedők kiszolgálására az érvényes műszaki előírás szerint minimum 2,7 méter széles kerékpárút volna szükséges, azóta a közlekedők száma megháromszorozódott és mégsem épül meg semmi. A Magyar Kerékpárosklub Margit hídi felhajtás elnevezésű akciója keretében egy közgyűlési határozatokkal beborított rámpát helyezett el a híd budai oldalán felhívva erre a figyelmet, és felszólítva az illetékeseket a korábbi ígéreteik betartására.
Margit hídi felhajtás: szimbolikus rámpát helyezett el a Magyar Kerékpárosklub
Az Európai Unió a Margit híd támogatási szerződésében előírta, hogy a hídon mindkét irányba épüljön megfelelő kerékpáros infrastruktúra, még követelményként a kerékpárút hosszát is meghatározta. A város vezetése kezdetektől fogva azon „trükközik”, hogy oldja meg ezt a problémát a szükséges infrastruktúra megépítése nélkül. A Főváros eddig 5 közgyűlési határozatban foglakozott a Margit híd felújítása kapcsán a kerékpáros fejlesztésekkel. A határozatokban közös, hogy mindegyik támogatja a kerékpáros infrastruktúra kialakítását:
– 2008. január (54/2008. 05.29): a Margit híd közlekedési rendszer okiratának elfogadása, benne a második fejezetben a kétoldali kerékpárút. Egyhangúan megszavazva (65-0).
– 2008. május (833/2008. 05.29): a Margit híd felújítás részletes projekttartalmának elfogadása ismét egyhangúan (65-0), benne a kerékpáros rész: „forgalmi sávok optimális keresztmetszetének kialakítása, …. mindkét irányú kerékpárutak létesítése” (2. oldal)
– 2009. április (603/2009. 04.30): a közgyűlés ismét egyhangúan (63-0) elfogadja a felújítás engedély dokumentumát, benne a kétirányú kerékpárút tervét.
– 2009. október: képviselői előterjesztés alapján a közgyűlés egyhangú szavazattal felszólítja Demszky Gábor főpolgármestert, hogy a korábbi közgyűlési határozatokat hajtassa végre, „különös tekintettel e kétoldali kerékpárút megvalósítására” vonatkozókat.
– 2010 novemberében az új összetételű közgyűlés ismét majdnem egyhangú szavazással úgy határozott, hogy a déli oldalon is ki kell alakítani „gyalog-kerékpárutat”, sőt az úttesten is meg kell engedni a kerékpározást az ehhez szükséges forgalomtechnikai eszközök (kerékpáros piktogram) alkalmazásával.
Mi valósul meg mindebből?
A Magyar Kerékpárosklub úgy látja, hogy a város politikai és szakmai vezetése – politikai hovatartozástól függetlenül – nem tartja szükségesnek, hogy a fokozatosan növekvő számú kerékpárral közlekedő valóban közlekedni is tudjon a városban, látszólag semmi nem valósul meg a korábbi ígéretekből, így a Duna két partja közötti átkelés kalandtúra a kerékpárosok számára.
A korábbi ígéretek alapján az északi oldalon kialakítják a kétirányú kerékpárutat, a szabályokra hivatkozva azonban annak korábbi szélességet a korlát és a lámpa kiépítése miatt 1 méterrel csökkentik, miközben a szabályoktól indokolt esetben – ahogy azt az Árpád híd példája is mutatja – el lehet térni.
A hídon a kerékpárútra fel- és lehajtás sincs megoldva, kivéve a budai oldali lehajtónál, de ott is balesetveszélyes formában. A déli oldalon még nem készült el semmi, azaz nincs nyoma egyirányú kerékpárútnak, sem a gyalogosok és kerékpárosok közös közlekedését biztosító gyalog-kerékpárútnak. Az ezekhez kapcsolódó fel és lehajtók sem épültek meg.
A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a Főváros a határozatok ellenére sem teremti meg a kerékpározás feltételeit a Margit hídon, a Magyar Kerékpárosklub ezt a hiányt kívánja pótolni a kihelyezett szimbolikus rámpával.
László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke az eseményen felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi állapotból az látszik, hogy „Budapest vezetése a kerékpárt nem tekinti közlekedési eszköznek. A tétlenségben érvényesül a pártfüggetlenség: a közgyűlése választásokon átívelve hozta meg határozatait arról, hogy a Margit hídon ki kell alakítani a kerékpározás feltételeit, és ugyancsak egységesen, pártoktól függetlenül felejtették el ezek végrehajtását!”
A Magyar Kerékpárosklub kérdései:
– Hogy lehetséges egy város legfőbb hatalmi szervének, a közgyűlésnek a döntéseit semmibe venni, azokat szabotálni?
– Hogy lehetséges 2011-ben a kerékpáros közlekedés fejlesztésének társadalmi hasznát, sőt látható igényét kétségbe vonni?
– Hogy lehet 2011-ben közlekedési beruházásból az egyik legfontosabb közlekedési módot kihagyni, esetleg néha kegyes engedményekkel az ezt követelő szakmai szervezetek száját befogni?
A Magyar Kerékpárosklub eddig csak szakmai javaslataival segítette a döntéshozók munkáját – javaslatokat tett, szakmai tanácsokat adott, és ha kellett, kompromisszumokat kötött – most azonban épít is. A mai napon kihelyezte a meg nem épített rámpák egyikét, hogy ezzel is segítse a kerékpáros közlekedést.
További információ: www.kerekparosklub.hu
Forrás: Magyar Kerékpárosklub sajtóközlemény
