Amerikában nagy népszerűségnek örvend a kézimunkával kis szériában dolgozó kerékpárváz-építők évente megrendezett seregszemléje. A North Amercan Hand Made Bicycle Show-t (NAHBS) idestova két évtizede alapították, idén március 10-12. között Salt Lake City-ben gyűlik össze a szakma számos specialistája. A kerékpár-kiállítás honlapjára már csak a tavalyi győztesek, illetve az idei nevezők végigböngészése céljából is érdemes ellátogatni!
Ha az olvasó olyan szerencsés helyezetben találja magát, hogy a NAHBS-standok közt végigsétálhat, garantáltan elbizonytalanodik, hogy tényleg 2017-et írunk-e. Az élmény félérhet egy időutazással: az ott kiállított kerékpárvázak 90%-a acélból készült, a Columbus és a Dedacciai pedig a legújabb acélcsöveit népszerűsíti! Hol a karbon és az alu? – kérdezhetnénk.
A nagy gyártók számára manapság a karbon képviseli a fő csapásirányt, mivel könnyű, merev, szabadon formálható, mechanikus tulajdonságai a végtelenségig variálhatók. Óriási pénzeket fektettek és fektetnek a karbontechnológia hátterének kifejlesztésére, amely meglepően gazdaságos gyártást tesz lehetővé. Az alumínium egy szinttel lejjebb került a képzeletbeli ranglétrán: gyártása a karbonnál még mindig olcsóbb, a közép és alsó kategóriában verhetetlen. Ezek után marad még hely az acélnak? És melyik árszinten? – kérdezhetnénk. A válasz igen, a mai árpozicionálás pedig egyértelműen az alu felett van, a karbonnal egy szinten vagy még magasabban, közvetlenül az egzotikus titán mellett!
Az NAHBS-en a gyönyörű acélvázak mellett természetesen az egyéb vázanyagok, a titán, az aluötvözet és a karbon is képviselteti magát. Ahogy Dario Pegoretti mondaná: bármelyik felsorolt alapanyagból lehet kiváló és csapnivaló vázat készíteni, minden a “mesteren” múlik, a nagy szériák esetében- pedig a tervezőcsapat tudásától függ. Mindazonáltal az NAHBS tavalyi győztese, az English Cycles kizárólag acél alapanyagból dolgozik. A lényeg náluk nem az alapanyag, és még nem is a tömeg minimalizálása vagy a kidolgozás szépsége, hanem az elképesztő egyedi technikai megoldások megvalósítása!
A tavalyi NAHBS-győztes kerékpár kiindulópontja a Columbus Spirit csőszett, amit Rob English tovább módosított. A cél egy olyan országúti kerékpár volt, amely ötvözi a hagyományos kialakítás és a manapság dinamikusan fejlődő gravel szegmens előnyeit, egyedi kompromisszumot biztosítva a kettő között. A csőhajlításoknak és a vékony csőátmérőknek köszönhetően láncvilla-hossz például 405 mm maradhatott, úgy, hogy a vázban akár 35 mm köpeny is elhelyezhető. Ezt ma egyetlen sorozatban gyártott karbonból vagy aluból készült országúti vagy gravel bike sem “tudja”. A fenti cél elérése érdekében a nyeregvázcső S-hajlítást, a köpenynél pedig enyhe lapítást kap. A vázgeometria a hagyományos olasz iskolát követi, azaz nem “lassították” be, mint a gravel bike-ok majd mindegyikét. Tehát az English Cycles NAHBS-díjnyertese ilyen szempontból is egyedi.
Erre jön még a három kulacstartó felszerelhetősége és az ugyancsak párját ritkító integrált, mégis 100 mm állíthatóságot biztosító nyeregcső-rögzítés. A kettő összefügg, mivel a harmadik kulacs nem az alsócső alá kerül, mint a túrakerékpárokon, hanem a nyereg alá, akár a triatlonversenyzőknél. A hátsó tárcsafékrögzítés ugyancsak új utat mutat, kihasználva az acél alapanyag nyújtotta plusz lehetőségeket. Már csak egy kérdés marad: nehéz-e az acélvázas kerékpár? A díjnyertes tárcsafékes “félgravel” szépség pontos nyolc kilót nyom a mérlegen! Ilyet sem “könnyű” találni a nagy gyártók kínálatában…
Akkor jöjjön a cikk könyvajánló része! Egy jeles alkalomra szeretteimtől könyvet kaptam, címe The Bicycle Artisans, szerzője Will Jones. A neves amerikai vázkészítő kollégáit járta körbe szerte a világban, egészen pontosan 100 műhelyet és manufaktúrát látogatott meg. Pontosan azokat, akikre ő maga is csodálattal tekint. Mindenhol rövid interjút készített, és természetesen fényképezett. A már említett Rob English-ről is érdekes dolgokat olvashatunk a könyveben, bár az “angol” honlapja sem szűkölködik
A könyv egy-két szereplőjével kapcsolatban leesett az állam. Ez komoly, ezt tényleg képesek voltak megvalósítani? Számos érdekességet olvashattam többek közt a japán Konno Cycle Works-ről, akit a világ csak Cherubin-ként ismer. Konno is nyert már NAHBS fődíjat, kerékpárjai, munkássága semmihez nem hasonlítható – se a szériagyártókéhoz, se az egyediekhez. És akkor még ott van a többi 98 “iparos”, köztük két cseh. Így már csak “a Merényi Bicycles-t hiányoltam, bár a képen látható Pegoretti gépek között van egy-két “grafitemberes”! A könyv egyébként a hazai érdekeltségű Atlantis vagy Bookline katalógusában is szerepel, illetve bármely netes könyvkereskedéstől megrendelhető.
Végezetül néhány szó az egyedi vázépítők kedvenc alapanyagáról. Mi szól technikai szempontból az acél mellett? A modern csőszettek távolról sem nevezhetők “vízvetékcsőnek”, már-már hihetetlen szakítószilárdságú alapanyagból készülnek, falvastagságuk fél mm körül van. Létezik rozsdamentes csőszett is, mely a titánhoz hasonlóan az időjárásnak is kiválóan ellenáll. Közepes méretben könnyedén készíthető másfél kilós, sok szempontból praktikus acélváz. Egyesek szerint mechanikus tulajdonságai és rezgéscsillapító képessége révén olyan érzetet nyújt, amely semmilyen más alapanyaghoz nem hasonlítható. Ezen kívül adja magát az egyedi vázak készítésére, így olyan igényeket is ki lehet elégíteni az acél alapanyaggal, amelyre a karbon egyszerűen nem alkalmas.
Az acél varázsa egyfajta nosztalgia, a tömegtermelés elleni tiltakozás megtestesítése. A bicajosoknak elegük lett a súlyra és a merevségre kihegyezett marketingideológiákból, egyedit, szerethetőt, a szívhez közelebb álló vázat keresnek. Van egyfajta ellenállás a távol-keleti, rabszolgamunkában előállított termékek ellen, amit egy kis szériás, manufaktúrában készült acélváz talán ki tud kerülni. Tehát egy életfelfogással, illetve világnézettel egybekötött vásárlói döntéssel van dolgunk, melyet természetesen tekinthetünk üdvözítőnek vagy felesleges pótcselekvésnek.
További információ a NAHBS-ról, illetve a kiállítás tavalyi győzteseiről – a különböző kerékpár-kategóriákban – itt olvashatunk bővebben.
