Kerékpáros fejlesztések a Felső-Tisza-vidéken
Az elmúlt időszakban a Felső-Tisza-vidék egyre jobban előtérbe kerül, mint lehetséges kerékpáros turisztikai célpont, melyet egyedülállóan hosszú kerékpárút hálózatának és kulturális látnivalóinak köszönhet. Viszont a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások még fejlesztésre szorulnak, amit a következő időszakban pótolni fognak. Erről kérdeztük Deák Attilát, a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési és idegenforgalmi referensét.
Bikemag: A közelmúltban egy nívós turisztikai díjat nyert a Felső-Tisza-vidék és ezen belül a Középkori templomok útja. Mesélne róla bővebben?
Deák Attila: Létezik egy olyan európai uniós kezdeményezés, ami az Európai Unió tagországaiban keresi a legjobb, legautentikusabb turisztikai desztinációkat, ezt EDEN pályázatnak hívják. Magyarországon utoljára 2017-ben volt ez a verseny. Itt nem az EU tagországai csapnak össze, hanem tagországon belüli a verseny, minden évben más témában hirdették meg ezt a pályázatot, volt amikor gasztronómia, volt amikor ökoturizmus témákban lehetett pályázni, 2017-ben a legjobb kulturális úti cél címszó alatt hirdették meg. Ezen a pályázaton a Felső-Tisza-vidék, mint turisztikai terület, és a Középkori templomok útja, mint turisztikai termék bekerült a döntőbe, ahol olyan komoly versenytársak voltak, mint Pécs, Veszprém, Gyula. Végül Péccsel közösen, holtversenyben nyertük meg ezt a díjat. Úgy gondolom, az EDEN díj azért volt nagyon fontos, mert 2016-ban a Felső-Tisza-vidéket kiemelt turisztikai térséggé nyilvánították és ez egy további lépés volt arra, hogy megerősödjön a köztudatban ez a régió.
Bikemag: Kerékpáros turisztikai szempontból miért kaphat kiemelt figyelmet a Felső-Tisza-vidék?
Deák Attila: A Felső-Tisza-vidék a kerékpárút hálózatát tekintve kifejezetten jól áll, ha kerékpáros infrastruktúrának nevezzük az árvízvédelmi töltéseket. Nagyjából úgy kell elképzelni, hogy ez Csenger és Záhony között lényegében egy egybefüggő hálózat és még emellé sorakoznak fel más külterületi, a Tisza mellékfolyói menti aszfaltozott töltések, ez összesen 300 km szinte egybefüggő kerékpározható árvízvédelmi töltést jelent. Ez az egyik kiindulópont, ez adja meg az alapját annak, hogy egy nagyon jól kerékpározható desztinációról beszélünk. A másik előnye, hogy az Alföld többi területével ellentétben a Felső-Tisza-vidék aprófalvas település hálózattal rendelkezik, sokkal kellemesebb 5 kilométerenként beleütközni egy faluba, mint amikor az Alföld délebbi megyéibe megyünk, ahol 20 illetve 30 kilométerenként van egy falu. És a harmadik dolog, amit még mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy nagyon gazdag látnivalókban is ez a régió, nem csak hogy beleütközünk egy-egy településbe, hanem nagyon látványos műemlékek, természeti értékek láncolata húzódik végig a régión. A negyedik fontos tényező a kerékpáros turizmus szempontjából, hogy ez egy sík terület. Azt hinnénk, hogy az emberek a hegyeket keresik kerékpárral, de nem. Nem mindenki akarja a hegyeket megmászni, inkább a könnyebb ellenállást választják, számukra nagyon jó választás a Felső-Tisza-vidék.
Bikemag: Az imént említette, hogy kerékpárutakkal nagyon jól áll ez a terület, itthon viszont a kerékpáros fejlesztések többnyire kerékpárutak építéséből állnak. Hogyan képzeljük el a kerékpáros fejlesztéseket a Felső-Tisza-vidéken?
Deák Attila: A kerékpáros szolgáltatási hálózat itt nem alakult ki, nem az van, mint a Balatonnál vagy a Tisza-tónál, hogy a kerékpárosbarát szolgáltatások is megjelentek. Van egy nagyon jó infrastruktúra, vannak nagyon jó adottságok, de ez a térség lényegében nem tudta magáról az elmúlt évekig, hogy kerékpáros szempontból potens terület és ezt az utóbbi években kezdte felismerni. A fejlesztési program éppen ezért nagyon fontos, mert pont azt a hiányt fogja kiküszöbölni, ami a szolgáltatásfejlesztésekben tapasztalható.
Ez a fejlesztési program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program támogatásával indul el, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség konzorciumvezetésével és a konzorciumi partnerek benne a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Tiszántúli Református Egyházkerület, Vásárosnamény és Panyola község önkormányzata, illetve a Kölcsei Evangélikus Egyházközség. Látszik, hogy ez önkormányzati, civil és egyházi szektor összefogása, ami nyilván fémjelzi, hogy a látnivalóknak a többsége azok a műemlék templomok, amelyeket például a Középkori templomok útja is összefog. Tehát ez egy nagyon látványos és unikális turisztikai terméke a régiónak.
A fejlesztés célja az, hogy olyan kerékpáros túraközpontokat, illetve kerékpáros centrumokat hozzon létre, ami integrálja ezt a fajta szolgáltatási rendszert. Három szolgáltatási szint lesz, lesznek túraközpontok, ilyen lesz például Nyírbátorban, ami a Nyírségnek a kerékpáros turizmusára fog fókuszálni, vagy például Csarodán is, ami a beregi területekre fog építeni. A túraközpontoknak az a célja, hogy egyrészt úgy működnek, mint egy a bringásoknak szóló Tourinform iroda, tehát ha beesik egy csoport akkor őket információkkal, kiadványokkal, tippekkel, javaslatokkal látják el, és eszközöket, ajándéktárgyakat tudnak vásárolni a turisták. Ennél viszont sokkal fontosabb, hogy van egy back office funkciójuk is, tehát ezek szerveznek a háttérben, például túrákat, és túravezetőket, idegenvezetőket közvetítenek ki, mobilszerviz szolgáltatást működtetnek, kerékpárkölcsönzési lehetőséget biztosítanak. Olyan szolgáltatásokat integrálnak, amelyek tulajdonképpen teljesen hiányoznak erről a területről.
Vásárosnaményban, Tivadarban, Kölcsén olyan kerékpároscentrumok létrehozására kerül sor, ahol lényegében jármód kombinációra van lehetőség, ez azt jelenti, hogy a turista a Tiszán vagy az Öreg Túron megérkezik hajóval, kajakkal, kenuval, azt utána leteszi és át tud szállni bringára. Lényegében ezt a jármódváltást segítik ezek a központok. A harmadik típus azok a kerékpáros pihenőpontok, amelyek biztosítják a higiéniai feltételeket (mosdó, zuhanyzó) és pihenőhelyet, közösségi teret adnak a túrázók számára.
A központok, vagy az említett infrastruktúráknak valamely része mindig valamilyen fontosabb látnivaló mellé települ, tehát közvetlenül mondjuk egy műemléki környezetbe, például a tákosi református templom vagy a csarodai vagy a nyírbátori templomok mellé. De lesznek olyan szolgáltatási rendszerek, amiket konkrétan a szállásszolgáltatások mellé telepítünk, mint például amit Vásárosnaményban a Bereg Szíve Üdülőközpontban vagy Tivadarban egy másik üdülőközpontban hozzunk létre. Emellett még olyan fejlesztések történnek, amelyek már nem beruházások, hanem inkább soft típusúak, mint a kerékpárosbarát szolgáltatásrendszer kialakítása, ugyanis ennek országosan történik a tervezése, és nagyon lényeges, hogy a Tokaj, Felső-Tisza-vidék és Nyírség területén ennek a programnak a keretén belül történik meg az adaptációja. Illetve olyan térinformatikai és egyéb adatbázisok létrehozása fog megtörténni, ami mindenképpen rengeteg hasznos információval fog szolgálni a túrázóknak.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormányának támogatásával.
