fbpx

Kerékpár a szélcsatornában: beszélgetés Mark Cote aerodinamika-szakértővel – második rész

mark_cote_specialized_2_6Az aerodinamika „Öveges professzorával”, Mark Cote-val készült interjú második részében a Specialized szélcsatornában készített vizsgálatokról lesz szó: hogyan dolgozik a fejlesztőcsapat a profi versenyzőkkel, továbbá az általános aerodinamikai kérdések tanulmányozása a kerékpártechnika mely dogmáit igazolta, illetve melyeket cáfolta meg a kaliforniai fejlesztőközpontban. A sorozat első epizódja itt érhető el.

TTP: Miután elkészült a Specialized szélcsatorna, visszakanyarodtatok-e a régebbi projektekhez, újra megvizsgáltátok-e a korábbi eredményeket?

M.C.: Igen, mivel az új szélcsatorna kifejezetten kerékpárok és alkatrészek tesztelésére készült, tehát megkíséreltük ellenőrizni a korábbi vizsgálatok eredményeit, amelyek összesen hét különböző kereskedelmi szélcsatornában készültek. Egyetlen olyan kerékpárunk volt, amely a fent említett összes laborban megfordult: a Shiv időfutam/triatlon-kerékpár. A kerékpár aerodinamikai mutatója hasonló értékeket mutatott nálunk is, de most végre lehetőségünk nyílt arra, hogy számtalan széliránnyal és -sebességgel végezzük el a kísérletet, amelyből sokat tanultunk. Ezután elkezdtünk apróbb módosításokat végezni a Shiven, amely a reális időjárási viszonyok közt teszik gyorsabbá a kerékpárt, azaz nem kizárólag a szélcsatornában. Ezen felül lehetőségünk volt különböző termetű személyekkel, különböző sebesség mellett elvégezni a kísérleteket, amelyből ugyancsak sok információt nyertünk. Az így kapott eredmények lehetővé teszik, hogy a valós körülmények közt, aerodinamikai szempontokra kihegyezett kerékpárt készítsünk – értsd ez alatt, hogy a kisebb vázméret a kisebb termetű kerékpárossal, változó szélviszonyok mellett mutatja a legjobb légellenállás-mutatókat, a nagyobbak pedig értelem szerint az ahhoz passzoló termettel. Tudtommal más gyártó még soha sem evezett erre területre a modellfejlesztések során. […]

mark_cote_specialized_2_8

Az Ironman-világban Craig Alexander a laborban

TTP: Milyen módszerrel vizsgáljátok a sportolók testhelyzetét a laborban?

M.C.: Kapnak egy időpontot, amikor a sportoló mellett jelen van legalább az általa megjelölt ortopédorvos, illetve a csapat egyik szerelője. Az orvos ismeri a sportolót, így sokat segít abban, hogy a testhelyzet milyen irányba változtatható. Mi meg tudjuk mondani, hogy melyik változtatás vezet kisebb légellenálláshoz, de döntően az orvos tudja, hogy az adott változtatás lehetnek-e negatív hatásai a teljesítményre – mind az aktuálisra, mind hosszabb távon. Emellett az orvos számos kérdésben segítheti a beállítás-módosítás folyamatát, de ez már egy másik szakma, így most nem részletezem. A kerékpárszerelő pedig azért kell, mert ő ismeri az adott kerékpárt, ő állítja be a versenyekre, így a vizsgálat során minden változtatást ő hajt végre a leggyorsabban, leghatékonyabban. A két szakember jelenléte nagyban meggyorsítja a munkát, így az lényegesen hatékonyabb, és minden esetben jobb eredményhez vezet. Az egész folyamat protokollja kidolgozott, beleértve a széliránnyal, továbbá a dokumentáció is a protokollszabvány szerint készül, egy későbbi vizsgálat során könnyen így felhasználható. Számunkra a háttérmunka abból áll, hogy a versenyző edzőjével értekezünk, tudjuk, hogy mik a fő célok, milyen irányba kellene a beállításokat módosítani. Például amikor Rigoberto Uran idén már harmadik alkalommal meglátogat minket, a megcélzott versenyek függvényében végezzük a vizsgálatot, a beállítás figyelembe veszi Rigoberto aktuális fizikai állapotát, a korábbi sérülések által okozott korlátokat, az anatómiai változásokat és a fejlődést. […]

TTP: Tapasztalatod szerint a profi sportolók mennyire jól informáltak ilyen téren? Érdekli-e őket az aerodinamika, és ha lehet ilyet kérdezni, elég intelligensek-e az ilyen részletek megértéséhez?

M.C.: A kerékpárversenyzők döntő része sokat foglalkozik az anatómiai kérdésekkel, hisz rengeteg időt töltenek bicajon, mondhatni saját bőrükön érzik a testhelyzet fontosságát, az ott kötött kompromisszumok dilemmáját. Szeretnének jobb eredményeket elérni, így motiváltak e téren. Így alig meglepő, hogy egész elmélyült beszélgetés alakul ki mind a tesztelés előtt, közben, majd utána, még akkor is, ha a versenyző a tudományban nem különösen jártas.

A vizsgálatok eredményétét megbeszélik, a sportolókat általában érdekli a szakemberek véleménye...

A vizsgálatok eredményétét megbeszélik: általában a sportolókat érdekli a szakemberek véleménye…

TTP: Milyen mértékű változtatásokat végeztek a testhelyzeten?

M.C.: Ez változó, van akinél anatómiai okokból vagy már egy kiváló alaphelyzetből kifolyólag legfeljebb néhány milliméteres változás van az új pozícióval, de előfordult már olyan eset is – mint például egy triatlonversenyző esetében, aki a futás során rendre elvérzett a kerékpáron megerőltetett bokaínszalag miatt – hogy közel 100 millimétert változtattunk a kerékpáron elfoglalt helyzetén, és a következő versenyeken teljesítménye részben ennek köszönhetően jelentősen javult. […]

TTP: Térjünk át a videókra, amelyeket mindenki számára elérhetővé tesztek. Látszólag vidám pillanatoknak lehetünk szemtanúi: hogyan készítitek ezeket a kísérleteket?

M.C.: Valóban, lelkesek vagyunk, hetente egy ilyen anyagot teszünk fel […], a videók témáját valós kérdések képezik, amelyet nézők, olvasók juttatnak el hozzánk. […] Az előkészületeket egy kis csapat végzi, ők dolgozzák ki a protokollt, majd mi folytatjuk le magát a tesztet. […] A videók a YouTube-on elérhetőek, a „windtunnel” keresőszó az összes eddig megjelent epizódot megmutatja.

Cote és a "nagyfőnök", alapító egyben Sinyard

Cote és a “nagyfőnök”, egyben alapító Sinyard

TTP: Akkor kezdjük a sort a láb borotválásával! Tényleg mindegy, hogy milyen gyorsan hajtunk, az időmegtakarítás az adott távon azonos?

M.C.: Amikor ezeket az aerodinamikát népszerűsítő kísérleteket végezzük, ügyelünk arra, hogy a tudományosság ne szenvedjen csorbát. Az általunk alkalmazott tesztprotokoll bármilyen szinten megállja helyét. […] A „borotválós” kísérletet elvégeztük 20 és 40 km/órás tempó mellett, és azt az eredményt kaptuk, hogy szőrtelen lábakkal a megtakarított idő közel azonos: 40 km-es távra vetítve bő egy perc. Természetesen 40-es átlaggal egy órányi kerékpározásból jön le az egy perc, 20-as tempó mellett 2 órából. A százalékos megtakarítás természetesen nem ugyanaz, kb. másfél százalék a 0,8-tel szemben.

TTP: Szőrtelen karokkal is elvégeztétek a kísérletet?

M.C.: Csak egy próba erejéig, egyetlen kísérleti alannyal, nála a kar borotválása alig kimutatható, azaz néhány másodperces megtakarítást eredményezett. Mivel ez az eredmény nem megfelelő protokoll szerint zajlott, ezt nem tettük közzé. Talán majd egy későbbi kísérlet tárgyát képezheti, bár téma van bőven […] akár évekre előre!

Sok változtatást végeztek a P5-ön, köszönhetően a saját labor által nyújtott előnyöknek...

Sok változtatást végeztek a Shiven, köszönhetően a saját labor által nyújtott előnyöknek, egyik érdekesség a vázon belül elhelyezett víztartály (Ironman versenyekhez)…

TTP: A szőrerősség is számít?

M.C.: Igen, ezért adunk meg körülbelüli adatokat. A tesztalanyokat pedig „Csubakka-faktorral” láttuk el a tesztprotokoll során, +/- 10%-kos eltérést tapasztaltunk az ötös szőrerősség-skálán. A legvékonyabb, szőke szőrzetet is „látja” a menetszél, de az kb. 20%-kal kisebb ellenállást képez, mint a sűrű, vastag, fekete színű szőrzet.

TTP: A ruha minden esetben kisebb légellenállást jelent, mint a bőr?

M.C.: Igen, a kerékpár-ruházatban alkalmazott szövettípusok kivétel nélkül jobb légellenállás-mutatóval rendelkeznek, mint a borotvált bőr. Ellenben jelentős különbség van a textiltípusok közt, és ezt a szempontot a jövőben egyre több ruhagyártó fogja alkalmazni a fejlesztések során.

TTP: Akkor jöjjön egy olyan kérdés, ami még nem szerepelt a videókban! Engem személy szerint különösen érdekel az időfutam-karhelyzet. A korábban népszerű, az UCI-által időközben betiltott „imádkozó sáska” karhelyzet [amikor a karok magasan, felfele mutatva, egymáshoz közel, közvetlenül az áll alatt helyezkednek el] hogyan viszonyul a ma gyakoribb, alacsony, egyenesen kinyújtotthoz? Amikor a versenyzők pozícióját tesztelitek, kipróbáljátok-e a különböző, még UCI-legális karhelyzetet, illetve nem UCI-versenyen részt vevők esetében tesztelitek-e az imádkozó sáskát is?

A YouTube-on megjelent videókban a "páros" sok minden elmagyaráz - akár anno Öveges professzor!

A YouTube-on megjelent videókban a “páros” sok minden elmagyaráz – akár anno Öveges professzor!

M.C.: A tapasztalat azt mutatja, hogy a Floyd Landisszel, Levi Leiphemerrel fémjelzett imádkozó sáska kevés sportoló számára nyújt előnyt, de akiknél működik, ott az aerodinamikai előny jelentős. A hosszú karokkal rendelkezők számára még egyetlen alkalommal sem bizonyult előnyösnek. Továbbá rossz hatással van a kerékpár stabilitására, elvégre az UCI is emiatt tiltotta be, szeles időben legfeljebb a rövid karokkal, erős felsőtesttel rendelkező sportolók tudják uralni a gépet. […]

A szemléltető sorozatban nemrég megjelent epizód a hagyományos patkófék és a tárcsafék egymáshoz viszonyított légellenállási mutatójával foglalkozik. A korábban közzétett kísérletekre könnyen rákereshetünk a legnépszerűbb fájlmegosztó oldalon a „windtunnel” szó segítségével. A Mark Cote-val készült beszélgetés harmadik részében még több érdekes kísérleteredményről olvashatunk.

 

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.