Hazánk egyik legsikeresebb mountain bike-osával, Blazsó Mártonnal beszélgethettünk, aki már több, mint 10 éve a sportág élversenyzője. Marci a maratonversenyek legjobbja idén, mindezt az alföldi Szegedről. Terveiről és mindennapjairól is szót ejtett a beszélgetés során.
Bikemag: A korábbi évek remek formájához képest idén még kirobbanóbb vagy. A kedvenc versenyformád, a maraton versenyek sorozatos megnyerése mellett a cross country futamokon is remekelsz. Változtattál valamit a felkészüléseden az elmúlt évekhez képest?
Marci: Köszönöm az elismerő szavakat! Most hogy mondod, ha visszagondolok, ebben a szezonban nem előzött meg senki maratonokon, pedig túl vagyok 6 vagy 7 hosszútávú futamon. Alapjaiban ugyanazt a struktúrát követem már 4-5 éve az edzéseimben, de most rugalmasabban kezelem a pihenő napokat és behoztam egy intenzívebb rövid edzést, ami jót tesz azoknak a tartó/kiegészítő izmoknak, amiket itt az alföldön amúgy nem használok.
Bikemag: Idén új csapatban, a veszprémi VKE-Nelsonban versenyzel. Mi a csapatváltás oka? Hogy érzed, sokat segít az új csapat?
Marci: Az előző csapatom az idénre lemondott minden támogatást, illetve rámbízta, ha én jó kapcsolatot ápolok pár “befolyásos” taggal, akkor bármi is lehet. Én nem akartam ilyen alapokra helyezni a támogatásom. Nem szerettem volna bárkivel is jópofizni azért, hogy pénzt húzzak ki belőle. Azt szeretem, ha vannak határozott egyértelmű elvárások felém és cserébe pontos és következetes támogatást nyújtanak. Ez van meg az új csapatban amellett, hogy kb. a tagok felét már ismertem régebbről, amikor Veszprémbe jártam egyetemre. Ezen felül hatalmas dolognak tartom azt, hogy be tudnak szállni bizonyos arányban az útiköltségembe is, mivel Szegedről minden verseny messze van és sokszor egyedül tudok eljutni ezekre. Úgy látom, hogy Veszprém városának és a klubunknak fontosak az egyéni sportok is és az ebből fakadó médiaszereplést az egyéni szponzoraim is dijazzák.
Bikemag: A mindennapjaidat Szegeden töltöd. Hogy lehet felkészülni egy olyan sík területen egy több ezer méteres szintkülönbséget tartogató maratonra?
Marci: Nagyon sok tapasztalattal és pontosan összerakott edzésekkel! Régebben laktam pár évig hegyek között is (Pécsen, Veszprémben) és össze tudtam hasonlítani, hogy milyen képességek fejlődnek jobban a síkon és mik a hegyekben. Most hogy nagyrészt alföldön edzek, modelleznem kell “hegyi terheléseket” és ezt kell beillesztenem a megfelelő edzések közé. Tudatosan kell nekiállnom a bringázásoknak! Minden lehetőséget megragadok, hogy hegyek közt terepen is tudjak tekerni. Ha teljesen ismeretlen terepre utazok, akkor is viszem a bringát, meg a Garmin 800-as órámat, így teljesen jót tudok bringázni új helyeken is anélkül, hogy állandóan meg kellene állni térképet forgatni. Személy szerint nekem szuper segítség.
Bikemag: Mennyi és milyen jellegű edzéseket végzel általában?
Marci: Az esetek 90%-ban országútival edzek. Egyrészt mert másra nincs lehetőségem, másrészt mert azon van wattmérőm. 2 éve a saját edzéseimet legtöbbször teljesítmény alapon tervezem meg. Tavasszal az alapozás végén sokszor hetente 20 óra fölötti időt töltök bringán. Éves átlagban 5-5,5 napot. Ebből kevesebb mint egy nap jut terepezésre, ha a versenyeket nem nézzük.
Bikemag: Most hétvégén lesz a Duna Maraton. Az eddigi kettő, a kupasorozathoz tartozó maratont megnyerted. Most hétvégén is favoritnak számítasz. Hogy érzed magad, vajon meg tudod őrizni a veretlenséged?
Marci: A Duna maraton nehéz ügy! Volt eltévedés, esés, defekt, gyenge voltam, meg a sok előzgetés is behozza a “szerencse faktort”, megnehezíti a hosszútávosok versenyét. Sok múlik azon, pl. hogy egy nagyobb bringás csapatot (akik mögé kerülünk), ha éppen egy szűk helyen kapsz el, ahol képtelenség előzni… az szívás! A 15-20 ilyen esemény meg az idegeket is leamortizálja. Főleg hogy most kánikula lesz! Bele sem merek gondolni, hány felkészületlen induló fog szédelegni a napszúrás határán! Eddig csak ezt az XCM versenyt nem nyertem még meg itthon. Hogy nyerek-e, azt csak vasárnap délután tudhatjuk meg!
Bikemag: Mit csinálsz, ha nem bringázol?
Marci: Van 16-17 ember akit edzek. Ez elég sok időmet leköti, mivel nem írok sablonokat, így elég időigényes, de megéri, mert eddig szinte kivétel nélkül mindenki motivált és fejlődött a sportban. Ezenkívül a vén fejemmel nekiálltam fizika emeltszintű “szintemelő” érettségit írni, mert vissza szeretnék térni mérnöki tanulmányaimhoz is.
Bikemag: Szerinted fogsz tudni még ennél is tovább erősödni?
Marci: Igen! Tudnék még nagyobb áldozatokat vállalni a felkészülésben! Persze ha nagyobb elérhető célok kerülnek a látóterembe. Eddig folyamatosan fejlődtem, minden évben egy picit. Viszonyításnak annyit, hogy Parti Andris XCO-ban évek óta szinte ugyanannyival jobb mint én. Mondj egy jó okot, miért ne fejlődnék! 🙂
Bikemag: Mik a hosszútávú terveid? Versenyezni, amíg fel tudsz ülni a bringára?
Marci: A sport az életem részévé vált! Ez nem kérdés. A hangsúlyok viszont változhatnak!
Bikemag: Az utóbbi években nem kerültél be az olimpiai válogatott keretbe. Mit gondolsz erről, éreznéd előnyét, ha ott lehetnél?
Marci: Nem! …de el tudom képzelni, hogy komolyan ráálljak az olimpiai pontokra, ha a támogatóim úgy állnak mellém teljes bizalommal, hogy nekik ez a legfontosabb! Ezt úgy kell elképzelni, hogy én bringázok, versenyekre járok, mert szeretek bringázni és nyerni is. Ha megkeresnek a szponzorok és konkrétan megmondják mit várnak el, és cserébe egyértelműen látom mit kaphatok, az újjabb lendületet ad és még jobban odateszem magam. A jelenlegi 3 legfőbb támogatóm, mindegyike engem keresett meg és nem én kilincseltem náluk az idei évben. Legnagyobb lökést mindig az ad, ha megbízik valaki a teljesítményemben. Mint amikor a (frissítős barátaim) szülinapomra hímeztettek egy névre szóló pulcsit No.1. felirattal… és amikor megnyertem a Szilvást idén, utána mutatták meg és adták oda, mivel azon a hétvégén volt a szülinapom. Szuper volt!
Bikemag: Mit tanácsolsz a fiataloknak, mennyire merjenek és mennyire érdemes komolyan belemerülni a kerékpár versenyzésbe?
Marci: A fiataloknak azt ajánlom, próbáljanak ki minden új dolgot az életben és abba merüljenek bele, amit őszintén szeretnek csinálni! Ha ez épp a bringázás, akkor azt! Ha valamire időt energiát áldozol azt csinál profin! Nem az számít igazán mit művelsz, hanem hogy milyen profin vagy stílusosan teszed!
Bikemag: Köszönjük, hogy válaszoltál és további sok sikert kívánunk!
Marci: Én is köszönöm a lehetőséget.