Bár hegyeknek és domboknak se híre, se hamva, mégis számos érdekességet kínál a kerékpáros turistáknak Kelet-Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai régiója, a Tisza-tó és környéke. Amellett, hogy a nagy vizet körülölelő gát kitűnően alkalmas a bringázásra, az összes aktív vízi sportot is művelni lehet errefelé, s nem mellesleg a térség kétszáz madárfajával és ötven halfajával is szinte testközelből ismerkedhetünk meg. Hogyan töltsünk el egy kellemes hétvégét a Tisza-tónál? Erre adunk most néhány tippet.
Túránk kiindulópontjának érdemes a 33-as út mellett fekvő Poroszlót, vagy a régió fővárosának tekintett Tiszafüredet választani. Mi utóbbi mellett tettük le a voksunkat, szállásunknak pedig a környék legelőkelőbb szállodáját választottunk, amely kivételes szépségű helyen, a Petőfi által megénekelt, kanyargó Holt-Tisza partján fekszik. Innen Abádszalók felé vesszük az irányt, s alig párszáz méter megtétele után máris a tiszafüredi Kerékpáros Centrumba érkezünk. A messziről is feltűnő, különleges formájú épületben nemcsak több száz, bérelhető bringából választhatjuk ki a magunknak legideálisabb darabot, de egyedi élményt nyújt az is, ahogyan a csigalépcsőre emlékeztető rámpán tekerhetünk fel a legfelső szinten található látványteraszra, ahonnan pompás körpanorámában gyönyörködhetünk.
Utunk a tiszafüredi kikötők mellett halad el, majd a gáton kerekezve bő húsz kilométer letekerése után megérkezünk Abádszalókra, ahol a vízisítől a jet-skin és a wake-boardon át számos vízi sportot ki lehet próbálni a főidényben. Mi ezeket most kihagyjuk, inkább a déli rész egyik látványosságánál, a kiskörei hallépcsőnél teszünk egy rövid pihenőt. Idegenvezetőnktől megtudjuk, hogy akár 11 méter is lehet a víz szintkülönbsége a zsilip két oldala között, ezt osztották 27 egyenlő részre a halaknak. Egy lépcső 20 centi magas, mégis rácsodálkozunk, amikor egy üvegfal mögött közvetlen közelről élőben láthatjuk, miként tudnak a halak árral szemben, felfelé úszni. Pár percre megszabadítjuk magunkat a biciklis cipőnktől, mert jól esik a tekeréstől elgémberedett lábunkat a Tisza hűs vízében felfrissíteni.
Túránkat a kiskörei duzzasztómű hídján folytatjuk, ahol arról is információt kapunk, hogyan engedik át a hajókat a zsilipen. Kerekezés közben úgy érezzük, van valami fennkölt abban, amint egyik oldalon a hatalmas víztömeget, míg a másikon a kicsit ijesztő mélységet látjuk. A gátról legurulva innentől a nyugati parton biciklizünk tovább, s meg kell állapítanunk, hogy erről az oldalról mutatja szebbik, látványosabb arcát a tó. Strand strandot követ, s bár a dinnyésháti igazán csalogatóan hívogat egy üdítő csobbanásra, meg sem állunk egészen Poroszlóig.
Az elmúlt években hatalmasat fejlődött településen kihagyhatatlan program a 2012-ben nyílt Ökocentrum megtekintése. Itt aztán bőven van mire rácsodálkoznunk. Nézelődésünket a mínusz második szintről kezdjük, ahol az akváriumrendszerben Magyarország szinte összes halfajával testközelből ismerkedhetünk meg. Leírhatatlan élmény, amikor az alagút üvegfalán felnézve azt látjuk, amint a fejünk fölött kétméteres halak úsznak át a folyosó egyik oldaláról a másikra. A látogatóközpontban természetesen részletes képet kapunk a Tisza-tó növény- és madárvilágáról is, de ha már bringás turisták vagyunk, nem hagyhatjuk ki a Pedálo-zoo-t sem. Ebben a teremben két szobakerékpáron személyesen tapasztalhatjuk meg, hogy a tekeréssel elektromos energiát is képesek vagyunk termelni. Ennek konkrét jele, hogy a teremben elhelyezett képek akkor válnak láthatóvá, ha erőteljesen megtekertük a pedálokat. A legfelső szintről lélegzetelállító panorámában lehet részünk, észak felé pedig tiszta időben még a Mátra és a Bükk hegységek vonulatait is láthatjuk.
Poroszlóról a 33-as főúton már csak néhány kilométer Tiszafüred, ahol még egy fontos program vár ránk: naplemente előtt még kenuzunk egyet a Tiszán. Igaz, ezt máshol itt megtehettük volna, de talán a füredi-medence rá a legalkalmasabb. A Winnetou-könyvek kalandjait idéző túrát a Holt-Tisza ágán kezdjük, majd a Kis-Tiszán folytatjuk, de nagyobb áramlástól itt sem kell tartanunk. Az élmény viszont egyedülálló: olyan keskeny rejtekutakon haladunk keresztül, ahol a fák koronái összeérnek a fejünk fölött, a levegő pedig még annál is frissebb, mint amikor erdőben bringázunk, nem is beszélve a víz kellemes illatáról. Szinte karnyújtásnyira van tőlünk a természet, megtapogathatjuk milyen a Tisza-tó egyik legjellegzetesebb vízi növénye, a sulyom, amelyből a szegények egykor lisztet készítettek. A helyiek által csak Tökös laposnak nevezett szakaszon láthatunk fehér tündérrózsát, békalencsét, rucaörömöt, s közben néhány errefelé honos madarat – szárcsát, búbos vöcsköt, valamint selyem-, szürke- és vörösgémet – is pár méteres közelségből láthatunk.
Vasárnap sokkal rövidebb idő alatt teljesítjük a Tisza-tó kört, az egész napos túra helyett kevesebb mint két óra is elég, hogy végigtekerjük a Tisza-tó Maraton 65 kilométeres távját. A „HelloHungary Team” eközben egy arany és egy ezüstéremmel gazdagodik, Larisa a leggyorsabb hölgynek bizonyul a mezőnyben, míg Martin a seniorok között érkezik előkelő pozícióban. A szabadidősport rendezvény családias hangulatban zajlik, a futam után tésztaparti és sörözés a parti étteremben, majd betérünk Poroszló leghíresebb réteseséhez is, hogy folyamatosan pótoljuk az elégetett kalóriákat.
Amikor visszaérünk Tiszafüredre, délután már senki nem vágyik különösebb programokra, a pancsolás, napozás bőven elég a gyorsabb és így fárasztóbb tekerés után. Este borkóstolóval zárjuk a napot, a felhozatal a leghíresebb magyar borvidékről, Tokajból származik. Nyugodtan megtehetjük, hiszen ezen a napon már nem pattanunk újra bringára. Sűrű hétvége volt, de tartalmas, élményekkel, kalandokkal teli. Másnap abban a meggyőződésben indulunk haza, hogy érdemes volt ide is ellátogatnunk, hiszen egy számunkra eddig ismeretlen világ tárult ki előttünk.
Szöveg: Pósfai Gyula
Fotók: Takács Tamás
