Már sokan megépítették a 29″-os kerékű bringájukat, de azért biztos vannak még, akik ez után vagy akár ennek a cikknek a hatására mernek nagy kerékre váltani. Nekik szeretnék néhány ötletet adni és megkönnyíteni a dolgukat, hogy mire figyeljenek feltétlenül az építés, esetünkben átépítés során.
Most egy 26″-os női kerékpár átépítésének történetét írom le, ami 29″-osként született újjá váz, teleszkóp, kerekek és lánctányérok cseréje után. A kiindulási alapom egy 17″-os vázméretű kerékpár volt az alábbi paraméterekkel: 90 mm-es kormányszár, 44-32-22-es lánctényérok és 11-34-es fogsor. A végeredmény: 29″-os kerékméret, 17,5″-os vázméret, 90 mm-es kormányszár, 36-22-es lánctányérok és 11-34-es fogsor.
Geometria
A geometriát nem szeretném túlságosan mélyen boncolgatni, mivel ezt már megtették és meg is teszik sokan mások, akik jobban értenek hozzá. Nekem csak a 26″-os bringán régóta használt és bevált geometriát kellett “átvinnem” a 29″-osra. Elő tehát a vízmértékkel, a függőónnal, a mérőszalaggal és nézzünk egy lehetséges módszert.
A három pont, ahol érintkezünk a kerékpárral: kéz, láb és a fenék
A képen az a három pont látható, ahol a kerekes érintkezik a kerékpárjával: a kar, a láb és a fenék. Ezeknek a helyzetét kellett minél pontosabban lemásolni, amennyiben a már jól bevált és megszokott geometriát akarjuk használni a nagykerekűn is. Az első mindig a nyereg helyzete legyen, a hajtókarhoz viszonyítva, ezután jöhet csak a kormány.
– középcsapágy magassága
A nagy kerékátmérő miatt sok esetben magasabbra kerül a kerékpár középcsapágya.
Ez ellen próbálnak tenni a gyártók és előrefelé lejtő láncvillájú vázakat gyártanak. (Ezt a képen is jól szemlélteti a piros vonal.) Sok gyártónak sikerül alacsonyan tartani a hajtókart, ami a nagy kerekek használatánál “benne ülök a bringában” érzést vált ki a felhasználóban és a súlypont is alacsonyan marad.
A mi esetünkben pontosan 1 cm-rel esik magasabbra a 29″-os vázban a középcsapágy, mint a 26″-osnál. Ez azt jelenti, hogy a nyereg, a kormány is ugyanúgy 1 cm-rel távolabb kerül a földtől, hogy tartani tudjuk a geometriát.
A piros vonal az előre felé lejtő láncvillát mutatja
– kormánymagasság
A kerékpárt függőlegesbe állítva mérjük ki a földtől a kormánymagasságot. Hajlított kormánynál ez kicsit nehezebb, érdemes ilyenkor a kormány “tövét” alapul venni, minél közelebb a kormányszárhoz.
Az első villa szárát érdemes 2-3 centivel hosszabbra hagyni, mint szükséges, hogy a kormánymagasság beállításánál elegendő szabadságunk maradjon. Tehét van ~2 cm-nyi alátétünk és a kormányszárunk is 5-6°-os emelkedésű (ha lefordítjuk, akkor lejtésű).
A kormányszár-magasság és az állítási lehetőségei
Ezzel van nagyjából 4-5 cm szabadságunk a magasság beállításánál. Sőt, ha ez nem volna elég, akkor még a kormánycsapággyal is variálhatunk: a magasabb beépítésűt alacsonyabbra cseréljük – a hardcore arcok akár el is hagyhatják a felső záró kupakot – , ami után még alacsonyabbra tudjuk helyezni a kormányszárat.
A kormány-nyereg távolságot sajnos csak a kormányszár cseréjével lehet módosítani. Érdemes kipróbálni több kormányszárat is, barátoktól, boltból kölcsönkérve és amikor megvan a tuti, akkor megvásárolni az “örök darabot”.
Lánctányérok
A nagyobb kerékátmérőhöz nagyjából 10%-kal hosszabb kerékkerület jár. Ezt mindenképp figyelembe kell vennünk a lánctányér választásnál. (A fogaskoszorúnál nincs igazán nagy választási lehetőségünk, ezért azzal nem is érdemes kalkulálni. Marad a jól bevált 11-34-es fogkiosztású sor, mostanában 11-36.) Elég sok gyártó nem számol ezzel, vagy csak gazdasági megfontolásból nem foglalkozik vele és beépíti a megszokott 44-32-22-es tányérakkal szerelt hajtókarját. Ezt rendkívül helytelennek tartom. Szerintem a lehető legkevesebbet használjuk az elöl 44, hátul 11-es lánckerékkombinációt, így a nagykerekűeknél lehet, hogy sohasem váltunk oda. Akinek pedig mégis ez a kombináció a leggyakoribb, annak inkább országútival kellene közlekednie!
A mostani átépítésben egy női kerékpárról van szó, ahol abból indultam ki, hogy elöl 40-es és 26-os tányérok vannak fenn. Szem előtt tartva a fent említett 10%-os kerékátmérő különbséget 36-os és 22-es tányérokat választottam. Ez egyelőre még csak próba, a használat során majd kiderül, hogy mennyire volt helytálló és esetleg szükségesek-e eggyel nagyobb tányérok.
(A kis lánckerek miatt az elsőváltó beállítása is eltér a megszokottól. A váltó terelőlemeze olyan hosszú, hogy a láncvilla miatt nem lehet közelebb állítani a nagyobbik tányérhoz – fenti fotón jelölve a két kis piros vonallal. Működni működik, csak esztétikailag nem a legtökéletesebb.)
Áttétel táblázat
Lánchossz
A láncvilla-hossz kis mértékben ugyan, de hosszabb, mint a 26″-os kerékpároknál. A példámban 425 mm helyett 440 mm-t jelent. A kisebb lánckerekek miatt elképzelhető, hogy szerencsénk lesz és a “kisbiciklin” használt lánc éppen elegendő hosszú lesz.
Ha már régebb óta bringázunk, ismerjük a váltási stílusunkat és tudjuk, hogy a nagytányér-nagytányér vagy inkább a kistányér-kistányér kombinációt használjuk többet. Magamon azt tapasztaltam, hogy hajlamos vagyok hátul nagy fogaskerékre váltani úgy, hogy elöl is nagytányéron vagyok. Igaz, hogy keresztben fut a lánc ilyenkor, de sok rövid szakaszon felesleges lenne elöl is leváltani.
Ennek megfelelően mérjük ki a lánchosszt:
A.
1. kistányérra váltunk elöl és hátul is
2. alul kézzel összefogjuk a láncot
3. megkeressük azt a pontot, ahol már nem ér önmagához a lánc a kanálnál és a váltó már feszíti a láncot
4. méretre szabjuk a láncot és végtelenítjük egy patentszemmel
B.
1. nagytányérra váltunk elöl is és hátul is
2. alul összefogjuk a láncot
3. megnézzük, hogy a hátsó váltó kanala meddig húzható előre (a függőlegesnél egy kicsivel előbbre van ez a pont)
4. méretre szabjuk a láncot és végtelenítjük egy patentszemmel
Természetesen számtalan kérdéssel, finomsággal találkozunk még egy hasonló projektnél, de kedvcsinálónak talán elegendő információt szolgáltattam, hogy bátrabban belevágjon más is a 29″-os kerékpár építésébe.
