Őszi-téli ruhakörképünkben a kesztyűk, a lábbelik, a dzsekik és a nadrágok bemutatása után a kiegészítő öltözetek következnek. Ebben megtalálható a fejvédő alatt viselt sapka, a nyakat fedő sál, a végtagok melegen tartására szolgáló kar-, térd- és lábmelegítő, illetve a testpára elvezetését fokozó alsó ruházat. Rendkívül hasznos kellékek, ott a helyük minden bicajos ruhatárban.
A korábban bemutatott ruhatípusok mellett számos kiegészítő viselet áll a kerékpárosok rendelkezésre, amelyek a meglévő öltözetekkel kombinálva többlet védelmet vagy funkciót biztosítanak. Döntően hűvös időjárásban kapnak szerepet, de nem feltétlen a legfagyosabb napokon. A karmelegítőt például még a nyáresti bicajozáshoz is érdemes néha felhúzni, a rövid ujjas mezt egészíti ki. Akár menet közben is le- vagy felvethető, amely funkciót sem a hosszú ujjas mez, sem a széldzseki nem válthatja ki.
A lábmelegítő inkább az őszi-tavaszi időjárásban kap szerepet, amikor a hőmérséklet még nem teszi elengedhetetlennél a hosszú szárú nadrágot. A nappali felmelegedéssel – egy rövid pihenővel egybekötve – eltávolítható. A térdmelegítő átmeneti megoldást nyújt a teljes lábszár védelme és a rövid kerékpáros viselet közt. Korábban a belga és a holland kerékpárosok használták előszeretettel, manapság az egész világon elterjedt, az egyik legpraktikusabb ruházati kiegészítő. Védi a hűvös időjárásra és a szélre fokozottan érzékeny térdízületeket, a lábmelegítőnél viszont kétségtelenül könnyebben kezelhető ruhadarab. Kevésbé csúszkál, a méret tekintetében tág „mozgásteret” enged, így a hosszú de vékony végtagokkal rendelkező kerékpárosok könnyebben találnak pontosan illeszkedő kialakítást. Nem utolsósorban akár a cipő levétele nélkül is lehúzható, ami a szoros bokazáródással rendelkező lábmelegítő esetében nem lehetséges.
A „kerékpáros sapka” kifejezés alatt érthetjük a tavasztól nyárig viselt hagyományos sildes sapkát, viszont most nem erről, hanem a fejvédő alatt viselt, meleg és a szél ellen védelmet nyújtó típusról lesz szó. A „bukó” alatti sapka biztosítja a fej hőszigetelését, a homlokrészen rendszerint membránborítást kap, így védve a menetszélnek leginkább kitett homloküreget. Aki érzékeny az itt képződő gyulladásokra, mindenképpen szerezzen be egy korszerű technikai anyagokat alkalmazó téli kerékpáros fejfedőt.
A bicajosok számára a fej- és nyakvédelemnek számos más változata is létezik. Sokan szeretik a többféle felhasználást biztosító „sálsapkát”, amely lényegében az egyik végen összehúzható, fejlett hőszigetelő, esetleg szélálló alapanyagból készült „cső”. Viselhetjük sapkaként vagy nyakmelegítőként, a szellőzőnyílás mérete pedig tetszőlegesen szabályozható.
A balaklava a kerékpáros „símaszk”, amely az egész arcot többé-kevésbé eltakarja. A modelltől és viselési módtól függően lehet úgy alakítani, hogy csak a szem, a száj és az orr is vagy pedig az egész arc látható legyen. Felhasználása többrétű: például fel lehet úgy göngyölíteni, hogy egy sapkát vagy sálat képezzen. A szó eredete is érdekes: a krími háborúban vívott balaklavai csatáról nevezték el, a brit csapatok használták a csípős hideg ellen.
[divider scroll_text=””]
A hagyományos gyapjú helyett ma már az összes fej és nyakvédelmet biztosító kerékpáros viselet technikai szövetet alkalmaz, a menetszélnek kitett területeken esetleg szélálló membránnal kiegészítve. Az alapanyag általában elasztikus, belül pedig bolyhos bélést kap. A legfejlettebb textiltípusok ezt többirányú rugalmassággal, továbbá az üreges mikroszálaknak köszönhetően a vastagsághoz viszonyított elképesztő hőszigeteléssel „fejelik meg”. A vékony profil főleg a sisakhoz viselt sapkáknál lényeges, lévén a vastagabb kialakítás már nem férne el az amúgy pontos illeszkedést kínáló fejvédők alatt.
A sapka esetében nem árt, ha a pontos illeszkedés mellett a homlok-, a tarkó- és a fül egyaránt teljes védelmet kap. Sajnos a sapkák rendszerint egy méretben készülnek, ami a fejkörmérő tekintetében általában nem jelent problémát, viszont a homlokmagasságot figyelmen kívül hagyja. A két fejanatómiai véglet esetében rálóg a szemöldökre vagy nem biztosít megfelelő takarást. Ha már a fülről van szó, említsük meg, hogy a borítás bizonyos mértékig tompítja a hangokat, ami közúti forgalomban nem éppen kívánatos. Éppen ezért a figyelmes tervezők apró nyílásokat helyeznek el a fül felett, amin a hang jobban áthatol.
Térjünk vissza a végtagokra! A kar-, láb- és térdmelegítő használata moduláris, réteges öltözködést tesz lehetővé. Megfelelő hőszigetelést biztosító, rugalmas alapanyagot feltételez, így hasonló a sapkáknál és nyakvédőknél említett bolyhos mikroszálbélést alkalmazó technikai szövettel. Mivel kiegészítő ruházati szerepet töltenek be, esetükben ritka a szél- vagy csapadék elleni védelem. A végtagmelegítő záródása ettől függetlenül a tervezők részéről fokozott figyelmet igényel, főleg a felső végen, a lecsúszás megelőzése érdekében. Az intenzív mozgás hatására a melegítők a vékonyabb kar- vagy lábkörméret irányába hajlamosak elmozdulni. A megoldás a fokozott tapadást biztosító szilikoncsík vagy -nyomat, így még a sprintek során is helyükön maradnak.
Végezetül jöhet az alsó öltözet, amely az előzőkhöz képest teljesen más funkciót lát el. A külső vedelem helyett a testfelülettel érintkezve a nedvesség elvezetésében, következésképpen a kellemes közérzet biztosításában kap meghatározó szerepet. Az alsó réteg könnyű, kellemes érintésű, és nem utolsósorban antibakteriális tulajdonságokkal rendelkező technikai textilt alkalmaz. Az „aláöltözet” esetében többféle alapanyag jöhet szóba, amelyek a testrészek szerint megválogatva – kihasználva mindegyik előnyös tulajdonságát – egymással is kombinálhatók. A szövetkialakítás lehet hálós vagy sűrű szövésű, az alapanyag a szélállóság fokozása érdekében kaphat poliuretán bevonatot, az antisztatikusság eléréséhez karbonszálakat, illetve a kellemes érzet biztosításához gyapjúszálakat. Az alsó réteg illeszkedése ugyancsak fokozott figyelmet érdemel: a dörzsölés megakadályozása érdekében a varrások lehetőség szerint rejtettek, a szabás testhez álló, így biztosítva a legnagyobb felületen történő érintkezést, amely hatékonyan fokozza a testpára elvezetését.
Kerékpározáshoz nyáron is viselhetünk vékonyabb, kizárólag a nedvesség elvezetését szolgáló mez alatti ruharéteget. Hideg, szeles időjárásban általában vastagabb hosszú ujjas szabású kerül elő, amely a hőszigetelést is elősegíti. Ilyen típusú aláöltözettel a vékonyabb felsőrészek hűvösebb időjárásban kellemesebb hőháztartást biztosítanak, néhány fokkal kitolva a hasznos hőmérséklet-tartományt. Az aláöltözet rendkívül praktikus kiegészítő, a réteges öltözködés pedig a kerékpározás során jobb közérzetet biztosít. Az egyetlen lehetséges ellenvetés, hogy az esetükben alkalmazott fejlett alapanyag nem olcsó, és a stílusos, tetszetős mezekkel szemben nem kimondottan látványos. Tegyük félre az „Ennyi pénzt egy rongyért?” beidegződést, és szerezzük be azt a ruhadarabot, ami nem a külvilágnak szól, hanem a saját magunknak okoz kellemesebb bicajos élményt!
Pár nap múlva a téli ruhakörkép utolsó „állomásán” 10 kerékpáros kiegészítő ruhadarab kerül bemutatásra. A megjelenő teszteket olvassuk a jelen cikkben foglaltak tükrében!