Nyitólap » kerékpárteszt » Gravel » Gravel vs Cyclocross? – Ugyanaz vagy mégsem?

Gravelhírekkerékpártesztkiemeltmagazin

Gravel vs Cyclocross? – Ugyanaz vagy mégsem?

Márkus János

2018.11.24.

0

Koskormány, mintás gumik, tárcsafék? Messziről úgy néz ki, mint egy országúti? Ez most gravel vagy cyclocross? Esetleg mindkettő? Ezeket a kérdéseket fogjuk most megválaszolni.

Pár évvel ezelőtt kezdődött a gravel bringázás felfutása, nem tudni, hogy gyártói vagy fogyasztói oldalról érkezett az igény, de mára sokat népszerűsödött a kerékpározás eme válfaja. (Egyébként a gravel bringázás nem egy új keletű dolog, a régmúltban is voltak ilyen jellegű bringák, csak a gyártók országúti túrakerékpárnak hívták őket és technikailag messze nem voltak ezen a színvonalon, mint manapság.) Az országútiszerű kormány és a “bütykös” gumik miatt sokan összemossák a gravel bringákat a cyclocross kerékpárokkal, hiszen még a szakértő szemek sem mondják első pillantásra, hogy az adott kétkerekű milyen felhasználásra készült. Ráadásul van jó pár olyan gyártó, akik költséghatékonyságból vagy lustaságból olyan kerékpárokat kínálnak, amik szerintük mindkét területre alkalmasak, pedig markáns különbség tud lenni a két “műfaj” között. Ebben a cikkben szeretnénk bemutatni a különbségeket a két kerékpár típus között, megmutatni, hogy melyik bringa milyen területre készült és hogy adott terepen és felhasználás során hogyan viselkedik egy gravel és egy cyclocross bringa.

Merida Silex 600

A komolyabb gyártók már mind rendelkeznek gravel és cyclocross modellekkel, de kevés az olyan márka itthon, akik azonos méretben és felszereltséggel a rendelkezésünkre tudnak bocsátani mindkét típusból egy-egy darabot, ráadásul nem csak egy fotózás, hanem egy teljes teszt erejéig. A márkalistát végignézve gyorsan a Merida mellett tettem le a voksom, hiszen nekik van komplett tesztflottájuk, és szerencsére a hazai forgalmazó is partner volt a gravel vs projektben, így a tesztelés idejére a Merida Concept Store-ból elhozhattam a gyártó gravel modelljét a Silex-etés a cyclocross kerékpár Mission CX-et.

Elméletben tudtam a különbségeket a Silex és a Mission CX között, tehát egy fotózással és egy kis elméleti fejtegetéssel be tudtam volna mutatni, hogy miben más a két bringa, de ezt mindenképpen szerettem volna valós tapasztalatokkal alátámasztani, ezért alapos teszt alá vetettem mindkét bringát. Kipróbáltam őket cyclocross, gravel, országúti és mtb-terep felhasználásra is, hogy ezek alapján tudjak objektív véleményt mondani.

Merida Silex 600 gravel bike

Kezdjük az elmélettel. A gravel bringákat, mint pl a Merida Silex-et, eredetileg arra találták, hogy ne legyünk feltétlenül az országúthoz kötve, hanem akár földutakon vagy erdőgazdasági utakon is tudjunk kényelmesen kerékpározni vagy például ha éppen elfogy az aszfaltozott út az Alpokban amikor egy hágón szeretnénk átjutni akkor ne kelljen visszafordulni. Emellett csomagos túrákra is alkalmasak, megtalálható rajtuk minden konzol, ami ehhez szükséges, és geometriájukban erre is optimalizálták őket. Ezenfelül a modern gravel bike-oknál bejött az az igény/plusz képesség, hogy akár komolyabb terepre is elmehetünk velük, ha nagyobb méretű gumit használunk. Mondhatnánk azt, hogy a gravel bringák egy koskormányos krossz/trekking kerékpárok, amik viszonylag gyors haladást tesznek lehetővé országúton és könnyebb terepen egyaránt. Mivel nem versenyzésre találták ki őket, hanem élménybringázásra, ezért a kényelem és a stabilitás fontos szempontok a megtervezésükkor.

Merida Mission CX 600

A cyclocross kerékpárokat, mint pl a Merida Mission CX-et, kifejezetten versenyzéshez optimalizálják. Gondolom, senkinek nem kell bemutatnom, hogy miről szól ez a sportág, ehhez gyors, hatékony, merev és fordulékony bringákra van szükség, amik messze nem a komfortot hivatottak szolgálni, hanem arra alkalmasak, hogy a maximum 1 óra körüli versenyidőt eltöltsünk rajtuk.

Az animáción elég jól kivehetőek a Silex és a Mission CX közti különbségek, de nézzük őket részletesen!
A nyeregvázcső hossza, kialakítása nagyban tudja befolyásolni a kényelmet. Értelemszerűen a rövidebb nyeregvázcsőhöz jobban ki kell húznunk a nyeregcsövet, ezért azt nagyobb erőkarral fogjuk hajlítgatni, tehát az kényelmesebb lesz, a Silex-nél az M-es mérethez 50 cm-es nyeregvázcső tartozik, míg a Mission CX-hez 53 cm-es, ezenfelül a támvilla becsatlakozás is jóval alacsonyabb a Silex-nél, ami szintén emeli a kényelmet (és természetesen a hajtáshatékonyságot rontja).

Maradjunk a kerékpár hátuljánál és nézzük a támvillákat. A Silex-nél szemmel jól látható, hogy egy S-hajlítás van benne, míg a Mission CX szögegyenes. A hajlított támvilla jobban nyeli el az ütéseket és a rezgéseket. Emellet a Silex láncvillája 430 mm hosszú, a Mission CX-é pedig csak 423 mm, ami kényelem és rugalmasság tekintetében szintén a Silex mellett szól. Mondanám, hogy ezek csak nüansznyi különbségek, és azok is lennének, ha 2,25-ös gumikkal használnám őket 1,5 bar-on, de itt keskenyebb gumikról van szó, amik messze nem nyelnek úgy el mindent.

A fejcső hossza és a kormány magassága, ami még a laikusoknak is azonnal szemet szúr. A Silex fejcsöve majd kétszer olyan hosszú, mint a Mission CX-é, (200 mm vs 125 mm), ami sokat emel a kormány magasságán, ezáltal sokkal jobban kiegyenesedve ülhetünk a gravel bringán, ami szintén kényelmesebb terepen, ráadásul sokkal magabiztosabbak lehetünk lefelé. Ehhez még hozzájön a rövidebb kormányszár is, ami még közelebb hozza a kormányt hozzánk, a Silex felsőcsöve elméletben 579 mm hosszú, a Mission CX-é pedig csak 550 mm, és mégis az utóbbin van 2 cm-rel távolabb a kormány… (a tényleges távolságokat befolyásoló geometriai adatokat elemző cikket olvashattok még idén nálunk – szerk.)

A tengelytáv, a szögek és a középcsapágyesés. A Silex tengelytávja 44 mm-rel nagyobb, mely tényleg jelentős különbség, ezáltal nagy sebességnél stabilabb lesz, mint a Mission CX, ami egy csomagos Alpok túrán nem utolsó szempont. Ezt tovább javítja még a 7 mm-rel nagyobb (68 vs 75 mm) középcsapágyházesés, melynek köszönhetően lejjebb van a Silex súlypontja tehát jobban kanyarodik, az persze más kérdés, hogy könnyebben le is ér a hajtómű emiatt, ami nem lenne szerencsés cyclocross versenyen. Tovább javítja a Silex terepezési és nagy sebességi stabilitását a laposabb fejcsőszöge, M-es méretnél 0,75 fok van a két bringa között.

Ezenfelül a Silex-be beférnek a 27,5×2,0-s gumik is, melyekkel elég komoly terepen is el lehet boldogulni vagy akár tényleg jól felmálházottan el lehet vele menni kövesebb terepre anélkül, hogy félnénk a felütéstől. Aprópó csomagok, a Silex-et fel lehet szerelni igazi csomagtartókkal is, míg a Mission CX csak sárvédőkkel kompatibilis (miért is akarnánk egy cyclocross bringára csomagtartót rakni?), plusz a gravel bringán az alsócsövön is találunk a fenti két hely mellett kulacstartószemeket, tehát egyszerre 3 kulacsot is elvihetünk magunkkal.

Az elmélet után már tényleg jöjjön a lényeg, hogy mit tudnak élesben. Mint már írtam, kipróbáltam mindkét bringát gravel, cyclocross, országúti és mtb-terepfelhasználásra is. A gumikat próbáltam kivenni a tesztből, mert a Mission CX 33 mm széles terepmintás cyclocross gumival érkezik, a Silex-en pedig középen slick oldalt alacsony mintás gumi vannak, de szerencsére a kerekek teljes egészében kompatibilisek voltak egymással, ezért mindig az adott területre alkalmasat használtam (értsd, országúton nem akartam a bütykös gumikat feleslegesen koptatni).

Mission CX, mint gravel bringa. Jól mutat a Silex kerekeivel.

-Gravel (mindkét bringán a gyors gumi volt):

A Silex nem meglepő módon jól mozog a földutakon, nagy sebességnél is stabilan kanyarodik, az irányítása megbízható. Érezhető, hogy erre találták ki, nem kell feleslegesen gépészkedni, nagyon szépen tartja az íveket. A köves, kissé rázós részeken sem feltűnően kényelmetlen, akár egész napot el lehet tölteni a nyergében. A minimál gumik egyébként kifejezetten jól tartottak, pedig kicsit féltem tőlük.

A Mission CX sokkal izgágább irányításra, a kormányzás maga gyorsabb és emiatt könnyebben megcsúszik, plusz előrébb van a testsúlyunk ez szintén belejátszik a tapadás gyorsabb elvesztésébe. Viszont én pl sokat töltök országúti nyergében ezért nekem szimpatikusabb ez a nem tankszerű irányítás. Emellett jobban gyorsul és fürgébb, mint a Silex. Igazi negatívum, hogy köves úton nagyon ráz mind a bringa hátulja, mind az eleje (ilyen felhasználásra beletennék egy rugalmas karbon kormányt), minden ütést átad.

-Cyclocross (cyclocross gumikkal):

A Silex itt kicsit lomhán viselkedik, ezenfelül a cyclocross-os kanyarok szűk íveit nem szereti, nehezen fordul be, kicsit olyan mintha el akarná hagyni a hátulját, nem erre találták ki. Egyenesben jól halad, viszont kb végig alsófogásban kell fognom, hogy úgy érezzem, hogy nem tolom a teljes felsőtestemmel a szelet.

A Mission CX itt a legjobb, ami abszolút nem meglepő. Gyönyörűen be lehet tenni a szűk ívekre, odalépek megindul, alacsonyan, versenyzős pozícióban van a kormány, nem is kell magyaráznom, imádja a cyclocross pályákat.

-Országút (gyors gumikkal):

Ahogy kollégám fogalmazott a Silex elég nagypapás az egekben lévő kormányával. Egyébként jól halad, csak országútiról átülve lassúnak érzi magát az ember és irányításra sem túl fürge aszfalton, inkább olyan, mint egy monti, (viszont montiról átülve gyors). A magas irányítópult miatt a próba alatt kb 90%-ban alul fogtam a kormányt, a maradék 10%-ban meg lekönyököltem a kormányra.

A Mission CX sokban hasonlít egy országútihoz, a kormánymagasság is belőhető pont olyanra, és maga az irányítása, geometriája is elég országútis, ezért elég jól lehet vele aszfalton haladni. Egyedül a gumi szélén található pici minták korlátozták, hogy mennyire dönthető aszfalton, más gumival simán lehet belőle téli országúti edzőgép is. Egyébként aszfalton is érezhető, hogy kissé rázós a váz.

A Silex terepen is megállja a helyét

-MTB-terep (cyclocross gumikkal):

A Silex-et egészen komoly, montis terepekre is elvittem, hiszen sokan játszadoznak ilyen bringákkal keményebb terepen, bár eredetileg nem oda találták ki őket. A teljes montis edzőkörömet meg tudtam vele csinálni, a terepig rekordidőt hajtottam és a teljes edzésidő mindennel együtt ugyanannyi volt, mint montival… Felfelé jól halad, ha megvan az erőnk és nem valami sziklás terepen akarunk felmenni. A széles, döngölt utakat imádja, megy rajtuk, mint a golyó, lefelé viszont csak ésszel, mert könnyen felüthetőek a gumik, plusz keményebb terepen nem az van, mint montival, hogy majd a teleszkóp meg a gumik megoldják, hanem nekünk kell ügyeskedni. Tényleg igazi kihívás, játék vele terepezni, még a képességeinket is fejleszti. Egyébként kényelmes terepen és nagyon jól jön a magas kormánypozíció, amikor nehezebb lejtőre tévedünk, így könnyebben hátra tudjuk rakni a testsúlyunkat alsó fogásban és kevesebb súly lesz a karunkon. Plusz terepen jön ki a montikra emlékeztető irányítás, már-már montisan irányítható a koskormány ellenére. (Egyszer voltam kint vele a gyors gumikkal is, de azokkal már nagyon kellett vigyázni, mert érzetre olyan velük menni terepen, mint montival valami csúszós sárban.)

A Mission CX a terepig még gyorsabb volt, mint a Silex és az emelkedőkön is nagyon szépen haladt, viszont a rázós részeken és a lejtőkön egyből azt kívántam, hogy bárcsak a Silex lenne alattam. A köves részeken kényelmetlen, lefelé az alacsony kormánypozíció nem ad kellő stabilitást, végig tudtam vele menni mindenhol, de érezhetően lassabban. A gyors kormányzás is nagy sebességnél zavaró volt terepen, ami aszfalton és cyclocross-nál előny volt, az itt hátrány. Terepre nem lett a kedvenc bringám.

Mire jó egy gravel bringa és mire jó egy cyclocross? Melyiket vegyük?

A kérdésre a válasz az, pont arra, mint amire tervezték őket. A gravel-lel el lehet menni földutakon, erdőgazdasági utakon, akár csomagokkal felszerelkezve is, a bátrabbak bevállalhatják vele a keményebb terepet is. Én azoknak ajánlanám, akik a montis vonalról érkeztek és egy országútiszerű bringát szeretnének venni, amivel jól haladhatnak vagy azoknak a túrázóknak akik egy koskormányos, kényelmes bringát szeretnének, ami lényegében mindenhol elmegy.
A cyclocross kerékpár értelemszerűen cyclocross versenyzésre való, de használható téli országúti edzőbringaként is, ezenkívül azon országútisoknak is jó választás lehet gravel bringának, akik nem akarnak rázós utakra tévedni és csomagot szállítani a kerékpáron.
Magamnak is feltettem a kérdést, hogy én melyiket venném. Nehéz kérdés, valójában egy a Silex kényelmével rendelkező Mission CX geometriájú bringát választanék, ami persze nem létezik 🙂 , de jelen helyzetben így, hogy hozzám az országúti vonal áll közelebb, terepen meg montit használok, egy Mission CX-et választanék és egy kicsivel vastagabb gumikkal és karbon kormánnyal használnám.

A Merida Mission CX-ről külön teszt is készül, a Silex tesztet pedig itt olvashatjátok.

Hozzászólások