Cannondale Scalpel Si Race kerékpárteszt: kipróbáljunk egy új receptet?
A Cannondale 2017-re csavart egy kicsit a XCO világkupán is használt össztelós bringáján a Scalpelen. Laposabb fejcsőszöget és átvariált geometriát kapott, és átnevezték XXC kategóriának. Hogy az új recept ízlett-e nekünk? Az érzéseink felemásak, de bontogassuk ki kicsit a dolgot!
Bár egyre több a zöld monti, azért egy Cannondale még mindig összetéveszthetetlen!
Egy valamit nem lehet elvitatni: a cross country (XCO) világkupák – sokszor épített – sziklakertjei, ugratói és letörései más kihívások elé állítják a versenyzőket, és ezáltal a bringákat is. Felesleges lenne azon polemizálni, hogy a 2000-es évek houffalizei, kapruni vagy éppen lenzedhedei világkupái miért voltak nehezebbek összességében a markolókkal odapakolt sziklás bohóckodás nélkül, de ahogy ma visszasírjuk a Ford Escort Cosworth-t és mégis szívesebben ülünk egy fullos Focus-ban, úgy változnak az igények ebben a sportban is. A Cannondale lépett dedikáltan először, és változtatott az XC versenygépükön a mai pályáknak megfelelően. Így lett a Scalpel-ből Scalpel Si.
Miből áll a változás? Az új Scalpel Si is 100 mm-t mozog mint az elődje, csak éppen laposabb lett a fejcsőszög 2 fokkal, ami így 69.5 fokos, és a villa offsetje is 55 mm-re nőtt. A fejcsőhossz 10 mm-rel lett hosszabb, a láncvillák pedig rövidültek 435 mm-re. Így a meredek lefelékben stabilabb a Scalpel Si, és biztonságosabban irányítható, következésképpen nagyobb sebességre vagyunk vele képesek.
Maga az alapanyag nem változott, BallisTec karbonból készül, de nem kevesebb mint 100 grammot faragtak le a számítógépes modellezésnek, és az eddigi elődök tapasztalatai alapján. Természetesen a lengőkarok is szénszálas anyagból készültek és masszív forgáspontokkal rendelkeznek. Másként nehéz is lenne egyforgáspontos váz esetében ilyen oldalirányú merevséget elérni amit a Scalpel tud. A láncvilla forgáspontja a hajtómű elé és felé került, hogy minél jobban csökkentse kikapcsolt lockoutnál is a pedálozásból adódó pogózást.
A hátsó váltónál nincs is forgáspont (Zero Pivot Seatstays), ami nem csak súly megtakarítás, hanem az oldalirányú merevséget is növeli. A hátsó háromszög aszimmetrikus kialakítású, a középrész pedig PressFit30-as. Kábelezés teljesen integrált, és alkalmazkodik a szimpla/dupla/Di2 váltórendszerekhez is. A két kulacstartó felfogatás, és a Team festés pedig hab a tortán. Mostanában ritka az olyan fényes festés ami tetszene, de ez nagyon el van találva.
A Lefty villákról mindig ódákat zengünk, ami most sem lesz másként a 2.0 Carbon XLR esetében. Egyszerűen döbbenet, hogy jól beállítva (ami azért igényel némi időt) mennyire finoman mozog, és mégis hihetetlenül merev oldal irányban az egyetlen (bár méretes) szár ellenére. Sokan vannak akik kritizálják a kerék kiszedésének lassúságát, de azok még nem próbáltak Rock Shox RS-1 USD-ben ugyanilyen műveletet. Persze sokaknak akkor esik le, hogy defekt esetén nem kell kiszedni a kereket mikor már nekiálltak. Szerencsére mára sliccelt fékfelfogatással készülnek a villák, így nem ördöngösség a művelet, persze nem gyorszár sebességű. Ez viszont kb. a világkupán indulókat kell hogy zavarja. Egyéb helyeket ez a plusz 10-20 másodperc nem számít.
A szimplatányéros rendszer előnye, hogy a lockout kar jó helyre tud kerülni
Természetesen a Lefty villa, és a Rock Shox Monarch XX rugóstag is egy lockout karról zárható, ami a mindössze 10.52 kilós össztelósból valódi rakétát varázsol bekapcsolt állapotban. Már a Race kivitelen is mindenből a legjobbat kapod, bár ez még nem az új XX1 Eagle 1×12-es szettel volt szerelve, mint a Team verzió. Azért nem lettem szomorú, főleg úgy, hogy XTR volt rajta 🙂 Egy biztos: a 11-40-es 11-es XTR sor a Cannondale Hollowgram Si hajtókarra szerelt 32-es első lánckerékkel kombinálva nem puha amatőröknek való ha meredekre vált az út. Viszont a létező legjobb 11-es sorkiosztása van az XTR-nek! Ha jó erőben vagy akkor sokkal finomabb rendszert kapsz mint az XX1, kisebb áttétel ugrásokkal.
Méregdrága, ultrakönnyű
És a 29-es kerekek…azok a kerekek…ENVE Carbon M50. Még anno amikor a Trigger sajtóbemutatóján voltunk az Alpokban, sikerült sokat menni vele. Hiába kopogott a köveken az alacsonyra engedett tubeless gumik miatt, semmi sem látszott rajtuk. A mostani kivitelben elöl Lefty 60 agy, hátul DT-Swiss 240-es volt, DT Revo küllőkkel fűzve. Így 1400 grammot nyomnak mindössze, és szerény 800.000 forint körül alakul az áruk! Ezt azért érdemes figyelembe venni mikor sokkot kapsz a Team kivitel fogyárától. Nagyon merev, nagyon könnyű és kiválóan gyorsítható illetve fékezhető kerekek.
Pont tavaly teszteltük a Scalpelt és imádtuk az agresszív geometriáját. Brutálisan jól irányítható. „Az átdolgozott geometria volt rám a legnagyobb hatással, hangosan lelkendeztem, nem hittem el, hogy egy 29er így kanyarodhat. Mindemellett a meredekebb villaszögnek köszönhetően kiállva is jobban esik csavargatni.”-írta akkor Takács Tamás a tesztelője. És most pont ezen a részén változtattak a laposabb fejcsőszöggel. Hiába mentek utána a láncvillával, bizony ez nem úgy kanyarodik mint az elődje. Főleg a nagyon meredek, technikás emelkedőkön érezni a lassabb kormány reakciót. Persze rossznak nem mondanám, sőt számtalan csúcsgép viselkedik ennél gyengébben, de hát az eddig etalon után ez nekem nem jött be. Kikapcsolt lockouttal kicsit javul a helyzet, mivel ilyenkor a puhábbra fújt villa beljebb ül, amivel változik a fejcsőszög is.
Ami viszont hátrány volt hegynek fel, az bizony előnnyé változott lefelé. Kicsit hajaz a Habit-re, bár annak hosszabb a rugóútja. Egyértelműen érezhető, hogy a lejtőkre lett optimalizálva az Si, és 100%-osan teljesíti is az elvárásokat. Ritkán mondok olyat, hogy egy 100-at mozgó XC fullyval élvezetes lefelé menni miközben magam inkább a 120 mm+ gépeket kedvelem. Simán érezni 120-nak a rugóutat, pedig az nem változott. A könnyű kerekekből adódóan az irányváltások is könnyűek, a Schwalbe Racing Ralph gumik pedig száraz talajon jól működnek.
Többen kérdezték tőlem, hogy melyiket venném? Az idei modellt, vagy már az Si-t? Nagyon nehéz lenne egyértelmű választ adni. Ha XCO-ban versenyeznék, akkor inkább az ideit mert az a geometria nekem a nagybetűs TÖKÉLETES. Viszont maratonozni, ahol hosszabbak a lejtők és több is van belőlük illetve ritka a meredek technikás emelkedő oda már az Si szerintem jobb választás. Arról nem beszélve, és most véletlenül se gondolja senki nagyképűségnek, de a „régi” agresszív geometria az amatőr bringásoknak sokszor pont hátrány, mert magasabb kerékpárkezelési tudást igényel nagy tempónál, illetve ha hirtelen korrigálni kell. A felszereltségébe egyszerűen nem tudok belekötni, de ha átlagos amatőr erőnléttel rendelkezel akkor gondold át a szimpla tányéros kivitelt, vagy válts Eagle szettre.
Forgalmazó: Mali Kft.
Elérhetőség: www.mali.hu
Ajánlott fogyasztói ár: 2.799.000 Ft
Specifikáció-végleges boltban kapható Team modell
Váz: Cannondale Scalpel Si 100 mm, Ballistec HiMod
Villa: Cannondale Lefty 2.0 Carbon XLR
Rugóstag: Rock Shox Monarch XX
Váltórendszer: SRAM XX1 Eagle 1×12 sebesség
Fékrendszer: SRAM Level Ultimate
Kerekek: ENVE Carbon M50
Gumik: Schwalbe Racing Ralph EVO
Kormányszár: Cannondale C1
Kormány: FSA K-Force Custom
Nyeregcső: FSA K-Force Custom
Nyereg: Prologo Zero II TiRox
Súly: 10.52 kg
