A törökországi Izmir városa mellett rendezett C1-esen viadalon értékes UCI pontokat szereztek az SVS Pro Team magyar válogatott olimpiai kvóta futói.
Juhász Zsolt a rajt előtti rosszulléte ellenére a fantasztikus 5. hellyel rukkolt elő, amellyel 20 UCI ponttal gyarapította Magyarország összpontszámát az olimpiai kvalifikációs versenyben. Parti András 7. helyen zárta a versenyt (16 pont). Szatmáry András a 20. helyen végzett.
Juhász Zsolt
„A törökországi versenyek mindig tartogatnak meglepetéseket. Nagyon résen kell lenni, sosem lehet tudni milyen nem várt veszélyforrásokkal kell megküzdeni; kóbor kutyák, autók és gyalogosok felbukkanása a pályán. Nem éreztem túl jól magamat a bemelegítésnél, de megpróbálkoztam a versenyzéssel. A pálya nyomvonala egyébként tetszett. Sziklás, egy nyomsávos, dózeres részek követték egymást. Csak a gyenge start kört kellett túlélnem, utána bemelegedve jobban ment a versenyzés. Az 5. helyezésemmel 20 pontot szereztem, ami jó kezdésnek számít, de most újra fel kell, hogy épüljek. Végül is az eredmény szempontjából jól tettem, hogy elindultam, de csúcsán lenulláztam magam és felülkerekedett rajtam a betegség, láz, hasi problémák stb. Valószínűleg még otthon szedtem össze ezt a vírusos fertőzést.” – Juhász Zsolt
Parti András a rajtnál
András is betegséggel küszködött a versenyt megelőző hetekben, de ennek ellenére számára is kedvezően alakult a verseny végkimenetele.
„Számomra kissé nehézkes volt az utóbbi néhány hét. Az Andaluci Bike Race után rögtön le is betegedtem, amiből elég sokáig tartott kimásznom. Az erőm nem akart visszajönni, úgy két hétig teljesen erőtlen, ebből kifolyólag motiválatlan voltam. Nehéz volt átlendülni ezen az időszakon. A verseny hetében kezdett visszatérni az erőm, de ez a két hét azért rá tette a bélyegét a formámra. Csak a versenyt megelőző pár napban tudtam intenzívebb zónákban edzeni, így nem voltak nagy elvárásaim a török versenytől. Az edzőm – Szöllőssy István – azt mondta, “a testem tudja mi a dolga”, mivel nem ma kezdtem. Ez sokat járt a fejemben, és be is jött. Egészen jól éreztem magam a verseny közben. Csak a rajt, illetve a rajtkör volt elég kaotikus. Sajnos voltak, akik a rajtnál elhangzottakat nem vették figyelembe, így mondhatni, szabálytalan nyomon kerültek elém, elénk. Ennek köszönhetően elég hátul kezdtem a versenyt, ráadásul egynyomos patakátkelés, majd sok egynyomos ösvény volt a pálya elejében. Nagyrészt esélytelen volt előzni. Olyan volt a hangulat, mint egy világkupán, mindenki lökdösődött, ment ahol tudott, csak itt kicsit alacsonyabb technikai, erőnléti szinten voltak a versenyzők. Nem volt egyszerű előrébb verekednie magát az embernek. Szerencsére nyugodt tudtam maradni, inkább a kivárásra mentem. A verseny végéig csak előzgettem és úgy éreztem, jobb állapotban vagyok, mint amire számítottam. Tényleg emlékszik valamire a testem abból a sok munkából!”– Parti András
.
