A Dráva Tour valójában egy négynapos kerékpárverseny rally mintára, vagy kerékpártúra szelektív mért szakaszokkal? A kiválasztott csapatok számára költségmentes kerékpáros esemény bemutatásához Eisenkrammer Károly versenyigazgatót is segítségül hívtuk…
Mindegy hogy nevezzük, eddig egyedülálló kezdeményezés az EU-s projektként megvalósuló Dráva Tour, melyre még vannak kiadó helyek magyar csapatok számára is, bár nagyon közel vagyunk már a horvátországi Varazdinban sorra kerülő rajthoz (a Dráva Tour június 12-étől 15-éig tart).
A kerékpáros körversenyek egy élsportoló felkészültségét követelik meg, a napról napra hosszú távok teljesítése nagy intenzitással teljesen lemerítik egy hobbikerékpáros szervezetét. Vannak azonban, akik mégis kipróbálnák magukat egy hosszú távú többnaposon, versenykörülmények között, nem csak túratempóban. A TEKER egyesület horvát partnerrel közös szervezésében egy olyan speciális túraverseny debütál majd, ahol egyszerre élhetik át a résztvevők a csodálatos tájak felfedezésének örömét két keréken, s emellett versenyezhetnek is egymással.
A túra-verseny útvonala:
2014. 06. 12. 1. nap: Varaždin 1,5 km-es egyéni időfutam
2014. 06. 13. 2. nap: Koprivnica – Pécs 182 km-es túra/verseny
2014. 06. 14. 3. nap: Pécs – Nagykanizsa 152 km-es túra/verseny
2014. 06. 15. 4. nap: Nagykanizsa – Hévíz 64 km-es túra/verseny
A hamarosan összeálló 120 fős pelotont tulajdonképpen a klasszikus Párizs-Dakar mezőnyéhez hasonlíthatnánk, talán annyi különbséggel, hogy itt arányaiban rövidebbek lesznek a szelektív mért szakaszok (melyek a verseny értékelésébe számítanak), és nagyobb hangsúlyt kap a közös tekerés, a régió felfedezése. Fontos kiemelni, hogy az Európai Unió által támogatott, 2007-2013 között megvalósuló, Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Programnak köszönhetően a kiválasztott 20 csapat költségeit (nevezés, szállás, étkezés, utazás) a szervezők állják. Még lehet jelentkezni hatfős, bármilyen összetételű csapatok számára, ami fontos, hogy a bringások igazolni tudják, képesek egy amatőr országúti kerékpáros tempójában letekerni a távokat. A részletekről az esemény honlapján lehet tájékozódni: http://www.dravatour.hu/
Az Unió kiemelten támogatja a határ két oldalán fekvő régiók együttműködését célzó projekteket, így sikerült megvalósítani ezt a kerékpáros eseményt is, az útvonal mentén rengeteg kísérő rendezvénnyel. A részletekről az ötletgazdaként is szerepet vállaló versenyigazgatót, Eisenkrammer Károlyt kérdeztük, elsőként arról, hogyan jött létre a nagyszabású rendezvény:
Eisenkrammer Károly
– Az Európai Unió az általánosan ismert pályázati rendszereken túl olyan programokat is támogat, amelyek a határ menti, nemzetek közötti együttműködést segítik. Ezek között volt az az IPA pályázat, amelynek célja, hogy bemutassa a horvát és a magyar határmenti régiókat. Jankovics Feri barátommal, a korábbi MAPEI Kanizsa kerékpáros csapat szakmai vezetőjével találtuk ki, hogy a régiót bemutató turisztikai pályázaton egy kerékpáros versennyel pályázunk. Feri már vett részt EU-s turisztikai projectekben, én pedig a korábbi Tour de Hongrie szervezési tapasztalataira építve a szakmai hátteret tudtam adni a pályázathoz. Érdekes egyébként, hogy kezdetben az egyik legnehezebb feladat a TEKER egyesületnek a horvát partner megtalálása volt. Nagyon nehéz, sőt mondhatom, hogy kívülállóknak elképzelhetetlenül bonyolult egy két országban is futó EU-s project tervezése és lebonyolítása – de ha sikeres lesz az esemény, akkor az természetesen minden beleölt munkaóráért kárpótol.
– Magyarországon te a kerékpáros események minden műfajában kipróbáltad már magad, garantálhatja a személyed, hogy rengeteg versennyel a hátad mögött sikeres lehet egy ilyen merőben újszerű, s egyben nagyszabású esemény?
– A konkrét szakmai szervezés talán a legszebb része ennek a programnak. A project pénzügyi része és a papírok, dokumentumok „gyártása” szerencsére nem az én feladatom. Viszont rám hárult magának a speciális versenynek a kitalálása. Először féltem tőle, hogy nem lesz-e negatív kicsengése, hogy „lebutítunk” egy profi versenyt, de aztán a visszajelzések azt igazolják, hogy pont ez az, amire sokaknak szükségük van. Azoknak az amatőr bringásoknak, akiknek az életéből kimaradt az élmény, hogy egy többnapos versenyen városról városra mennek, és egy csapat tagjaként egymásnak segítenek. De a hobbi bringásoktól nem várható el, hogy napi 150-180 km-t több napon át teljes erőből tekerjenek, például leszakadva a mezőnytől, egyedül vagy 1-2 sorstársukkal együtt vergődjenek el e célig, a zárókocsi előtt (ahogyan ezt sajnos sok profi bringás rosszabb napjain megéli). Ezért aztán jó ötletnek tűnik ez a lebonyolítási rend, hogy a táv nagy részében együtt tekerünk, jó tempóban, 30-as átlaggal, és minden nap versenyzünk egy kicsit. Ráadásul minden nap más verseny: rövid időfutam, sík mezőny, hegyi verseny, és körpályás városi futam. Szóval igyekeztünk változatossá tenni ezt a négy napot. És persze az útvonal nagy része is az én ötleteim alapján állt össze. Sok éves szervezői gyakorlat segíti azt, hogy nem csak az álmaimat írom le, hanem egyből a hatóság, a városi vezetők, vagy a rendőrség fejével is gondolkozom – hogy csak olyan javaslatokkal élek, ami megvalósítható. Itt azért el kell mondanom, hogy például a hévízi, belvárosi körpálya nem ez én ötletem volt. Én magamtól nem mertem volna ekkora kérést felvetni Papp Gábor polgármesternek. Ehhez kellett Jankovics Feri és a TEKER egyesület elnökének, Karádi Szabolcsnak az elszántsága. Biztos vagyok benne, hogy óriási hangulat lesz ezen a versenynapon!
Jankovics Ferenc
– Sokféle bringás eseményt szerveztél, tudod pontosan definiálni, kikre számítasz? Esetleg megfordítva a kérdést – hiszen ismered már a különböző bringás típusokat – szerinted miért jöjjön el az, akinek nagy kihívás már a napi 100 kilométer is, és miért jöjjön el az, aki sikeres mondjuk a hazai amatőr versenyeken?
– Azt látni, hogy egyre szaporodik azon országúti bringások száma, akik felnőtt fejjel, a tv előtt szerettek bele ebbe a sportba. Az én baráti társaságomban is vannak sokan, akinek a bringa lett a mániájuk, és karbon csodákra költik a kemény munkával megkeresett pénzüket. Sokan sokat, sőt, nagyon sokat edzenek, és keresik azokat a lehetőségeket, ahol kibontakozhatnak. Meg kell nézni, hogy a Tour de Pelso mezőnye lassan eléri a 2000 főt! Az azért jelent valamit, ha ennyi ember tudja értelmes időn belül teljesíteni a több mint 200 km-es távot. Igaz, az amatőr versenyeken látom, hogy a legtöbben nem értik még a szélárnyék, vagy az egyenletes tempó jelentőségét, de ez azért van, mert nem is mondta el neki eddig senki. Egy ilyen többnapos verseny a legjobb lehetőség azok számára, akik tanulni szeretnének. Mert mi másról is lehet majd esténként beszélni vacsora közben, mint a nap közben történtekről?
Kísérőprogramok
– Te szervezted Magyarországon a Tour de Hongrie-t, ami élsportolók számára kiírt esemény, Ha amatőr kerékpárosok számára esetleg nem életszerű hasonlót csinálni, miért működhet egy ilyen – Dakar mintára – szelektív szakaszokkal tarkított teljesítménytúra?
– 2001. és 2005. között szerveztük a Tour de Hongrie-t, az utolsó két évben komoly nemzetközi mezőnyökkel, hogy csak egy nevet mondjak: többek között Gerald Ciolekkel (a tavalyi Milano-San Remo győztese, U23-as világbajnok, GT-szakaszgyőztes). És mégis sikerült úgy összeállítani a meghívott csapatokat, hogy például az olimpiai bajnokokkal teletűzdelt német vagy az ausztrál csapatok előtt magyar győztesnek örülhettünk. Lengyel Tamás akkori sikere kicsit az én sikerem is. Így utólag már el lehet mondani, hogy 2005-ben úgy raktuk össze a szakaszokat, az egész versenyt, hogy az összességében kedvezzen Stubán Feri csapatának, és persze Tomikának. Ez persze semmit nem von le Tomi sikeréből, hiszen neki becsülettel meg kellett küzdenie az ellenfelekkel.
De az az idő elmúlt. Ha ma szerveznék profi körversenyt, nem biztos, hogy azt a hangulatot meg tudnánk teremteni, mert egyszerűen elfogytak az olyan a magyar csapatok, akik egy ilyen kihívást eredményesen tudnának teljesíteni. Természetesen ez alól vannak kivételek, és vannak próbálkozások, akiknek nagyon szurkolok is, de ettől még tény, hogy ma Magyarországon lényegében nincs kinek komoly profi körversenyt szervezni. Marketing szempontból a mai országúti sport nehezen eladható. És bizony, pénz nélkül nem lehet nagy versenyt szervezni.
Ezért is gondoltuk úgy, hogy sokkal célratörőbb, ha most az amatőröket célozzuk meg, és nekik kínálunk fel egy ilyen lehetőséget. Talán badarságnak hangzik, de ha a mezőnyben csak egy olyan cégvezető gurul majd a karbon kerekein, aki itt ráérez ennek a sportnak az igazi ízére, és hazamenve úgy dönt, hogy a környezetében levő fiatalokat hozzásegíti, hogy ehhez hasonló élményekben legyen részük, akkor már megérte nekivágni a DrávaTour szervezésének.
Zalai tájakon bringázva
– Egy személyes kérdés, ha te bringásként vennél részt, miért indulnál el?
– Ez a verseny pont nekem való – lenne. Sajnos, nem hiszem, hogy tíz kilométernél többet fogok rajta tekerni, de ez pont az, amire egy negyvenes éveiben járó, egykori versenyzőnek szüksége van. Több napon át, biztonságos körülmények között, gyönyörű környezetben, hibátlan utakon, jó társaságban, gondtalanul kerékpározhat. És közben még a szállással sem kell foglalkoznia. Mint egy álombéli, ideális edzőtáborban. És mindezt ingyen. Azt azonban már előre sajnálom, hogy ez az esemény egyben az utolsó is lesz. Hiszen nagyon sokba kerül a szervezése, és még nem látunk a mostanihoz hasonló pályázati forrást. De ha megkedvelik a bringások ezt a lebonyolítást, akkor talán még lesz hasonló verseny. Abban viszont biztos vagyok, hogy nagyon sokan lesznek, aki visszatérnek ezekre az utakra, mert a táj és a környék a Dráva mentén is, és Pécstől Hévízig is gyönyörű.
Ahogy a versenyigazgató is zárja gondolatait, fontos hangsúlyozni, hogy a Dráva Tour útvonala egy sok hazai bringás által kevésbé ismert régióban halad, annak ellenére, hogy a táv második felét már jórészt Magyarországon teljesíti a mezőny. A Varasd – Koprivnica – Barcs – Pécs – Nagykanizsa – Hévíz érintésével lebonyolított kerékpáros esemény horvát részen a Száva, a Dráva és a Mura-folyók vidékéről indul, ami tele van történelmi várkastélyokkal, Koprivnica-Križevci megyében pedig nyolc gyönyörű középkori templom található.
A magyar oldalon a Duna–Dráva Nemzeti Park egyrészt egyedülálló élővilággal, madárvilággal rendelkezik, másrészt Baranyában kiváló aszfalton, forgalommentes, fasorral szegélyezett utakon tekerhetnek a résztvevők, kisebb-nagyobb emelkedőkön is. Somogy- és Zala megyében a táj jellegét a szőlődombok határozzák meg, Hévíz felé haladva pedig a Kis-Balaton – Magyarországon egyedülálló szépségű– ártéri vidékein közelíti majd meg a célt a mezőny. Az útvonalról hamarosan egy bővebb összeállítással jelentkezünk, a helyszínről…
További információk folyamatosan a honlapon: http://www.dravatour.hu/
.
