Forró hangulatban telt a Craft-Bike TransAlp 6. szakasza, már ami a féktárcsákat illeti. A 2829 m szintemelkedés mellé közel 4000 m lejtőzés társult a mai napon. Hogy jött össze ez a különbség? A tegnapi szakasz végétől, San Martino di Castrozzától, 1400 m magasságból indult a mezőny, és Crespano del Grappa településre érkezett, amely csak kb. 200 m tengerszint szerinti magasságban fekszik. Valami ilyesmiről álmodhat egy vérbeli dh-s…
Ma egy olyan szakasz várt a résztvevőkre, amely még nem szerepelt az eddigi kiírásokban, San Martino di Castrozza és Crespano del Grappa között 104,4 km-t és 2781 m szintemelkedést tartalmazva. Két hágót mászott meg a mezőny. A Rifugio Vederne 33 km-nél 1300 m-en, a Croce del Lebi 88 km-nél 1500 m-en nehezítette meg a versenyzők dolgát. Sokan panaszkodtak a frissítő pontok elhelyezése miatt. Az első túl korán volt, a második túl későn volt. Többen rosszul lettek menet közben, mert hőség is volt, a célterületen 37 ⁰C-ot mutatott a hőmérő. Sokat lejtőztek a bringások. E napon a Shimano szervizben a legtöbben a fékeket javíttatták.
A Bikemag.hu – Tatanka Racing Team versenyzői Várallyai László és Vock Balázs 5:59:17-es idővel teljesítették a távot a Master kategória 34. helyezését elérve. Ezzel összetettben a kategória 30. helyét foglalják el. Lássuk, hogyan értékelik a mai napot.
Várallyai László:
Úgy érzem jól ment a 6. szakasz. Ennyit életemben nem fékeztem még. Az első sóderes lefelé nem volt egyszerű. Meg kellett rajta dolgozni. Azt hittem ezt már nem lehetett felül múlni, de sikerült. A második hegyről lefelé még technikásabb volt. A mászásokat viszont élveztem.
Vock Balázs:
Mindegyik szakaszon két itató van. Az egyik túl korán, a másik túl későn. 37 fok volt. Gyakorlatilag másfél órát folyadék nélkül kellett megtenni. A vízhiány nem csak az én problémám volt. Sokan reklamáltak emiatt. A féket elfüstöltem. Az emelkedőn még nem gondoltam, hogy várni fogom a lejtő végét. Reméljük a mai elszomjazás a holnapi napra nem nyomja rá a bélyegét.
A következőkben Török Joe élménybeszámolóját olvashatjátok:
A reggeli 8 órás indulásra már előre mentem néhány km-t, hogy mire a versenyzőink megérkeznek az első hegy tetejére, menetkész állapotba kerüljek én is és a GoPro kamera is. Laci érkezett meg először, így beálltam mögé és kezdetét vette a filmezés a közel 20 km-es lejtős szakaszon. Laci nagy tempót diktált, sorra kerülte le a versenytársakat az erdei utakon, 40-50 km/h-s tempó mellett, nem volt egyszerű követni őt. Egy rövid mászós szakasz törte meg a lendületet, itt el is köszöntem tőle és megvártam Balázst. 1-2 perc múlva meg is érkezett és innét az első szakaszon szintén erdőben, majd onnét kiérve, aszfalton folytatódott a száguldás. Itt Balázs féke már fütyült a 15-20%-os szerpentinen lefelé. Hamar leértünk a völgybe és csatlakoztunk Lacihoz, aki beállt előre és húzta a sort. Rövidesen megérkezett az első komoly hegy, itt el is köszöntem tőlük.
Az első itatópontot Laciék szerint nem túl optimális helyre, a táv 27,5. km-énél helyezték el. Itt még nem voltak annyira elfáradva a versenyzők, hogy vizet vételezzenek, így sokan megállás nélkül, vagy csak 1-2 dl utántöltése erejéig álltak meg. A hegy a táv 34.5. km-éig tartott (idáig kb. 1200 m-t másztunk összesen), onnét egy nagyon hosszú lejtőzés következett, főleg aszfalton, forgalom mellett. Több alagúton is átmentünk, ahol nagyon kellett vigyázni a sötétség miatt, hisz nálunk nem volt lámpa… Sajnos történt is egy baleset, aminek a körülményeit nem ismerem, az alagútban a versenyzőt már a földön fekve tartották, valószínűleg útban volt a mentő.
A táv 66. km-énél megérkezett a második hegy. A következő és egyben utolsó itatópont a 84,5. km-nél volt, sokan addigra már elszomjaztak, ami nem is csoda, 50km-t megtenni 1-2 kulaccsal, közben kb. 1500 m-t mászni, nem egyszerű feladat, mármint nekünk halandóknak. A profikat közben itatták a csapatbuszokból.
A frissítő után még várt ránk az 1540 m magas Croce del Lebi csúcs, csak ez után vehette kezdetét az 1300m szintvesztés 10km-en, sóderes hegyi szerpentinen, ami már senkinek nem esett jól a rázós köves-sziklás talaj és a hajtűkanyarok miatt.
Laciék szerint ez volt az eddigi legnehezebb szakasz, amit én is osztok.
Holnap az utolsó előtti szakaszon Crespano del Grappa és Rovreto között 118,52km és 3005m következik.
.
