fbpx

Craft Bike TransAlp – 18. a magyar Master duó az első napon

A Bikemag.hu-Tatanka Racing Team SE versenyzői sikeresen vették az első szakasz akadályait és 4:28:29-es idővel Master kategória 18., abszolút 87. helyen értek célba. A következő sorokban a kísérő, Török Joe élményeit és versenyzőink rövid nyilatkozatát olvashatjátok.

fotó: bike-transalp.de

fotó: bike-transalp.de

Török József:
Kísérőként négyen veszünk részt a versenyen a Tatanka Racing Team-ből, Kemenczei Ábel, Mészáros Ákos, Mező Sándor, Török József (Joe). A versenyzőink számára megpróbálunk 5 csillagos kiszolgálást nyújtani, hogy semmiben ne szenvedjenek hiányt. A szállás sátorban, az étkezést a csapatfőnök intézi (főz, és milyen jól!), még azt nem sikerült eldönteni, hogy ki fogja lemasszírozni a srácokat… Szerintem Ákos! 🙂 A jó hangulatot biztosítja, hogy immár évek óta összeszokott csapat vagyunk.

De nézzük, mi történt ma. Az első etapon a munkamegosztás a következő volt: A start dokumentálása (fotók, videók) után Ákos, Ábel és Sanyi megcélozták a mai végállomást, Mayrhofen-t és átkocsikáztak a hegyeken a cuccokkal. Én egy fél órával a 9 órás start előtt indultam bringával, hogy amikor az első hegyre felér a mezőny, megtaláljam az ideális helyet egy-két jó fotó lövésére. Mutatja a mezőny elejének erejét, hogy nem kellett túl sokat várni… A felvezető motoros után megérkezett az első versenyző, aki kb. 30 m-el a boly előtt húzta a sort. Laci és Balázs sem sokkal később érkezett, 4-5 perc volt csak a különbség annak ellenére hogy csak a B depóból indultak, tehát kb. 100 versenyzőt előztek meg az első 45 percben.

A fiúk elhaladását követően elindultam én is a távon, az első TransAlp élményemre. Azt nem kell mondani, hogy mennyire fantasztikus tájakon halad az út, erről a fényképalbum is tanúskodik.
Az etapok legnagyobb nehézségét az adja, hogy zsinórban 1000-1500 métereket kell mászni, nincs közben lefelé, ahol pihenhetne egy kicsit a versenyző. Erre nem tudunk felkészülni a Bakonyban! 🙂

fotó: bike-transalp.de

fotó: bike-transalp.de

Az első hegyre sóderes út vezetett fel, éles hajtűkanyarokkal. Itt pont fordítva működik mint a hegymászásnál, ne nézz fel! Több száz méterrel felettem kacskaringóztak a bringások, mutatva hogy oda kell feltekerni! Az út mellett, vagy éppen az úton tehenek legelésztek, az sem érdekelte őket, hogy megyünk át közöttük. Szerencsére nem zavartatták magukat, simán át lehetett tekerni, tovább kérődztek.
Az első lefele amolyan ereszd el a hajam volt, rendesen lehetett tolni neki. Egyedül a Gopro kamerám szenvedte meg, nem bírta a rázkódást és letörött a kormányról. Észre sem vettem, szerencsére kiabáltak mögöttem és vissza tudtam menni érte.

A második hegy már nem esett annyira jól… Sokat gondoltam Ákos bolognai makarónijára, ami a kempingben várt… 🙂 A távokon egyébként nem túlozzák el a frissítőpontok számát. Ez furcsa nekünk, akik a magyar versenyekhez vagyunk szokva, pl. nemrég a Duna maratonon volt vagy 5 is a középtávon, itt viszont csak kettő! Igaz, hogy az a kettő minden igényt kielégítő volt. Izotóniás italok, gyümölcsök (dinnye, banán, ananász), édes és sós sütemények tömkelege, a befutónál még szendvicsek is.

fotó: bike-transalp.de

fotó: bike-transalp.de

Az első lefelét egy dh-s is megirigyelte volna. Iszonyat meredek, köves-sziklás út, letörlésekkel, hajtűkanyarokkal, szalaggal jelzett szakadékokkal, úgyhogy csak óvatosan ereszkedtem, pedig szeretek lefelé csapatni.
A hegyről leérve még várt ránk néhány kilométer a befutóig, ami jórészt aszfalt, ill. murva volt. Már nagyon be akartam érni, így beálltam egy bolyba, innentől kezdve 30-35-ös átlaggal abszolváltuk a kb. 40 km-t a célig.
Szóval élmény volt, várom a további távokat, amelyek ennél csak nehezebbek lesznek!

Vock Balázs így látta az első napot:

Reggel kérdezték a srácok, hogy milyen időt fogunk futni, én négy és fél órát tippeltem. A célkapun való áthaladáskor örömmel nyugtáztam, hogy az időmérő négy óra huszonnyolc percen áll. Nagyon élveztem az emelkedőket a szép időben, de a murvás lejtőket még meg kell szoknom. Ki szeretném emelni, hogy a kísérőink nagyon jól teljesítenek, mert elnökünk és séfünk szuper milánói makarónit főzött. A TransAlpot is elérte a költségtakarékosság. Azt gondoltam, hogy az eddig megszokott biztonságos módon lezárt utakon haladhatunk. Ezzel szemben öt percenkét találkoztunk váratlan helyzetekkel – kisvonat, személyautó, szembe jövő turisták. Az időeredménnyel meg vagyok elégedve, hála a High5 termékeinek.

Várallyai László:

Kerékpározás szempontjából gyönyörű napunk volt, minden adott volt egy jó versenyhez. Nehezen indult meg a lábam és még szoknom kell a terhelést, és a hosszú mászásokat. A lejtők is veszélyesek voltak, folyós sóderen izgalmas volt lefelé tekerni. Csapattársam Furious Fred gumijai csúszkáltak a sóderen. A németek csodájára jártak és a kempingből nevetve távoztak, ezért ma este átgumizott. Apró megjegyzés a startcsomaghoz: a TransAlpos hátizsák öt évvel ezelőtt nagyobb volt, viszont a hegyek nem lettek kisebbek.

Vasárnap Mayrhofenből rajtol a mezőny és az olaszországi Brixenben lesz a cél. A táv 98km, 2492m szintkülönbséggel.

Az első nap eredményei itt találhatók

Szöveg: Kemenczei Ábel

 

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.