Az osztrák WinterCup győzelem után várható volt, hogy Fejes Gabi elégtételt akar venni a következő, 3. SuperCross futamon a LOcarGO Cross Veszprémi versenyen…
Tovább készültünk Tisza Zoli irányításával és Árvay Atta segített a gyorsasági melóban. Még rövidebb, intenzívebb résztávokkal gyorsítottam a lábaimat, hogy még robbanékonyabb legyek, a több hétig tartó erő edzések során, belassult lábaimat felpörgessük magasabb fordulatra. Éreztem a hatását a gyorsító munkának, már az edzéseken is egyre jobb formába kerültem. Veszprémbe is azzal a céllal jöttem, hogy itthon is nyerni fogok!
A kis csapatom, a Merida KTC (Eisi, Peti, Éva, Gábor) felvett vasárnap reggel a BAH csomópontnál és még külön jöttek utánunk újonnan csatlakozó ifjú csapattársam, Lilla és apukája. Egy rövid kitérővel megálltunk a budaörsi mekinél, ahol Kiss Gerit vártuk az egyberuhámmal, amelyben versenyezni fogok.
Aznaposan életét kockáztatva nyélen rakta neki Geri (GESU) Budafokról, hogy átadja az egybe rucit. Késésben voltunk, ezért Eisi már kövér gázzal indult volna, amikor megjelent Geri csikorgó kerekkel fal fehér arccal, azt sem tudta hol van a homálytól, de megcsinálta…! 🙂 Rendesen be volt melegedve, jöhetett volna egyenesen Veszprémbe versenyezni is. 😉 Most már megnyugodtam, lesz miben rajthoz állnom, nem kell nudiban versenyeznem. 😀 Köszi Geri!
Megérkeztünk a Jutasi úti versenyközponthoz, ahol felállítottuk a Merida csapatsátrat a Footstrong és a Vitalitás csapat mellé. Üdvözöltük a csapattársakat és a közelben lévő meleg öltözőben átöltöztem. Még a futamok előtt pár kört gurultam a pályán és mentem gyors kört is, hogy lemérjem a főszervező Tóth Andrisnak, hogy kb. hány körrel számoljanak.
A 2 km-es pályán nagyon gyorsan lehetett repeszteni, csak a sok kanyar kombináció, egy dupla palánk akadály, mély homokozó és egy egyedülálló kamion platóra való felfutás lassította 4:30-as átlag kör időt. A pálya hátsó részén lévő csiga alakú kanyarokkal tarkított rázós rész is megtörte a lendületet, itt nagyon sokat elnyeltek a Ritchey karbon szingós kerekek+karbon váz. Pedig a guminyomást nem vettem nagyon alacsonyra a gyors részek miatt. Elég volt 2,5-3 bar nyomás, hogy gyors részeknél ne menjen el több erő és pálya talaja sem tette indokolttá a kisebb nyomást, talán csak a csigakanyaros rázatón volt értelme…
Na meg a kutyák által feltúrt gödrök tették technikássá a majdnem sík pálya nyomvonalát. Inkább országúti pályának nevezném a gyors aszfaltos sík rész miatt, mint montisnak. Ehhez mérten kellett felállítani a verseny taktikát és védeni a pozíciómat a verseny során. Ilyen gyors pályán kevésbé lehet előnyt szerezni, mint egy combosabb lassabb pályán. Nagyon kis hibákon múlhat az elsőség, ezért nem szabad hibázni a versenyen.
A bemelegítést ismét szabadgörgön végeztem el, több tempó intervall közbe iktatással, közben versenyző csaptársaknak szurkoltam. Aztán aszfalton egy-pár rövid megindulással hevítettem be a rendszert üzemi hőfokra. Még rajt előtt benyomtam egy energizáló Nutrixxion XX force gélt és egy RQmaxot, hogy ne fogyjon el a levegő…
A rajtolás viccesre sikerült, mivel nem tudtuk, hogy egy furcsa játék duda hangra kell indulni. Mindenki beragadt a rajtnál, én is csak a harmadiknak tudtam elrajtolni Fejes Gabi és Szalay Peti mögött. Petit pár kanyar után megelőztem és felzárkóztam Fejesre, Szalay Petit leváltotta Buzsó. Az első körben a dupla akadály előtti kanyar kombinációnál belső íven átvettem a vezetést. Egy kör vezetés után Fejes visszavette vezető pozíciót, próbált leszakítani egy erős tempó váltással. A gyors tempónak az áldozata a nyakunkon lihegő Buzsó lett, de néhány lassabb körben feljött ránk. Sokat liftezett mögöttünk Buzsó, nem adta fel, kemény volt, mint a kád széle. 😉
Ketten vonatoztunk Fejesel az élen, én ragadtam, mint a bélyeg. Nem hagytam, hogy leszakítson a sík gyors részen. Kivártam, csak az utolsó körben támadtam, amikor Gábor hibázott a homokozóban. A célig nyomtam nyélen ami a csövön kifért, a kanyarokból gyorsabban ki tudtam jönni. A gyors aszfaltos járdára érve már kb. 20méter előnyöm volt. Itt már tudtam, hogy meglesz az első hely, a célegyenesbe elég volt begurulni a nyerő Merida CycloCross karbon géppel.
Verseny után 20percet levezettünk országúton Eisivel, most már Ö is nagyon élvezte a versenyt az új Merida cyclocross gépével. Már csak két kör hátrányt kapott tőlem a három helyett, ilyen sokat számít a jó cyclocross bringa és a lelkesedés. 🙂
Eddig a legértékesebb díjazást itt kaptuk, mind a hárman egy MTD fűnyíróval térhetünk haza. 🙂 Ráadásul én az önjáró típust kaptam, akár haza mehettem volna vele 😀 A KTC-s Toyotába nem fért be, ezért Hunya felajánlotta a fuvart, köszönet érte.
Nagyon hálás vagyok mindenkinek aki szorított értem, jó volt hallani… Csapatomnak is nagy köszönet a sok segítségért. Attának köszönöm a gyorsító motoros edzéseket! Találkozunk a SC4. Karancs Kupán Salgótarjánban, ahol szlovák kollégákkal is számolni kell. Szurkoljatok!
Üdv, Szilárd
MERIDA Kőbánya TC
www.facebook.com/buruczki
www.buruczki.hu