fbpx

Búcsú a János-hegytől? – interjú a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivőjével

Július elején kaptuk az első beszámolókat a János-hegyi pályákon hirtelen felbukkanó, majd gombamód szaporodó, frissen ácsolt kerítésekről, az „illegális kerékpárutak” lezárásáról tájékoztató A4-es papírokról, járőröző erdészekről, természetvédelmi őrökről. Ahogy teltek a hetek, úgy érkezett egyre több post és komment a különféle fórumokra, topicokba, a néha akciójelenetekben sem szűkölködő bringás-üldözésekről, terepjárók elöli menekülésekről…

Elsőrendű szempont az erdő védelme - Jorus kérdéseire Lomniczi Gergely (balról) szóvivő válaszolt

Elsőrendű szempont az erdő védelme - Jorus kérdéseire Lomniczi Gergely (balról) szóvivő válaszolt

Néhány kattintással kiderítettük, hogy a János-hegy, Hárs-hegy és környéke fölött a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata gyakorol hatósági jogkört, és a Pilisi Parkerdő Zrt.., azon belül pedig a Budapesti Erdészet kezeli. Nosza, ment is az e-mail, hogy egy interjú keretében kiderítsük az intézkedések okait, a folyamat egészét, az indítékokat, és a tényeket. A beszélgetésre a Budapesti Erdészet Budakeszi úti központjában került sor, a Pilisi Parkerdő Zrt. részéről Lomniczi Gergely szóvivő nyilatkozott, és invitált minket egy rövid kiruccanásra a János-hegyre.

A beszélgetés szerkesztett változata előtt engedjetek meg egy rövid, személyes bejegyzést. A legkevésbé sem szeretnék álszentnek tűnni, ha nem is napi vagy heti rendszerességgel, de havonta 2-3 alkalommal magam is jókat csapattam a hegyen. No, nem egész napos edzések keretében, csak egy gyors Disznófő bemelegítésnek, aztán a következőben Kilátó, Sziklakert, végül egy tekerős GT, esetleg Katlan és Ördög-orom az utolsó körben. Őszintén szólva eszembe sem jutott, hogy csak az Ördög-ormon 44 védett nővényfaj próbál életben maradni. Amikor az villan át az agyadon, hogy a következő jobbos előtt át kéne ugrani a vízmosás másik oldalára még az előtt a rázós, köves rész előtt, akkor nem jut eszedbe, hogy ez a rész tavaly még nem is volt köves. Amikor észreveszed, hogy nagyon poros az a balos kanyar, nem lesz jó dönteni, inkább lassabban mész rá, és pedálból húzod be a seggét a kanyarba, nem tűnik fel, hogy a pálya melletti fák és bokrok nagy része teljesen kiszáradt. Szerintem még egyszer sem mentem le a Tündér-sziklához gyalog, de most megtettem. Paradigmaváltás pipálva, és most jöjjön a bő két órás beszélgetés lényegi kivonata.

Pilisi Parkerdő Zrt., Budapesti Erdészet

Pilisi Parkerdő Zrt., Budapesti Erdészet

Bikemag: – Néhány szóban összefoglalnád nekünk, hogy pontosan hogy is fest itt, a János-hegy környékén az egyes erdészetek, nemzeti parkok, parkerdők alá- fölérendeltségi viszonya, ki mivel foglalkozik pontosan?

Lomniczi Gergely: – Egyrészt van egy erdőgazdálkodó – a Pilisi Parkerdő Zrt. –, aki azért felel, hogy ezen az erdőterületen mindig is erdő maradjon. Emellett közjóléti szolgáltatásokat nyújtunk, és szigorú jogszabályi keretek között faanyagot is termelünk. A térség emellett védett terület is, tehát természetvédelmi oltalom alatt áll, mely oltalom elsősorban az adott terület növény- vagy állatvilága miatt indokolt. A természetvédelemért az adott nemzeti park igazgatósága felelős, esetünkben a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Mind az erdőgazdálkodó, mind pedig a természetvédelemért felelős szerv fölött egy-egy hatóság áll, ez egyrészt az erdészeti, másrészt a természetvédelmi hatóság. A Pilisi Parkerdő szervezetén belül a Budapesten és környékén található erdőterületeket a Budapesti Erdészet kezeli. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Budapesti Erdészet által kezelt terület budai oldala szinte teljes egészében természetvédelmi terület, 1978 óta.

Alig két hónap hordalékán állunk, egyetlen ösvény alatt

Alig két hónap hordalékán állunk, egyetlen ösvény alatt

– Sok kerékpáros nincs tisztában az erdő- és természetvédelmi törvényben foglaltakkal, miszerint erdőterületen kerékpározni, csak az arra kijelölt – tehát kerékpáros útvonalként jelzett – úton lehet. Természetesnek vesszük, hogy ahol kirándulni lehet, ott nyilván bringázni is. Július elején kezdtek feltűnni a táblák, korlátok, sorompók a János-hegy környéki pályákon, az elmondások alapján. Ezeket, feltételezem ti, mint az adott erdőterület kezelői helyeztétek ki. A kérdés, hogy mi áll a megkezdődött szigor hátterében, és hogy miért pont most kezdődtek ilyen akciók?

– Alapvetően a jogszabályi háttér alapján, erdőterületen járművel – így például kerékpárral – közlekedni csak hatósági engedéllyel, vagy az arra kijelölt útvonalon lehetséges. Ilyen kijelölt, hegyikerékpáros útvonalrendszer húzódik Budapesttől a Pilisen át Visegrádig, összesen 180 km hosszúságban. Emellett vannak terveink a helyi önkormányzattal közösen kialakítani további kerékpárral járható útvonalakat, például a Normafánál, bár megjegyzem, ez nem kifejezetten az erdőgazdálkodó feladata lenne. Ezek természetesen nem downhill útvonalak. A kialakuló downhill nyomvonalak, és maga a tevékenység az utóbbi 5 évben kezdett olyan mértékben elharapódzni, amely már komoly problémát jelent. Mára jutottunk el oda, hogy a jelenség átterjedt a János-hegyről a Hárs-hegy térségére is, és mindkét területen súlyos természetvédelmi, erdőgazdálkodási és turisztikai problémát okoz. Idén nyáron érkezett el az a pillanat, amikor a megfelelő anyagi források igénybevételével kint lehetünk nagyobb létszámban a területen, az adott nyomvonalakat, pályákat korlátokkal, sorompókkal zárhatjuk el, és a természetvédelmi hatósággal közösen járőrözéseket is tudunk szervezni. Ezek egyelőre szigorúan figyelmeztető, tájékoztató jellegű akciók. Szeretnénk, ha minél szélesebb körhöz eljutna az információ, hogy ez így ebben a formában tovább nem mehet. Az akciók folytatásaként további útvonalakat, szakaszokat fogunk lezárni, és a turistaútvonalakra lassítókat építünk. Tehát jelenleg nem arról van szó, hogy azokat a sétaútvonalakat, melyeket eddig is kerékpározásra használt egy család, vagy egy hegyibringás, lezárnánk. Itt konkrétan a séta- és turistaútvonalakat, sőt olykor közutakat sokszor keresztező, balesetveszélyt és természetvédelmi, illetve eróziós károkat okozó downhill ösvényekről van szó. Az eddigi akciók során – mint mondtam – egyelőre csak figyelmeztetünk, bírságolás eddig nem történt. Ősztől azonban már „éles”-ben lesznek kint hatósági jogkörrel felruházott természetvédelmi őrök, és minden esetben helyszíni vagy közigazgatási bírságra, illetve adott esetben büntető feljelentésre számíthat a természetvédelmi területen elkapott kerékpáros.

Erózió nyomai az aszfalt alatt

Erózió nyomai az aszfalt alatt

– Ez akkor ezek szerint csupán az adott helyzetre érkezett válaszreakció, nem pedig egy országos méreteket öltő, bringás üldözés kezdete, igaz?

– Igen, ez konkrétan a Pilisi Parkerdő területén súlyos károkat okozó downhillesek eltávolítására kezdeményezett akció. Ha végeztünk a beszélgetéssel, szívesen megmutatom az erózió nyomait, és, hogy a 100-150 év alatt kialakult vékony termőréteget milyen szinten tette tönkre 2-300 ember 5-8 évnyi intenzív kerékpározása.

– Pontosan mik ezek a sokszor említett súlyos károk és veszélyek?

– Parkerdőkben először is a balesetveszély, mely leginkább a nagyszámú gyalogos turistát veszélyezteti. Másodszor ezek a nyomvonalak számos fokozottan védett növény élőhelyén vágnak át. Emiatt az ezeken a területeken való áthaladás már nem csupán szabálysértési eljárást von maga után, hanem természetkárosítás bűncselekményét valósítja meg. Ilyen védett növény például a Tündér-szikla repedéseiben növő budai nyúlfű, vagy a nagyszámú orchidea faj, melyek a János-hegy oldalán fordulnak elő. Harmadrészt pedig az erdőgazdálkodási szempontból legfontosabb károk az eróziós károk, melyek hatványozottan jelentkeznek az említett nyomvonalakon. Sok helyen a csupasz szikláig lekoptatták a néhány éve még termőfölddel borított területeket.

A frissen épülő korlátok egyike

A frissen épülő korlátok egyike

– Az ellenőrzésekbe a figyelmeztetések ellenére belefutó DH-s mire számíthat? Értem ezalatt az üldözést, testi kényszer alkalmazását, bírság kiszabását, feljelentés megtételét, miegyebet…

– A természetvédelmi őrök szolgálati fegyverrel, illetve testi kényszerítő eszközökkel is rendelkeznek, de ez nyilván nem az a szint, amit be szándékoznak vetni. Amire számítani lehet, az a feltartóztatás, igazoltatás, a már említett bírság, bírságok kiszabása, de esetenként akár a kerékpár elkobzása is felmerülhet. A kiszabott bírság, illetve az intézkedés menete nagyban függ a nyomvonaltól, az ott élő védett növényektől, az időszaktól, és természetesen az adott kerékpáros hozzáállásától is. A jövőben a rendőrséget is bevonjuk az akcióinkba.

– Sokszor említetted, hogy kifejezetten DH-sok ellen indultak az akciók. Az erdészek, természetvédelmi őrök mi alapján különítik el a DH-sokat? Rugóút, váz, teleszkóp?

– A használt nyomvonal alapján. Több esetben egyébként a hegyen kerekező, nem DH-s kerékpárosok vannak segítségünkre abban, hogy jelzik, mely nyomvonalakon indult el egy-egy csoport, illetve segítenek lezárni ilyen esetekben azokat az ösvényeket, ahova nem jut erdész.

Szikláig kopott turistaútvonal

Szikláig kopott turistaútvonal

– Elvonatkoztatva kicsit a budai hegyektől, számíthat-e erdőben kerekező bringás hasonló akciókra teszem azt a Mátrában vagy a Börzsönyben?

– Erre nem tudok válaszolni, nincsenek információim a környező területekről. A jelenlegi akció azonban egyértelműen a komoly természetkárosítást okozó DH-sokkal szembeni fellépésre irányul a budai hegyekben, országos akciósorozatot mi nem kezdeményeztünk. Mindenesetre azt tapasztalom, hogy néhány problémás esettől eltekintve legtöbb helyen egészséges egyensúlyi helyzet alakult ki az erdészek és kerékpárosok között.

– Felmerül a kérdés, hogy egy 1,9-es gumikon surrogó, erdőgazdasági úton haladó CC-s vajon mennyivel terheli jobban a természetet, a nővény- és állatvilágot, mint mondjuk 15 részeg, hangoskodó, szemetelő turista? A törvény alapján természetesen egyértelmű, hogy míg az előbbi tilos, a második nem.

– Először is a 15 részeget nem nevezném turistának. Másrészt szerintem a mások nem megfelelő viselkedése még nem jogosít fel engem is a szabálysértésre. Egyébként ebben az esetben nyilván kevésbé terheli a környezetet a kerékpáros, de megjegyzem, hogy a mostani akcióban a János-hegyen továbbra sem lépünk fel a turistaúton tekerő kirándulókkal, vagy éppen CC-sekkel szemben. Mi konkrétan a természetkárosítás ellen szeretnénk minél hatékonyabban fellépni. Látjuk ugyanakkor azt is, hogy milyen nagy mértékű igény van a természetben való kerékpározásra, melyet – lehetőségeinkhez mérten – szeretnénk szervezett keretek közé terelni.

Az éles jobbos a Tündéren

Az éles jobbos a Tündéren

– Említetted a bírságokat. Az ősztől induló komolyabb retorziók kapcsán milyen összegű bírságokra lehet számítani?

– A hatóságok többféle bírságot is kiszabhatnak, ahogy ezt már említettem. Valószínűleg onnan fognak indulni, hogy szabálysértési helyszíni bírság, mely 3 000-tól 20 000 Ft-ig terjed. Ezeken felül még szóba jön az erdővédelmi és természetvédelmi bírság akár több százezres tétele is. Különösen súlyos esetben, természetkárosítás bűncselekménye elkövetésének alapos gyanúja esetén következik a büntetőfeljelentés, majd a rendőrségi eljárás, melynek során további több százezres tétel is kiszabásra kerülhet. Az egyszerű szórakozásnak induló tevékenység tehát könnyen súlyosabb üggyé válhat.

– Ezek így együtt már egész csinos összeget jelenthetnek…

– Így van, és megint csak fontosnak tartom megjegyezni, hogy sok múlik a kerékpáros hozzáállásán is, hiszen ha fenyegetően lép fel, menekül, verekszik, nyilván nem ússza meg helyszíni bírsággal.

Budai nyúlfarkfű a Tündér-szikla repedéseiben

Budai nyúlfarkfű a Tündér-szikla repedéseiben

– Volt már üldözéses jelenet esetleg a közelmúltban?

– Tudomásom szerint volt. Az ilyen esetekről mindig készül jelentés is a természetvédelmi őrszolgálatnál, tehát visszakereshető. Természetesen nem filmekbe illő jeleneteket kell elképzelni, fák közötti szlalomozással. De ha valaki azonosíthatatlanul a bukósisak mögé rejtőzve nem engedelmeskedik a hatósági felszólításnak, azt a törvényes lehetőségeket használva meg kell állítani valahogy. Agresszió esetén hivatalos személy elleni erőszak miatti intézkedés is történhet.

– Hogyan látod, van arra lehetőség, hogy a főváros közelében – természetvédelmi körzetet nem érintő területen – legális downhill pálya/pályák épüljenek?

– A kerékpározás jó sport, támogatandó tevékenység, és utak kijelölésére az erdőtörvény is lehetőséget ad, így lehetőséget mindenképpen látok. Minket azonban komolyabb szervezetek, stabil partnerek eddig nem kerestek meg ezzel kapcsolatban. Nyitottak vagyunk az ilyen jellegű fejlesztésekre, szívesen segítünk az erdészeti és természetvédelmi hatóságokkal való egyeztetésben is.

– Hol tudnál elképzelni egy vagy több ilyen pályát, nyomvonalat?

– Szerintem a Hármashatár-hegy környékén lehetne elképzelni hasonlót, de ez most csak egy tipp természetesen. A lényeg, hogy ha megvan a kezdeményezés egy harmadik fél részéről, el lehet kezdeni az érdemi párbeszédet, egyeztetést.

A vízelvezetők sem tartanak már sokáig

A vízelvezetők sem tartanak már sokáig

– Van-e olyan nyomvonal, amelyen haladva az elvetemült downhilles nem teker át védett növények termőterületén, és megúszhatja helyszíni bírsággal adott esetben?

– A Fogaskerekű vonzáskörzetében a Hárs-hegyig bezárólag nincs olyan nyomvonal, ahol a bringások ne veszélyeztetnének védett fajokat.

– Akkor megfordítom a kérdést, mi az a terület, ahol a legkeményebb büntetésre lehet számítani?

– Tündér-szikla és környéke, illetve a Hárs-hegy, Nagykilátótól Hűvösvölgy felé, a Kiskilátótól a Széher út felé induló nyomvonalak, de ilyen terület a Budaörsi Kopárok, a Szénások és Pilis-hegy, hogy csak a közelebbieket mondjam.

– Végezetül csak egy kérdés maradt: szoktál-e bringázni, ha igen, merre?

– Inkább futni szoktam, de ha tekerek, akkor a Hármashatár-hegyet veszem célba, bár gyereküléssel felszerelkezve nem mondhatom, hogy sokat vadulnék a nyeregben.

– Köszönjük a beszélgetést!

Jobb oldalt még látni keveset a vékony termőföldből

Jobb oldalt még látni keveset a vékony termőföldből

Végül néhány lényeges tudnivaló:

Így szól a 2009. évi XXXVII. törvény, 92. paragrafusa:

(1) Az erdőben lovagolni, illetőleg járművel közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.

(2) Erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre utat az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki.

Erózió testközelből:

A János-hegyi fenyvesek alatt 100-150 év alatt kialakult, alig 10-15 cm vastag termőtalaj rétegét a fékező kerekekkel megbontjuk, a fűfélék, cserjék apró gyökereit átvágjuk, így a következő eső már könnyen meg tudja kezdeni a táptalaj elmosását. Alig 1-2 év alatt a termőréteg eltűnik, és az eső már a lágy mészkövet vájja. Ahogy a termőtalaj nélkül maradt növények kipusztulnak, a folyamat felgyorsul.

Megjelent a Bikemag 2009. szeptember-októberi számában.
Szöveg: Jorus
Fotó: Lcs

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.