fbpx

Benkó Barbi blogja: Kínok kínja a világkupákra készülve

Benkó Barbara, a Focus Elite MTB Team versenyzője nem sokáig tartotta magát a tervéhez, amiben nem szerepelt idén több országúti kerékpárverseny. Hogy miért? Kiderül legfrissebb blogbejegyzéséből:

Ismét programváltozás történt a versenynaptáramban. Egyáltalán nem terveztem ezt az országúti versenyt, sőt, idén már egyet sem terveztem, de hét elején konzultáltam a csapatfőnökömmel és azt mondta, hogy mégse menjek az olasz C2-esre, mert messze van és a lehető legkevesebbet kéne utaznom Világkupa előtt, mert most megint egy sok utazásos versenyblokk jön.

Kínok Kínja (Fotó: Fodor Jenő)

Kínok Kínja (Fotó: Fodor Jenő)

A versenyterhelés viszont kellett, így úgy határoztunk, hogy majdnem hazai pályán, szinte semennyi utazással elindulok Esztergomban. Jó döntésnek bizonyult, de nem csak azért mert sikerült nyernem, hanem mert tényleg jó verseny volt, jó volt az útbiztosítás, nekem feküdt a nyomvonal, hogy ilyen dombos volt, pilisvörösvári lévén hazai pálya is volt valamilyen szinten, csak az esztergomi részeket nem ismertem. Egész jók voltak a lábaim ahhoz képest, hogy különösebben nem pihentem rá, mert még ez a hét is a VK-felkészülés jegyében telt.

Edzések mellett azért vizsgáztam is egyet, de sajnos az eredményét még mindig nem tudom, illetve én is megkezdtem a tevékenységem a Bajnokok Útja Alapítványban. Még télen keresett meg Olimpiai Bajnok kajakosunk, Fazekas-Zur Kriszta, hogy lenne-e kedvem csatlakozni az alapítványához, amely kisiskolás gyerekek figyelmét kívánja felhívni a sportolásra, mozgásra, egészséges életmódra és példaképeket kíván a kicsik elé állítani, hogy ha küzdenek, igen is elérhetik az álmaikat.

Örömmel mondtam igent, mert nemes kezdeményezésnek tartom a dolgot, főleg úgy, hogy ez egy kicsit másképp működik, mint az ehhez hasonló alapítványok. Itt én választottam ki egy iskolát, ahová majd többször is ellátogatok, főleg az ötödikes évfolyammal lesznek programjaim egy éven át, de most is voltam más osztályoknál is. Azt gondolom, hogy ha már csak egy gyerek is elkezd ennek hatására sportolni, nem csináltam hiába. De miután a program már korábban indult, így több gyerek is elkezdett sportolni, hárman már bringás edzésre is járnak, van, aki úszni egy szervezett csoporttal heti háromszor, mások tornázni kezdtek.

Amiben tudok segítek a gyerekeknek, ez elég interaktív, mert ha ott vagyok nem kiállok és osztom az észt, hanem bármit kérdezhetnek és szerencsére elég aktívak és érdeklődők, majd a nyári táborba is megyek hozzájuk, illetve ősszel folytatjuk. Meg persze facebook elkerülhetetlen, ott is megtaláltak, elég sok email-el bombáznak a kicsik, de ez a generáció az interneté, próbálok ott is segíteni nekik. Ez azért jó, mert folyamatos a kapcsolat és érzik a törődést, nem csak az van, hogy egyszer elmegyek és kész, másnap már senki nem emlékszik rá, hogy meg kéne mozdulni.

Az én iskolám a pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskola. Több okból is választottam ezt, egyrészt én is ide jártam anno és itt tanultam meg írni-olvasni, a mai napig szívesen térek vissza bármikor, közel áll a szívemhez és úgy éreztem, hogy valamivel meg kell hálálnom ezeket a felhőtlen fiatal éveimet, hogy akár úsztam, akár kerékpároztam, mindig támogattak. Még a Dicsőség Táblára is kikerültem! 🙂 Télen kezdte meg a működését az alapítvány, azóta már volt pár találkozónk a tagokkal és örülök, hogy ilyen neves sportolók és Olimpiai Bajnokok mellett engem is megkerestek.

Visszatérve a versenyre az volt a tervem, hogy ameddig tudok, az élbollyal megyek és hát várható volt, hogy meg fogok úszni valamelyik dombon. Mondjuk arra nem gondoltam, hogy mindjárt az első dobogókői mászásnál…:) Mentek a szökési kísérletek és az egyiknek én is áldozata lettem a hegy felénél kb., de aztán lefelé beértem egy sráccal egy nagyobb csoportot, aki kiszakadtak az főmezőnyből és velük mentem végig. A második dobogókői felfelé már jobban esett, ott utolértünk még egy nagyobb csoportot és végül velük mentünk Esztergomig.

A vaskapui emelkedőn aztán én már nem stresszeltem mert tudtam, hogy elöl vagyok, úgyhogy a saját tempómban felgurultam és sikerült nyernem! Meglepődtem én is! 2. Kenyó Anita lett, 3. Jurenka Kriszti. A fiúknál abszolútban a még csak U19-es Pelikán Jani nyert. Respect! Nem is tudtam, hogy ez egyben Budapest Bajnokság is volt, így Budapest Bajnok is lettem, fiúknál természetesen Janié lett ez a cím! Köszönöm szépen Apának a kísérést és a perfekt segítséget, Krisztiánnak pedig az itatást!

Jövő héten első Világkupa Németországban, Albstadt! Bundesligákról már ismerem a pályát, minden évben volt ott, szörnyű rossz, legalábbis nekem. De szerencsére drasztikus változásokon ment keresztül, átépítették, Markus már volt rajta, azt mondta tetszeni fog, így legyen! Pénteken a csapat indít engem sprinten is, vasárnap pedig XCO! Akit érdekel, Red Bull TV-n követheti majd élőben is az eseményeket! De a sima szurkolás is mindig jól jön! 🙂

http://benko.blogger.hu/

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.