Gran Canaria elég közkedvelt téli edzőtáborozó hely a kerékpárosok körében, de az én életemből valahogy kimaradt, egészen idáig.
Újabb helyszínt pipálhattam ki a saját világtérképemen, ahol már jártam életemben. Nem hogy nem bántam meg, de biztos vagyok benne, hogy ide vissza fogok jönni, nagyon tetszett, a domborzat tökéletes, az idő hibátlan, minden adott a megfelelő edzés- regenerálódás kombó véghezviteléhez. Fejben is ki tudtam kapcsolni, mert direkt úgy osztottam be a vizsgákat, hogy hamar végezzek, utolsó vizsgám másnapján már repülőre is szálltam (így legalább volt motiváció, hogy mindenképp átmenjek.:) ), így tényleg csak az edzésre kellett koncentrálnom és kihozhattam a maximumot a szemeszter szünetből. Két “félig-meddig még most is csapattársammal” utaztam (ami a magyar klubot illeti, ugye még mindig a PCCC tagja vagyok), Gergőt és Bercit már amúgy is régóta ismerem, mindig is jól kijöttünk, most is jól elvoltunk. Hárman béreltünk egy apartmant és sok edzést össze is tudtunk hangolni.
Meglepően sok magyar kerékpáros is volt a szigeten, Király Mónival is voltam párszor edzeni, a pálya sportból jobban ismert Szillel is összefutottam, illetve egy triatlonos barátom is kint volt a csapatával, velük is mentem egyszer. Edzőtársat nem nehéz találni, ideérkezésünkkor a svájci MTB válogatott már hetek óta itt edzett, sok lány ismerek közülük, velük is voltam, egy norvég lány is megkeresett, hogy menjünk, szóval konkrétan azt volt nehéz beosztani mikor kivel menjek.:) Profi és kisebb országúti csapatokkal is találkoztunk, eleinte egész sok Saxo-s volt itt, a végére már csak hárman maradtak. Rengetegszer találkoztam velük, utolsó héten bármikor összefutottam Roman Kreuziger-rel, vagy Rogers-szel, már előre integettek meg köszöntek és csak nevettünk, hogy már megint találkozunk. Egyébként meglepően jófejek és beképzeltségnek még csak szikráját sem fedeztem fel bennük, igazi sportemberek. De jelentem, már most elég gyorsan haladnak, igaz, ez a dolguk! Ha már nagy csapatok, akkor pár Movistaros és Garminos arcot is láttam.
A sziget egyébként gyönyörű, a növényzet inkább sziklás és sivatagi, kaktusz és pálmafa bírja csak az itteni szárazságot. Vagyis északon állítólag jóval többet esik az eső, a mi kintlétünk alatt délen egy csepp sem esett. Igaz, a hegyen volt párszor „hideg”, lefelé jól jött a mellény, de egyébként stabilan rövidnadrág-rövidmezes az idő. Sőt, kicsit nem figyeltem és megint csíkos lettem, úgyhogy pihenő napon keményen dolgozhattam, hogy ezeket eltüntessem a medence-vagy óceán parton, óriás problémák…:) A domborzat nem tartogat sok síkot szerencsére, mondhatnám perfekt volt nekem edzésre, tényleg arra kellett figyelni, hogy ne pörgesse túl magát az ember edzés szempontból, mert pikk-pakk ki lehet nyírni magunkat. Kevés szintet itt nem igazán lehetett edzeni, bár nem is akartam.
Spanyol a nyelv, a déli munkamorál itt is passzol, bár nincs szieszta. Rengeteg a turista, szuper a sziget klímája, még nyáron sincs az a hatalmas hőség, most pedig kellemes 20-25 fokok vannak. Őslakosokkal szinte csak a hegyi falvakban találkoztunk, a part közelében minden a turizmus körül forog, ami főleg a melegekre és a nyugat-európai illetve skandináv nyugdíjasokra épül. Lejönnek és itt telelnek több hónapig, ide kapja a nyugdíjat és olcsóbb neki, nem kell otthon fűteni meg fagyoskodni. Remélem én is megélem ezt, hogy egyszer ezt megtehetem majd, de milyen igazuk van!
Eleinte nem értettem miért van itt ennyi meleg, de mivel minden szálloda „gay friend”, ezért nyilván ide jönnek, hisz szívesen látják őket és elfogadják. Ritka a hetero pár az utcákon, ha van, ott is Apuka már babakocsit tol. Engem mondjuk abszolút nem zavart, hamar megszoktam, bár voltak vicces pillanatok, amikor beültünk kávézni a fiúkkal és a pincér fiú nekik udvarolt, nem nekem, bár én élveztem, jót nevettem, a fiúk kevésbé. 🙂 Szóval lányok, pasizós nyaralást ne ide foglaljatok! 🙂 Ha a fiúk szeretnének pasizni, akkor telitalálat! 🙂 Egyébként ez tényleg elmondható általánosságban, aki itt van az kis százalékban helyi, vagy turista (nyugdíjas vagy meleg), vagy sportoló.
Nagy meglepetésemre megkeresett a helyi magyarok egyesületének pár vezetője, mert megtudták, hogy itt vagyok és találkozni szerettek volna. Nagyon szimpatikus fiúk-lányok voltak és egyből felajánlották a segítségüket, ha bármire szükségünk lenne, illetve kicsit ki is okosodtam jövőre hogy lehet ezt még költséghatékonyabban csinálni. Nagyon segítőkészek és jófejek voltak, jó volt látni, hogy a magyarok ilyen összetartóak is tudnak lenni. Itt is köszönöm szépen a lehetőséget és a segítséget már előre is!
Most újból visszatértem a télbe, hisz hétfőtől tavaszi szemeszter és egyetem, hát, annyira nem vártam… Ha minden igaz sokáig nem leszek otthon, mert a válogatottal újabb edzőtáborra lesz lehetőségünk, igaz, most csak a felnőttek utaznának, bár erről még biztos információt idáig nem kaptam, úgyhogy várok. Ide pedig szerintem már jövőre visszatérek!
