A világ legrégebben fennálló kerékpármárkája az olasz Bianchi, amely idestova bő 130 éve készíti az ipar krémjét jelentő modelljeit. Itália egyik legelismertebb védjegyét Edoardo Bianchi 21 évesen, 1885-ben alapítja.
A Bianchi már indulása első éveiben dinamikus fejlődést mutat. 1895-ben megépítik az első kifejezetten hölgyek számára készült kerékpárt, nem kisebb személyiség, mint Margherita királynő felkérésére! A kész kerékpárt Bianchi személyesen szállítja le, s tanítja be annak használatát. Az olasz márka nagyjából ettől az évtől a kerékpárversenyek állandó szereplője. Elsőként lát fantáziát az élsportban – főképp technikai értelemben. Többek között ennek köszönhetően Giovanni Tommaselli 1899-ben megszerzi az első nemzetközi győzelmet a márka számára, a Tour de France előfutárának számító Grand Prix of Paris versenyen. Ugyanebben az évben teljes országot lefedő forgalmazás indul, és a határokon túlra is egyre több Bianchi kerékpár kerül. 1911-ben Carlo Galetti Bianchi nyergében nyeri a Giro d’Italia-t, viszont három évvel később kitör az első világháború…
-
- Hadi célra…
-
- …de már exportra is!
A Bianchi az első világháború küszöbén kezd el katonai járműveket készíteni, termelésük éves szinten immár 45.000 kerékpár, 1.500 motorkerékpár és 1.000 automobil. A Bianchi kísérletező kedve és innovatív szellem ekkor sem nyugszik: a katonák számára készített terepgép nagyjából a mountain bike ősének tekinthető. Elöl-hátul rugózó elemmel szerelve, 60 cm átmérőjű kerekekkel, széles Pirelli gumikkal, összecsukható vázzal, továbbá opcionális puska vagy géppuska felfogatási lehetőséggel.
A legendás versenyzők jelentős része Bianchi-t hajtott…
Ezzel párhuzamosan a polgári gépkocsigyártás is dinamikus fejlődésnek indul: 1917-ben jelenik meg a népszerű “Ínyencek autója” a Bianchi Cabriolet. A Vatikán is ezt a modellt választja a pápa számára. Tíz évvel később a Bianchi a torinói Fiat mögött Olaszország második legnagyobb autógyártója. A Grand Prix győztes Nuvolari is Bianchit vezet, akit Ferdinand Porsche minden idők legnagyobb versenyzőjének nevezett meg. Edoardo Bianchi sajnálatos módon pont egy ilyen versenyautóban távozik az élők sorából.
Párhuzamosan folyt az autógyártás
A kerékpáripar egyik legpatinásabb gyártójaként Itália legjobb versenyzőit vonzza a márka, népszerűsége az évtizedek során töretlen. 1940-ben a Bianchi-hoz szegődik egy később legenda, Fausto Coppi. Közben 1943-ban egy légitámadás következtében teljesen megsemmisül a gyár acélgyártó részlege; a termelést csak 3 évvel később tudják visszaállítani a kívánt szintre. Fausto Coppi 1947-ben, majd 1949-ben is simán nyeri a Giro d’Italia-t. 1953-ban már országúti világbajnokként aratja ötödik győzelmét ezen a versenyen! A Bianchi sportsikereinek közel sincs vége: Felice Gimondi 1965-ben először a Tour de France trófeáját hozza el, aztán két évvel később tesz mellé egy Giro d’Italia elsőséget is.
Már csak a könyvekből ismerős…
Az olasz márkánál a második világháborút követően kerül ismét terítékre az autógyártás gondolata, ekkor hozzák létre az Autobianchi márkát. Edoardo ekkor sajnos már nincs az élők között, de minden bizonnyal büszke lenne az új autómárka gyors sikerére és népszerűségére. Az Autobianchi a Pirelli és a Fiat támogatását is élvezi, az utóbbinak lehetőséget nyújt, hogy egy másik márkanév alatt kamatoztassa egyes technikai fejlesztéseit. A kerékpár és az autós divízió ezzel végleg szétválik.
Az 1980-as évek elején Moreno Argentin 1986-os világbajnoki címével nyílik új korszak a Bianchi márka előtt. Majd Marco Pantani nyer Giro d’Italia-t, ráadásként a Tour de France-t is. Pantani mitikus magasságokba emeli a Bianchi-t, a márka sikertörténete a mai napig – több mint 130 év után – töretlen.
A kerékpározás során lehet a legjobban megismerni az adott ország domborzatát, mivel minden emelkedő verejtékes küzdelem, és minden lejtő csodálatos száguldást jelent.
Ernest Hemingway
