Gyakran előfordul, hogy nappal fáradtnak érzi magát? Esetleg nem is csupán a fáradtság környékezi, hanem egyre többször azon kapja magát, hogy el-elbóbiskolt? Vajon mi számít kórosnak, mi az, ami már alvászavar, s emiatt nem szabad legyinteni rá, hanem utánajárást igényel?
A különböző, alvással kapcsolatos írásokban nem csupán az álmatlansággal, hanem a kóros aluszékonysággal is gyakran foglalkoznak. Nem véletlenül, hiszen a hiperszomnia komoly betegség, s rendkívül komoly következményekkel is járhat. Gondoljon akár csak arra, hogy mi történhet akkor, ha elalszik a volán mögött?!
Mikor beszélhetünk hiperszomniáról?
Kóros aluszékonyságról akkor beszélhetünk, ha az összes alvásmennyiség negyedével nő az alvással töltött idő, s ez legalább több napon keresztül, huzamos időn át tart. Sokkal ritkábban fordul elő, mint a túl kevés alvás vagy a rossz alvásminőség, így ritkábban hallhatunk erről az alváselégtelenségről szóló panaszokhoz képest. Természetesen a valamilyen szellemi vagy fizikai megerőltetés után vagy alvásmegvonás után jelentkező egyszeri hosszabb alvásidő nem jelez kóros állapotot.
A hiperszomnia oka lehet narkolepszia, alvási apnoé, rekurrens hiperszomnia vagy pszichogén álmosság is. A különböző betegségek tünetei nagyon változatosak, a narkolepsziában alvásrohamok jelentkeznek, de ez a betegség nagyon ritkán fordul elő. Az alvási apnoé alvás közbeni légzéskimaradást jelent. Légszomj és fejfájás is jellemző ébredéskor. Alvás közben pedig gyakori a hangos horkolás és az apnoét követő jellegzetes hangos felhorkantás.
A pszichogén álmosság viszont egyfajta stresszre adott válasz, ami a megküzdést hivatott elősegíteni, mivel alvás közben bizonyos nehéz érzelmek, helyzetek esetenként könnyebben elviselhetőnek tűnnek. A rekurrens hiperszomnia több tünetből álló szindróma, kezelése pszichostimulánsok segítségével valósulhat meg.
Ki segíthet?
A kóros aluszékonyság típusának megállapítása szakorvos feladata, mivel a különböző betegségek eltérő kezeléseket igényelnek. A testi eltérések, betegségek kizárásán kívül szükség lehet akár alváslaboratóriumi megfigyelésre is. Ezeken felül nagyon fontosak az alvással kapcsolatos információk, az ideális alváskörülmények és szokások kialakítására vonatkozó tanácsok átadása, a páciens életmódbeli tanácsokkal való ellátása.
Megfelelő gyakorlattal és tudással bíró pszichológus is sokat segíthet kóros aluszékonyság esetén, hiszen segítheti klienseit abban, hogy hatékony stresszkezelő és feldolgozó módszereket alakítsanak ki. A pszichológus a háttérben megbújó lelki, valamint életmódbeli, életvezetési elakadások megtalálásában és feloldásában is segítő kezet nyújthat. Különféle technikák, például relaxációs módszerek tanításával a hiperszomniában szenvedők képessé válhatnak arra, hogy elősegítsék saját maguk számára a nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb alvást.
