A hitelfelvétel napjainkban szinte elkerülhetetlen, legyen szó lakásvásárlásról, autóról, vagy akár egy nagyobb felújításról – sőt van, aki egy különleges kerékpár megvásárlása miatt fordul egy pénzintézethez segítségért. Fontos azonban, hogy a hitel felvétele mindig átgondolt módon, reális alapokra támaszkodva történjen, hogy elkerüljük a későbbi pénzügyi kátyúkat.
Ehhez tisztában kell lennünk azzal, mekkora összeget engedhetünk meg magunknak, és mi az a határ, amit már nem érdemes túllépnünk. A hitelbírás kiszámítása egy olyan lépés, amit felelősséggel kell elvégeznünk, hiszen a túlzott eladósodás komoly anyagi terheket jelenthet a jövőben.
Milyen tényezőket vegyünk figyelembe?
Első lépésként azt kell megértenünk, hogy a bankok több szempont alapján döntik el, mekkora hitelt tudunk felvenni. Az egyik legfontosabb tényező a jövedelmünk. A bankok általában a havi nettó jövedelmünk egy bizonyos százalékát veszik alapul, amikor meghatározzák, mekkora törlesztőrészletet tudunk kényelmesen fizetni. Jelenleg Magyarországon a JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) az a szabály, amely irányadó ebben a kérdésben. Például, ha 500 ezer forint a havi nettó jövedelmünk, akkor a törvény szerint legfeljebb ennek 50%-át fordíthatjuk hiteltörlesztésre, ha a hitel kamata 5% alatti.
Ez a szabály azonban nem minden hitelnél azonos. Egy minősített fogyasztóbarát személyi hitel esetében például a bankok kedvezőbb feltételeket kínálhatnak, hiszen a hitel célja, hogy a piacon elérhető legjobb feltételeket biztosítsa a hitelfelvevőknek.
Hitelbírálat és hitelbírás
A banki hitelbírálat során nemcsak a jövedelmünket, hanem a kiadásainkat is figyelembe veszik. Ebbe beletartoznak az alapvető megélhetési költségeink, mint például a lakhatási kiadások, rezsiköltségek, közlekedés, valamint a meglévő hitelek törlesztései. Ezek mind hatással vannak arra, hogy mekkora szabadon felhasználható jövedelmünk marad, amit hiteltörlesztésre fordíthatunk.
Emellett a kockázati tényezők is fontosak. A bankok figyelembe veszik a munkaviszonyunk stabilitását, a hitelmúltunkat, valamint az életkorunkat. Az idősebb hitelfelvevők esetében például szigorúbb feltételek érvényesülhetnek, hiszen a visszafizetési időszak lerövidül.
Hogyan számoljuk ki a hitelbírásunkat?
Nézzük meg most öt lépésen keresztül, hogyan kerülhetünk közelebb az okos hitelfelvételhez!
Határozzuk meg a nettó jövedelmünket! Ide tartozik minden bevételünk, legyen az fizetés, vállalkozásból származó jövedelem, vagy akár bérbeadásból származó bevétel.
Számoljuk össze a havi kiadásainkat! Ide sorolható az összes rendszeres kiadás, mint a lakásfenntartás, a rezsi, az élelmiszer, a közlekedés, a biztosítások és egyéb költségek.
Vegyük figyelembe a meglévő hiteleinket! Ha már van másik hitelünk, a havi törlesztőrészleteket mindenképp be kell kalkulálnunk, mivel ezek csökkentik az elérhető hitelösszeget.
Számítsuk ki a szabadon felhasználható jövedelmet! Ez a bevételeink és a kiadásaink közötti különbség. Ez az összeg fogja meghatározni, hogy mennyi hitelt tudunk felvenni.
Vegyük figyelembe a JTM-et! Mint már említettük, Magyarországon a törvény szerint a jövedelmünk meghatározott százaléka fordítható hiteltörlesztésre. Például, ha 500 ezer forint a havi nettó jövedelmünk, akkor 5%-nál kisebb kamat esetén legfeljebb 250 ezer forintot fordíthatunk törlesztésre.
Ha szeretnénk pontosabb képet kapni, akkor érdemes igénybe venni a bankok online hitelkalkulátorait, amelyek segítenek megbecsülni, hogy milyen összegű hitelt tudunk felvenni. Ilyenkor figyeljük meg, hogy milyen feltételeket kínál a minősített fogyasztóbarát személyi hitel, mert van, hogy ezek a hitelek jobb kondíciókat nyújtanak a piaci átlagnál.
Hitelcél és futamidő
A hitelbírásunk nemcsak a jövedelmünktől, hanem a hitelcélunktól és a futamidőtől is függ. Egy lakáshitel esetében például hosszabb futamidőt választhatunk, ami csökkenti a havi törlesztőrészletet, de növeli a teljes visszafizetendő összeget. Ugyanakkor egy autóvásárlási hitelnél rövidebb futamidőt ajánlanak, hogy ne érjen el a futamidő végére a jármű értéke a hitelösszeg alá. Ha hosszabb futamidőt választunk, a havi törlesztés alacsonyabb lesz, de a teljes hitelköltség megnő. Rövidebb futamidőnél a havi részlet magasabb lesz, de a hitel gyorsabban lejár. Ezzel mindenképpen számoljunk!
Ennek kiszámítása tehát összetett folyamat, amely során figyelembe kell vennünk a jövedelmünket, kiadásainkat, valamint a hitel típusát és futamidejét. Fontos, hogy reálisan gondolkodjunk, és ne vállaljuk túl magunkat. Az online kalkulátorok és a banki tanácsadók segítségével pontosabb képet kaphatunk arról, milyen lehetőségeink vannak, így elkerülhetjük a túlzott eladósodást, és biztosabb anyagi alapokra helyezhetjük a jövőnket.
(X) Támogatott tartalom
