Már szinte hagyományosan a Rockhopper az állandó „évadnyitó bringa” a Specializedtől. Amikor Robotka megmutatta a raktárban, hogy miből választhatok, azonnal ez a gép „tülekedett” a többi elé, szinte úgy helyezkedett, hogy kiszúrjam – teljesen egyértelmű volt, hogy Őt fogom tesztelni. Gyönyörű volt, pont a méretemben. Nagyon rég volt utoljára szerencsém Rockhopperhez, mely méltán egy legenda az amerikai gyártó kínálatában.
Megint azon vágyamnak kell hangot adjak, hogy „bárcsak ez lenne az átlag sportmonti”. Bárcsak a többségnek lenne pénze minimum(!) egy RH Compra. Akkor mindenki örülne jól, és érezhetné, amit én is: az igazi gondtalan, problémamentes, kényelmes és egyúttal teljesítmény-centrikus sportmontizás örömeit…
A vázanyag továbbra is M4, de mögé került egy „manipulated” kifejezés, amiről bővebb értelmes infót nem igazán találni, de a gyártó szerint természetesen jobb, erősebb és könnyebb is, mint elődje(i). Persze nem is ez a legfontosabb, hiszen a Speci minőségével, tömegével és eleve a vázaival általában minden rendben van. Nem is változtattak a lényegen, így az M4 alapanyagon túl a főbb jellemzők: az ORE alsócső, a kovácsolt vázpapucsok (cserélhető váltófüllel) és hogy csak tárcsaféket fogad a váz. A geometriát illetően a Speci hozta a formáját: az egész összhang tökéletes – sportos, gyors haladásra hegyezték ki. A vázszögek nem hoznak semmi rendhagyót, de nincs is rá szükség, mert pont így jók.
Felülve a gépre azt éreztem, hogy oké, hogy a méretem a váz, de sok más gyártónál ez mégsem elég a kényelemhez. Sokszor egyből azon gondolkozom, milyen rövidebb/hosszabb stucni kell, vagy jobban/kevésbé hátranyúló fejű nyeregcső, stb. Nem úgy, mint ennél a gépnél. Hát igen, a Specialized ahhoz nagyon ért, hogyan kell egy bringát komplett egészként, tökéletesen mérethelyesen előállítani. Ezt az érzést csak tovább fokozza a kitűnő alkatrészválasztás és a saját BodyGeometry kiegészítők.
Az alrovatcímben az áll, hogy „figyelj a részletekre!”. Azért választottam éppen ezt, mert a Rockhopper attól állt össze egy szuper jó egységgé, hogy a gyártó is kellő figyelmet szentelt neki: sok apró, okos megoldással és jó kiegészítőkkel színesítették a Compot.
A kedvenceim:
A villa egy remekmű. Általánosságban kicsit túllihegtük, hogy a Fox így, meg a Fox úgy, és csak az mozoghat a legjobban. Hát, ha én ilyet mondanék, az csak azért lehetne, mert régen mentem RockShox villával, de most itt ez a Recon, amely előtt bizony le a kalappal. Könnyű – hiszen alunyakas -, páratlanul finoman mozog (köszönhetően a pontos gyártásnak és a csavarrugónak), valamint merev, mivel 32-es becsúszói vannak. A rugó oldalán csak a keménységet állíthatjuk, a jobb szárban viszont a csillapítást, a kompressziót és lockolhatjuk is a villát. Valójában egy SL-ből „OEM-esített” típus, így nem állítható az útja és nem távirányítható a lockout. A működéséről csak jókat tudok mondani: mindenféle körülmények között jól irányítható és állítható volt, a mozgás minősége pedig 10-ből 10 pont!
A kiegészítőket külön kiemelném, hiszen nekik köszönhető a kényelem és a teljesítmény nagy része. Ismét beigazolódott, hogy a Body Geometry működik. A kormányszár nem 100 mm-es, mint az már sajnos megszokott az ilyen kisebb méretű egyéb bringákon (nem is értem miért késztet mindig majd’ minden gyártó nyújtózkodásra 165-170 cm magas emberkéket), hanem 70 mm-es. Ez a tökéletes hossz a 17”-os vázhoz – gyors az irányítás, de ugyanakkor haladós a testhelyzet. A kormány hátra- és felfelé ívelését sok egyéb gyártmánynál egyszerűen elrontják, konkrét csukló- és hátfájdalmakat okozva ezzel hosszú távon. Ezt az XC Riser kormányt azonban jól eltalálták. Nyolc fok az ívelés mindkét irányba, alacsony az emelés, és ráadásul 640 mm széles – ezek miatt azonnal jól éreztem magam. Mászáshoz is egész jó, de a lejtőzés esetében elmondható, hogy nem nagyon mentem még jobban irányítható kombóval. Síkon, hosszú távon is nagyon kényelmes. A nyeregről csak annyit, hogy magam is ilyet használok – számomra ez a legjobb nyereg. Van nála könnyebb, vékonyabb, de erre a bringára inkább kényelmes nyereg kell – nos az Indy nagyon az, és itt is tény, hogy a BG fogalmának minden betűje szóról szóra igaz.
A kerekek is megérnek egy hosszabb misét. A DT 445-ös felnijei duplafalúak és csak tárcsafékhez tervezték őket. A komplett kerékszett okos, mert elöl 28 db 1,8 mm átmérőjű küllővel fűzték 3 keresztre, hátul viszont 32 darabbal. Ez is jó példa arra, hogy mennyire ésszel tervezték a Rockhoppert. Ha a teljesítmény a cél, abban az esetben a könnyű kerék talán mindennél fontosabb. Ennek érdekében választották a külsőket is, azok ugyanis speciális LK (low knob – alacsony bütykös) típusú FastTrakek, kevlárperemmel. Így a tömeg alapból rendben van, de a 2Bliss (belső nélküli rendszer) előkészítés nincs kihasználva, hiszen belsővel szerelik a kereket. A FastTrak jó terepképességeiről már régen meggyőztek, ám a gördülési ellenállása (főleg aszfalton) jelentős, még ezzel az alacsony mintával is. Terepen azonban bátran lehet durvulni vele: a vastag oldalfal nagyon tart, mászni, fékezni, kanyarodni pedig isteni vele. A sarat ellenben nem szereti – nem is dobja ki azt…
A meghajtás fő elemei: Octalinkes hajtókar, XT/Deore váltómix, Ezek úgy működnek, mint mindig, ellenben a lánc (KMC) furcsán, állandóan „rocogva” futott, nem sikerült a váltást pontosan beállítani. Ezen erősen csodálkoztam és nem is értettem, mi lehet a baj. A fék jó. Semmi extra, gyorsan bekopott és megfelelő erővel fogott.
Nem tudom, más hogy van ezzel, de a láncvilla/középrész kapcsolódásánál a keresztmerevítő elhagyásának előnyére még mindig nem jöttem rá. Az lehet, hogy „DirectDrive” vagyon odaírva, de hajtáskor akkor is hajlik. Jelentősen – még alattam is.
A láncon kívül amúgy mást nem is cserélnék a bringán, és ez ebben a kategóriában, egy komoly sportmonti esetében szerintem nagy dolog. Már csak azért is, mert az ilyen gépek esetében mindig különösen szőrözős vagyok :-).
Amihez a Specialized nagyon ért, az ebben a gépben különösen markánsan jelenik meg. Olyan kompakt valamit alkottak, amin azt érezni a legjobban, hogy nem csak úgy a vakvilágba dobáltak össze egy számukra költséghatékony, itt-ott olcsósított, „jó lesz az a parasztnak” kerékpárt, hanem ott volt az EMBER, és alá- valamint hozzáigazítottak egy tökéletes járművet. Nekem legalábbis ez jött le, és ha valaki a lehető legtöbb örömöt (és mindenekelőtt ezt) szeretné kapni a montizástól, az döntsön eme kiforrott klasszikus mellett!
[poll id=”28″]
Eredetileg megjelent a Bikemag 2008. márciusi lapszámában.
Forgalmazó: Velotrade Kft.
Származási hely: Tajvan
Ajánlott fogyasztói ár: 336.900 Ft
Vázgarancia: az első tulajdonosnak a regisztrációs kártya visszaküldésével élettartam-garancia
Alkatrész-garancia: 1 év
Vázméretek: 15”, 17” (tesztelt), 19”, 21”
Vázanyag: M4 alu; ORE alsócső
Villa: Rockshox Recon Race SLite; 100 mm út
Kormánycsapágy: TH; 1 1/8”
Hajtómű: Shimano FC-M532; Hollowtech; 175 mm; 22-32-44 fog
Középrész: Shimano BB-ES25
Lánckeréksor: Shimano HG50; 11-34 fog; 9 seb.
Lánc: KMC GX78
Hátsó váltó: Shimano XT
Első átdobó: Shimano Deore
Váltókar: Shimano Deore
Fék: Avid Juicy3 SL; 160 mm
Fékkar: Avid Juicy3 SL
Első agy: Specialized Stout; 28 furat
Hátsó agy: Specialized Stout; 32 furat
Felnik: DT Swiss 445D; 28 furat elöl, 32 hátul
Küllők: 1,8 mm fekete rozsdamentes acél; alu anyákkal
Külsők: Specialized FastTrak LK; 26 x 2,0
Kormány: Specialized XC Rise; 640 mm / 31,8 mm befogó
Kormányszár: Specialized 3D kovácsolt alu; 70 mm / 7 fok emelés
Markolat: Specialized Enduro
Nyeregcső: Specialized; 30,9 mm / 350 mm
Nyereg: Specialized Indie XC Sport; 143 mm
Pedál: –
Geometriai adatok:
Fejcsőszög: 70,0 fok
Nyeregvázcső-szög: 73,0 fok
Tengelytáv: 1075 mm
Láncvillahossz: 426 mm
Nyeregvázcső-hossz: 432 mm
Felsőcsőhossz: 568 mm (csőközéptől csőközépig)
Vízszintes felsőcsőhossz: 590 mm
Kormányszárhossz: 70 mm
Középcsapágy-magasság: 300 mm
Súly: 11,73 kg (pedál nélkül)
