Bámulják, mint az ufót: hát ez meg micsoda? Szó mi szó, fura jármű a Hase Pino: elöl reku, hátul túrabicikli, szóval két nagyon különböző világot egyesít magában. Első hallásra kissé ijesztő ára ellenére van benne ráció, mert a közös kerékpározás és kirándulás semmi máshoz nem fogható élményével ajándékoz meg.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Autó érkezik az erdőszéli parkolóhoz. Kiszáll egy pár, és a csomagtartóból előrámolnak valamit, ami egy fekvőbringa elejének és egy túrakerékpár hátuljának tűnik. Eddig ebben nincs semmi különös. Abban viszont már igen, hogy ezt a hajmeresztően össze nem illőnek tűnő két szerkezetet nekiállnak egymással összeszerelni. Na, ezt már megnézzük!
Precíziós munka
A hölgy az elejét tartja, az úr a hátulját passzítja hozzá. Mosolyuk így első kísérletre nem tűnik igazán őszintének, mert összesen majdnem 25 kilóról van szó, és nagyon pontosan kell találkozni a precíziósan megmunkált csatlakozó felületeknek, de előbb össze kell dugni a vázcső belsejében elvezetett elektromos kábeleket. Olyan finoman cuppan össze a két fél bringa, mint az űrállomásba dokkoló űrhajó! Hiába, alapos német munka…
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
A gyári videón négy perc alatt rakja össze a masinát két matador. Biztos nem először próbálják, nekünk most egy kicsit tovább tart, noha tanulmányoztuk a leírást. Meg lehet gusztálni közben a kormányösszekötő gömbcsuklóit – holtjáték nulla, úgy jár, mint a svájci kronométer. Minden egyéb alkatrész is míves kivitelű és szembeötlően jó minőségű, szép a porfestés és a matrica, gusztusosak a részletek. Szép kis szerszámkészlet található a szereléshez az első üléstámla takaros zsebében, még egy jókora villáskulcs is akad. Súlyos darab, egy grammhuszár versenybringás elborzadna tőle, de az össztömeghez képest tollpihe. Végül összeáll a jármű, lehet beállítgatni. Megcsodáljuk művünket, és kissé döbbenten bámulunk: csakugyan ebből a kis autóból került elő ez a hihetetlen méretű kerékpár? Csakugyan.
Hátul egyszerű az ügy: az amúgy teleszkóposan rugózó nyeregcső mehet ki-be, a kormány komfortbeállításai majd később jönnek, érzésre. Az első személynek a bumm nevű váznyúlvány hosszát kell beszabályozni, amelynek végén a hajtómű van. Nem nagy ügy, de hozzá kell igazítani az első lánc hosszát is, ez kissé komplikált, ám végül sikerül. Hurrá!
Teszt helyett menetpróba
Talán megfelelne a szokásoknak nagyképűen tesztként felcímezni a cikket, de nem teszem. Egy igazi teszthez ugyanis kéne menni sima aszfalton és rázós macskakövön, kerékpárúton és erdei ösvényen, városban és pusztaságon, nappal, és éjjel is, hogy bizonyíthasson az agydinamós világítás, üresen és nagy pakkal, s főképp sokat, hiszen a Hase Pino tökéletesen alkalmas egy teheráni vagy pekingi kiruccanásra. Ki kellene próbálni a bummra szerelhető hajtómű-adaptert, amellyel a kiskölyök is pedálozhat, büszkén feszítve az apuka előtt, mint a túra teljes jogú és munkájú résztvevője. Össze kéne gyűjteni egy sor tapasztalatot a mindennapi használat közben. Fel kéne szállni vele vasúti kocsiba: hogyan fér el összerakott állapotban, táskákkal?
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Ehelyett egyszer elkísérhettem dobogókői kirándulásukon a tulajdonos házaspárt, a külföldi munkája miatt a későbbi programban részt venni nem tudó Attilát és feleségét, Ildikót. Ott ők vízszintesen és emelkedőkön elismerésre méltó tempóval robogtak, a lejtőkön pedig 60 fölötti sebességgel száguldottak, és teljesen elégedettek voltak a Pino stabilitásával és fékteljesítményével. Majd más alkalommal fél napig ismerkedhettem az ügyszeretetből nagylelkűen felajánlott géppel, amikor is Ildikó volt a kísérő és fotós, az én Sárikám pedig a vegyes páros első tagja. Keszthelyről 67 kilométert csavarogtunk a Kis-Balaton mentén, kerékpárutakon, kisforgalmú országúton, és valamennyit földúton is. A Hase Pinóból messze nem volt elég ennyi, de az is érthető, hogy egy ilyen költséges járműből nincsenek hazánkban bemutató példányok. Szóval nem igazi teszt, csak kurta menetpróba lesz ez, viszont egy abszolút unikumról szól, magyar nyelven tudtommal elsőként.
Aki bátor és merész…
Ideális pár vagyunk a próbához: Sárika egyáltalán nem tud biciklizni! Tavaly, jóval 60 fölött kezdte el e szép sportot egy háromkerekű rekuval, és nagyon meg is szerette, de két keréken teljesen újonc. Félt is egy kissé, úgyhogy a régi versikével biztatgattam: Aki bátor és merész, csak az legyen tengerész… Hát igen, ott elöl, karambol esetén ő lenne a gyűrődő zóna, kiszolgáltatott helyzetében kormányozni és fékezni viszont nem tud, az a teremtés hátul ügyködő koronájának a feladata, miként a visszapillantó tükör és a fő vázcsőre bilincselt computer figyelése is. Éppen fordított tehát a felállás, pontosabban felülés, mint a megszokott tandemen: itt a hátsó a parancsnoki poszt. Ez feltétlen bizalmat követel meg az elöl ülőtől, túlmenően azon a bizalmon, amelynek megléte alapvető egy tandemes túra esetében: mindkét személynek hinnie kell abban, hogy nem potyázik, hanem rendesen hajt a másik… Persze a Pino azért nyújt egy kis engedményt: az első hajtásban is van szabadonfutó, tehát lehet, de nem muszáj mindkettőnek pedálozni.
Előny nemcsak elöl!
Ezzel megérkeztünk a Hase Pino egyik legfőbb jellegzetességéhez: ez egy meglehetősen igazságtalan jármű. Az előnyöket az elöl ülő élvezi, a hátrányokat a második szenvedi. Itt kényelmes, állítható dőlésű támlás ülés (de szellőző hálós támlával ám!), mint az autóban, ott közönséges biciklinyereg. Itt órák, napok hosszat kényelmes pozíció, ott strapás görnyedezés. Itt a lazsálás lehetősége, ott a biztonságos sebesség tartásának felelőssége. Szóval afféle riksa lenne a Pino, elöl szuper komfortban terpeszkedő utassal, hátul izzadó kulival? Na, azt azért nem!
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Először is, mint már láttuk, mindketten kivehetik részüket a hajtásból, de a gyengébb személy kíméletével – míg a férfi hátul bikázik, és kedvére kihasználja energiáit, a nő (vagy a gyerek) nem hajtja halálra magát, mégis együtt haladnak. Méghozzá nem most először és egyben utoljára, hanem remélhetőleg sokszor, mert nem utálja meg az asszony első kísérletre a közös kirándulást, ahol külön bringán ő a rövidebbet húzná.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Másrészt a közös biciklizés semmi máshoz nem fogható élményét kapjuk. Hangunk felemelése nélkül beszélgethetünk, miközben jól átlátok az asszony sisakja fölött, aki nem görnyed, nem az első kerék alatt elsuhanó aszfaltot bámulja a fáradságtól előrebukó fejjel, hanem hátradőlve, emelt fővel nézi a tájat. Én két kézzel kormányozok, ő kanyarodáskor kiteszi a karját, fotózhat, videózhat, térképet nézegethet, falatokat adogathat hátra, vagy akár diktafonba mondhatja az úti élményeket. Van még egy ilyen bicikli a világon? Nincs! Ez nem egyszerűen egy másféle bringa, hanem egy egészen más életérzést nyújt. Hátul persze nem olyan kényelmes ülni, de nem is rosszabb, mint egy átlagos biciklin. És a kényelmetlenség elviselésével jó pontokat szerezhet az ember a szíve hölgyénél – akinek az esti sátorverés idejére nem éppen ott puhítja meg a kelleténél jobban a húsát a nyereg, ahol egy romantikus páros túrán a legkevésbé lenne kívánatos…
Megy a gőzös
Lelököm motorkerékpáréhoz hasonló, masszív (100 kg teherbírású) állványáról a gépet, felülök, két lábbal spiccelve a földön (a rugós nyeregcső miatt toronymagas a pozíció!), felül az asszony is. Fura, több mint másfél mázsát kell balanszírozni. Az első métereken billegünk egy kicsit, de hamar rá lehet érezni. Onnan olyan stabil az érzés, mintha mozdonyt vezetnék. Ezt aztán nem akármi tudja kibillenteni az egyensúlyából! Egyenes futása hallatlanul biztos, inkább úgy érzem, hogy kell egy kis impulzus kitéríteni belőle. Ugyanakkor aránylag, a méreteihez képest fordulékony is, egy átlagos országúton vissza lehet vele kanyarodni. A vasúti átjáró cikkcakk-korlátjánál viszont ügyeskedhetünk, mire átfűzzük a monstrumot – persze leszállva.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
A kezdetben rettegő Sárika aggodalma hamar elszállt. Biztos érzés menni a Pinóval, nagyon jó az első teleszkóp, finoman kivasalja az úthibákat, az ülésig nem üt fel semmi. A váltó olajozott simasággal siklatja fokozatról fokozatra a láncot. Egykettőre kialakul a bizalom a cintányérnyi tárcsafék iránt is, jól adagolható és nagyon erős. Nyilván hágómenetekre tervezték, de ilyen a Kis-Balaton környékén nincs. Van viszont hol lazább, hol agyagosan keményebb földút. Ott is simán haladtunk, a ballonos, profilos gumikkal nem nehéz ferdén keresztezni a bordákat és áthaladni homokos részeken. A kormányfogás fordítottja a megszokottnak: nem a szarvak állnak előre, hanem maguk a markolatok, végükön a váltókarokkal, a pihentetőbb felső fogást pedig vízszintesen álló toldatok biztosítják – ott se váltó, se fék. Nekem egyik sem bizonyult igazán kényelmesnek, de rövid kirándulásról lévén szó, nem állítgattam rajta.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Menet közben a Hase Pino két jellegzetességét lehet megfigyelni. Az egyik, hogy a légellenállás szempontjából mérvadó homlokfelületet a szinte egyenesen álló hátsó ember határozza meg. Az elöl ülő személy kontúrja beleesik ebbe. Tehát szép mennyiségű levegőt tolunk magunk előtt, mégis aerodinamikusabbak vagyunk két külön biciklistánál, ennek megfelelően rendes utazósebességet tarthatunk sík úton. A Pino haladása mégsem a sólyom cikázó röptét idézi, inkább a nehézkesen felszálló, de suhogó szárnyain Afrikáig elvándorló hattyúét.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
A másik dolog, hogy mivel elöl van egy külön szabadonfutó, a hajtókarok egymáshoz viszonyított szöghelyzete nem fix, hanem minduntalan, véletlenszerűen változik. Kíváncsivá tett, hogy nem okoz-e ez előnytelen belengéseket gyors pedálozáskor? Nos, a válasz egyértelmű nem: a „négyhengeres motor” mindig simán járt, ami jórészt a tetemes össztömegnek tulajdonítható. A stabilizálásban szerepet játszanak a mélyen elhelyezett pakktáskák is: a Hase szerint minél több a poggyász, annál jobban fekszik az úton a bringa, és nem látom okát, hogy kételkedjek ebben. És milyen jó volt, amikor megálltunk piknikezni, a hat táskát fogadó csomagtartók egyikéről leakasztottuk a vízhatlan Ortliebet, állványra húztuk a Pinót, és jöhetett a dínom-dánom!
Ár-adás
Eddig a jó hírek, ideje egy kis kijózanításnak. A Hase Pino nem olcsó. Némi szertelen túlzással akár drágának is mondhatnám: minimum 1,1 millió forintba kerül. Ennek hallatán hajlamos a szívéhez vagy a fejéhez kapni az ember. Hogyan? Hiszen a tizedéért adnak jó túrabringát! Még ha figyelembe veszem, hogy a Pino két túrabringának felel meg, akkor is ötszörös az ár… Ez bizony elég húzós, érdemes tehát kissé körüljárni a kérdést.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Ha nincs rá pénz, akkor nincs miről beszélni, megoldásnak marad a két normál bringa. Amelyekkel – ha a Hase Pino felsorolt előnyeinek híján − nem jön össze a tervezett páros túrázgatás, akkor kidobott pénz az áruk. Az a legdrágább vásárlás. Ha pedig van rá pénz, akkor azt kell megfontolni, hogy megéri-e, hiszen duplájába kerül még egy átlagos tandemnek is. Igaz, azt nagyon nehéz autóval a túra helyszínére szállítani, mert a kocsiba nem fér be, tetőtartóra felrakni meg erőművészi mutatvány. A Hasét felvihetjük lifttel a lakásba, a közönséges tandemet nem. Pinóval könnyebb beilleszteni a túrázgatást a mindennapi életvitelünkbe, és ezen múlhat, hogy működik az egész páros kerékpáros projekt, vagy ott porosodik a bringa a garázsban.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Hase Pinót venni olyan lépés, mint mondjuk kutyát ajándékozni egy keveset mozgó embernek. Megváltoztatja az életét. Ismeretlen élmények, új érzések dobják fel. Ez a fajta biciklizés nem összeveszejt, hanem összekovácsolhat egy párt. Más szemmel nézik, látják a világot, magukat és egymást. Új impulzus egy kapcsolatban – ezt nem lehet forintosítani.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Van más összehasonlítási alap is. Mennyibe kerül sízésre felszerelkezni és évente egy-egy hétre Ausztriába, Franciaországba utazni egy párnak, síbérlettel és mindennel együtt, hogy állandóan ugyanazokat a pályákat gyalulják? Sokba. És hányan áldoznak e szenvedélynek Magyarországon? Sokan. Hát a még drágább vitorlázásnak, az örökös Füred-Fonyód pályán, vagy akár Dalmáciában? Szintén sokan. Hány deresedő hajú ember vagy pár valósítja meg kissé késve fiatalkori álmát, és szerez 100 lóerős nagymotorkerékpárt? Az életveszélyes gép árából nem jönne ki egy békésebb robogó és egy Hase Pino? Hányan vesznek milliókkal – esetenként tízmillióval – drágább autót a reálisan ésszerűnél? Sokan. Mi lenne, ha néhány ilyen vásárló úgy gondolná, hogy a mai, sebességkorlátozásos, dráguló benzines világban másfél millióval kevesebbet fizet a négykerekűért, és inkább egy extraklasszis bringába ruház be? Hiszen közönséges biciklivel mutatkozni olyan snassz lenne! Na de Hase Pinóval? Hmmm…
Összegzés
Nem közönséges mércével mérhető jármű a Hase Pino: teljesen új kerékpáros élményt nyújt két embernek, kapcsolaterősítő hatású, friss életimpulzust adhat. Kiváló minősége, strapabíró felépítése akár világjárásra is alkalmassá teszi. Szétszedhető vázával könnyű autóba rakni, lakásba felvinni. Ára sajnos erősen megrostálja a potenciális vevők körét.
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Tetszett:
– Újszerű kapcsolat a két személy között
– Elöl maximális komfort, hajtási kötelezettség nélkül
– A gyakorlati használhatóságot nagyban fokozó osztható váz
– Szolid kivitel, minőségi alkatrészek
Nem tetszett:
– Hátul csak annyira komfortos, mint egy túrakerékpár
– Bizonyos helyzetekben nehezen kezelhető
– Az értékkel korrekt arányban álló, de keveseknek megfizethető ár
12 – Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Infobox:
Forgalmazó: AM Bringa; www.ambringa.hu
Elérhető színek: fehér RAL 9016/ porfestés
Ajánlott fogyasztói ár:1.098.000 Ft-tól
(a kipróbált modell a Hase Pino Tour, melynek ára: 1.540.000 Ft)
Osztható váz anyaga: alumínium 7005
Bumm anyaga: alumínium 7005
Villa: Spinner Grind I teleszkóp
Fék: Avid Code R hidraulikus
Hátsó felni: 26”duplafalú
Hátsó agy: DT Swiss 340
Első felni: 20” duplafalú
Első agy: SON Version R agydinamós
Küllők: DT Swiss
Gumiabroncs: Schwalbe Marathon
Hátsó váltó: Deore XT
Első váltó: Dura Ace 3-fokozatú
Váltókar: Dura Ace kormányvég-karok
Hajtókar, középcsapágy: Truvativ Elita Tandem, integrált szabadonfutóval, 52-39-30 fog; baloldalt 39 fog / Truvativ GPX
Világítás: SON agydinamó, tárcsafék-felfogatással, Version R, hátsó lámpa: Flat plus, fényszóró: Cyo IQ R senso plus
Sárvédők: SKS; 53 mm
Csomagtartó: Tubus Logo; 40 kg teherbírás
Low Rider:
Nyeregcső: Airwings Evolution, rugózott
Állvány: Hase, kétlábú
Csomagtartó teherbírása (Standard): 25 kg
Csomagtartó teherbírása (Hase Pino Low Rider 12 mm alumíniumcső): 15 kg
Csomagtartó teherbírása (Tubus): 40 kg
Hase Pino Tour menetpróba: vegyes páros
Geometriai adatok:
Teljes hossz: 210 – 237 cm
Teljes szélesség: 64 cm
Teljes magasság: 104-110 cm, az ülésdőléstől függően
Ülésmagasság elöl: 64 cm
Hajtómű-magasság elöl: 62 cm
Tengelytáv: 145 cm
Össztömeg: 23,8 kg
Szöveg: Karlovitz „Pupu” Kristóf
Kép: archív, Ildikó, Pupu
