A koncepció: szerettünk volna összerakni, egy könnyű „stílus-gépet”, ráadásul acélból. Nem egyszerű feladat… Acél vázzal, hajtóművel, és kormánnyal főleg nem. Persze ha jó cuccokból válogat az ember, akkor nem lehetetlen. Azt azért szerettük volna, ha az alkatrészválasztás nem megy a tartósság, és működési teljesítmény rovására. Ezt sikerült kihozni:
A srácok véleménye:
Kényelmes vele ugratni, ráültünk, és szinte nem is igényelt megszokást, egyből be tudtuk vele adni a trükköket, mert nem kellett „átszokni” rá. Akármi mással biciklizel előtte, ez a gép annyira egyben van, hogy nagyon könnyen otthonosan érzi magát rajta az ember.
Hosszabb az eleje, viszonylag rövid a hátulja, manapság ez a trend.
A súlya átlagos, könnyű, nem kell foglalkozni vele. Acél vázhoz képest jó súlya van.
A váz alapvetően 26-os kerékhez van tervezve, így azzal jobb lenne, mert kicsit stabilabb lenne a levegőben, bár így sokkal könnyebb vele forogni.
Kár hogy a fejcső alján nincs felülhegesztés. Bár az a boksz ott jól merevít, és elnyeli az energiákat, amikor kap egy ütést, de ha nagy húzást kap, pl. egy kiakadásnál, az ellen nem sokat ér. Szerencsére, mivel acélból van a váz, nem akkora gond, mert az alapanyag így is elég erős. Ez azért bírni fogja.
A geometriája minden szempontból jól el van találva. Trails-elni így a jobb 24-es kerékkel, mert teljesen más az a feeling, amikor a kis kerékre rápumpálsz, és jó hosszú ideig fut fel az íven, magasabbra szállsz vele, legalábbis olyan az érzés. Hasonlít kicsit a BMX-hez, ami ilyen szempontból a legviccesebb érzés.
A középcsapágy magasság ideális, jó könnyű kiemelni a gép elejét, de ebben benne van a könnyű teló és a kerekek is.
A villa nagyon jó volt benne, a kemény rugó miatt jól kidobott, kellően erős, és mégis könnyű. Kár hogy már nem gyártják. Ilyen hosszban még csak nem is csavarodik.
A hajtókarja nagyon jó hogy acél, mert stabil, és kellően széles, a pedálja etalon. Ebben sincs, golyó, így az összetörni nem fog benne.
A kerekek is nagyon erősek, a felni profil hibátlan, a vastag Atomlab alu anya kiváló, a kevláros gumija iszonyat könnyű, és nagyon jól gurul.
A nyereg is nagyon tetszett, jó könnyű, kényelmes, jól be lehet fogni, ami kéznélküli, és kp-s trükköknél előnyös, és mégsem túl széles.
Az áttétel kicsit pörgős (32-16) 32-14-el kicsit jobb lenne.
650-660-as kormánnyal kicsit stabilabb lenne a nagy ugrásoknál. A kormánymagasság, és a stucni hossz ideális, TD-zni nem kell vele, de így is nagyon jó.
A 24-es felépítése miatt a levegőben kicsit instabilabb, de csavargatni, forogni vele így a könnyebb. Nagyon könnyű irányítani, a kis kerekek, a jó gumi és a precízen csapágyazott agyak miatt iszonyat gyors a gép, nagyon jól gurul. Akár még Four-Cross-ozni is jó lenne vele, bár akkor inkább 26-os kerék kellene bele, természetesen első fékkel, más áttétellel.
Ez már nem egy átlag kerékpár. Olyan szinten letisztult, mintha már valaki magának építette volna, ügyelve a legapróbb részletekre is. Így jó ahogy van, szerintem bárki azonnal bevállalná.
[poll id=”7″]
Köszönet jár a szerzőknek:
Balogh Attila, Kotócz Dániel, Magyar Csongor, Atom
Eredetileg megjelent a Bikemag 2007. november-decemberi lapszámában.
