Alpok átkelés: álomként, célként vagy ábrándként minden kerékpár rajongó fejében megfordul, legyen a bicikli alatta országúti vagy mountain bike. Mit szólnál, ha az Alpok átkelés idén neked is valósággá válna?
A képet 2003-ban készítettem a Transalp kerékpárversenyen útban a Pfitscher Joch-hágóra. Én gyalogosan voltam és amikor ez a 60-as férfi eltekert mellettem, sokminden átalakult bennem.
Egyrészt megfogadtam, ide visszajövök én is kerékpárral és látva az úriember korát, megnyugodtam, hogy van időm még átszelni az Alpeseket. Másrészt rájöttem, hogy nem versenyezni szeretnék itt, hanem ugyanazt, amit gyalogosan: látni, érezni, megélni és kiélvezni minden pillanatát.
2003-ban volt szerencsém magyar mountain bike csapatot kísérni a Transalp kerékpárversenyen. A kaland, a táj, a verseny 7 napja kitörölhetetlen emlékként él azóta is a fejemben, emellett életre szóló barátsággal ajándékozott meg.
Itt tapasztaltam meg először milyen érzés montizni igazán magas hegyek között, mit jelent a hosszú mászás és milyen, amikor tényleg lejtő a lejtő…
Mivel autós kísérő voltam és a csapat segítője, így csak fotózáshoz és délutáni önszorgalomból tekertem, de megfogadtam, hogy visszamegyek és végigtekerem én is azt, amit a Vock Balázs – Halász Robi páros a verseny során teljesített.
Ami vonz az útban az azonban nem a versenyzés. Hiszen egy verseny célja az, hogy minél gyorsabban teljesítsük a napi távot. A versenyzők, amikor felértek a Pfitscher Joch tetejére kettőt fújtak boldogan, majd robogtak tovább, hiszen siettek, hajtotta őket a versenyszellem és a szintidő.
Én szeretnék lassan végigmenni az Alpokon. Végigmenni úgy, hogy kiélvezem minden pillanatát: megállhatok fényképezni, lehajolhatok és megnézhetem a virágot, ihatok egy pohár sört a hegytetőn a hüttében, végigtekintve a tájon.
Eszemben sincs sietni. Mivel nem élek ott, nincs mindennap alkalmam megélni a hely csodáját, így nem akarok másokkal azon versenyezni melyikünknek tart rövidebb ideig az élmény…
Erre kitűnő lehetőség egy szervezett Alpok átkelés, hiszen mindaz adott, ami a Transalp versenyzőinek: lélegzetelállító útvonal, küzdelem, hosszú mászások és velük arányos lejtők, látnivalók és a saját erőből megélt csúcsok diadala. Csak nem versenytempóban.
Ezért is örültem nagyon, amikor tavaly ráakadtam az Alpinbike-os srácok túrái közt a CrossAlps elnevezesű túrájukra. Sajnos a tavalyi időbeosztásom és felkészültségem nem tette lehetővé, hogy csatlakozzam hozzájuk, de megfogadtam, hogy az idén mindent megteszek azért, hogy én is részese lehessek az élménynek. Már korábban is tetszett a koncepció, amely alapján igyekeznek minél szélesebb körrel megszerettetni a hegyikerékpáros túrázást mind hazai mind külföldi túrák keretében, az idei CrossAlps túrához viszont igény szerint egy kidolgozott felkészülési programmal is segítik a résztvenni vágyókat, így nagyjából bárki számára elérhetővé téve egy régóta dédelgetett álom megvalósítását.
Az idei első túra (igény esetén több túrát is indítanak, akár kisebb csoportnak külön, egyéni igények alapján is) tervezett budapesti indulása 2012. július 5., ahonnan az ausztriai Weerbergbe utazunk mikrobusszal, hogy másnap nyeregbe pattanva 8 nap alatt átszeljük az Alpok hágóit, és 380 km után, 11.940 métert mászva megérkezzünk az olaszországi Garda-tóhoz, a kultikus montis őshazába.
A túra kiscsoportos, maximum 6-8 főre tervezett, tehát nem kell attól tartanod, hogy egy birkanyájnyi emberhez kell majd alkalmazkodnod és a fél napod várakozásból vagy utolérésből fog állni. A túratársakkal előzetesen megismerkedhetsz, kapcsolatban lehetsz, így nem vadidegenként vágsz majd neki egy ilyen többnapos együtt tekerésnek.
A szervezett túra keretében mindaz adott, ami az egyénileg nekivágóknak nem vagy nehezen:
- Szállított úticsomag, így csak a bringás dolgaidat viszed magaddal és napközben tényleg montizol és nem csomagos túrázol. Másrészt nem kell sakkoznod a ruhával, felszereléssel, mert az autó nem panaszkodik plusz 5 kilóért vagy még egy táskáért.
- Kísérőautó és szervezett szállítás, így Budapestről „biciklivel indulsz” nincs gondod a kiutazással és hazautazással. Az út során a kísérőautó minden nap rendelkezésedre áll, tehát ha bármilyen egészségi vagy erőnléti gondod van, vagy csak szimplán kihagynál egy esőnapot, nem borítod fel a túrát, az aznapi szakaszt megszakíthatod vagy kihagyhatod.
- Túravezetővel megyünk, aki ismeri az útvonalat, végigcsinálta már a túrát többször, tudja, mire figyelj, mire készülj, mit nem szabad kihagyni és mit kell feltétlen elkerülni, ha kell hajt, de ha kell segít, ebből egyik sem hátrány.
- Szervezett és előkészített szállásokon pihenhetsz a napi 5-6-8 óra tekerés után, megérkezve bepakoltan vár a csomagod, tudod, hogy hol és mit fogsz enni és garantált a pihenésed, a magyar pénztárcához válogatott, korrekt vendégházakban és turistaszállásokon.
- A szervezést elvégezték helyetted, tehát neked nem kell agyalnod a hova, mikor, mivel, mennyiért, lehetne-e több, kevesebb stb. kérdéseken. Pusztán azzal kell foglalkoznod, hogy legyen combod, tüdőd meg akaratod, hogy végigcsináld a túrát, egyébként a minden más biztosított, ezért az utasbiztosítás is benne van a csomagban.
Ha felkeltette az érdeklődésed a túra vagy már jó ideje játszol a gondolattal, akkor itt a lehetőség, hogy Te is csatlakozz hozzánk!
A túrával és a felkészüléssel kapcsolatban további információkat az Alpinbike Cross Alps túra oldalon találhatsz.
Ha pedig szeretnéd, hogy a felkészülésben is segítsenek, hogy ténylegesen kellemes emlékekkel térj majd vissza a Garda-tó partjáról, akkor keresd nyugodtan az Alpinbike-os srácokat.
A túrának nyitottunk egy fórum témát is, a kérdéseket, észrevételeket ide várjuk a túrával kapcsolatban.
Szöveg és Fotó: Laczkó András