Az idei Tour de France egészen más jellegű, mint a tavalyi, és ez nemcsak a versenyzők eltérő taktikájának és érdekeinek köszönhető. Több az egyéni időfutam, kevesebb a hegyi befutó, és ez más típusú versenyzőknek kedvez, illetve más felkészülést igényel. De ki is az, aki évről-évre a Tour útvonalát megtervezi és kijelöli? Ez a versenyigazgató feladata, amely posztot immár 7. esztendeje Christian Prudhomme látja el.
Nem könnyű feladatot lát el a köztiszteletben és a napi politika felett álló Prudhomme...
Prudhomme a porondmester
A Tour de France több, mint verseny: egy intézmény, Franciaország legismertebb kulturális és turisztikai „exportterméke”. Ha valamely esemény ilyen nagy fontossággal bír, akkor magyar mentalitással arra következtethetnénk, hogy a politika minden bizonnyal előszeretettel teszi rá kezét vagy befolyásolja menetét, a mindenkori politikai elit érdekei szerint szeretnék, ezzel saját képére fazonírozva kívánja megjeleníteni, „eladni” Franciaországot. És ne csak a külföld véleményére gondoljunk: maguknak a franciáknak is a Tour az egyik legmeghatározóbb, nemzetet összekovácsoló esemény, amelynek idejére milliók veszik ki szabadságukat, ha tehetik, megtekintenek egy-egy szakaszt, amely a környékükön halad el.
Ezzel szemben, amióta csak létezik a Tour – Henri Dégrange-tól Jean-Marie Leblanc-on át a mai napig – a tour versenyigazgatói post a politika felett áll. A számos profi kerékpáros és egyéb fontos versenyt (Párizs-Dakar, Párizs Maraton, stb.) szervező ASO (Amaury Sport Organisation) vezetője „kikezdhetetlen, köztiszteletben álló személy. Christian Prudhomme ezt a hagyományt örökölte meg és viszi tovább, az előző években ott ült Nicolas Sarkozy mellett a versenyigazgatói autóban, de idén már a szocialista Francois Hollande lesz a vendége. És ez így van rendjén: legalábbis ott, ahol a demokráciának komoly gyökerei vannak.
Prudhomme-nak is vannak kedvenc versenyzői, el is árulja, hogy kiket kedvel és miért...
Amíg a Tour korábbi versenyigazgatói „befutott” sportújságírók voltak, Prudhomme egy igazi fanatikus kerékpárrajongóként szeretett bele az eseménybe, később pedig sikerült megvalósítani gyermekkori álmát: ma ő igazgatja a világ legismertebb kerékpárversenyét. Az egész 1969-ben kezdődött, amikor az akkor 9 éves Christian szájtátva hallgatta a Tour rádióközvetítését, áhítattal csodálta a 22 éves Eddy Merckx ember feletti teljesítményét. Ez az a bizonyos Merckx-féle Tour győzelem volt, amikor a fiatal belgán volt mind a 4 megkülönböztetett mez: a sárga, a pontokért járó zöld, a pettyes ”hegyitrikó”, illetve a legjobb fiatalnak járó fehér.
A Tour nem érhet véget július közepén – gondolta az ifjú Christian Prudhomme, és elkezdte továbbjátszani a „Grand Boucle-t, azaz a „nagy kört”, új útvonalakat talált ki, és azon újabb és újabb drámai csaták zajlottak, és természetesen a végén Merckx-győzelmek születtek. Innentől nem volt apelláta: Christian minden erőfeszítése arra összpontosult, hogy egy napon ő is ugyanúgy közvetítsen, mint a legendás sportriporter Luc Varenne, majd úgy rendezzen Tour-okat, mint Jean-Marie Leblanc. Miután sikeresen elvégezte a Párizsi egyetem médiaszakát, az Europe 1 rádiócsatornához, majd a France 2 tévéhez igazolt, innen 1998-ban került az ASO kötelékébe. 2005-ben váltotta le az akkor már igencsak koros, megfáradt Leblanc-t.
A Coppi és Bartali emlékműnél 3 Tour-győztessel, Thevenet-vel, Hinault-val, illetve Merckx-szel
Számos reform kötődik a nevéhez: bátorságról és elszántságról tett tanubizonyságot, amikor doppingkérdésben nyílt összetűzésbe került az UCI-val. Az álláspontján, miszerint a Tour jövője függ attól, hogy a kerékpárspot sikeresen fel tudja venni a harcot a doppingszer-használattal, azóta sem változtatott. Mára a Tour sokszorta tisztább küzdelem, mint a múltban valaha, ha nem is annyira látványos, nincsenek akkora teljesítménybeli, illetve időkülönbségek, mint régen, de legalább fair és botrányoktól mentes.
A francia szépségverseny győztesével, illetve Hinault-val az egyik szakasz rajtjánál...
De mi is valójában a Tour-igazgató munkája, amellett, hogy a verseny során a piros Skodában figyeli az eseményeket, oldalán valamely francia politikus, színész vagy egyéb híresség? Számára egy adott Tour még az előtt kezdetét veszi, hogy az előző befejeződött volna. Járja az országot, találkozik potenciális polgármesterekkel, megyei vezetőkkel, megállapodik a versenyútvonal biztosításáról, a rajt és célállomásokon nyújtott szolgáltatásokról. Természetesen a rendező városok szép summát szurkolnak le a rendezési jogért, amelyből turisztikai és más hasznuk származik. Emellett az ő feladata a csapatok kiválasztása, meghívása is. Adott a Pro-Tour (WorldTour) csapatok részvétele, de amellett meghívnak másodosztályú (ProContinental) gárdákat is, részben nemzeti érdekből, vagy valamilyen szponzori indokra támaszkodva.
Prudhomme-nak is vannak kedvenc versenyzői, el is árulja, hogy kiket kedvel és miért...
Ha már a szponzoroknál tartunk, a Tour megrendezésének gigászi költségvetését több mint ötszáz cég, a rendező városok, illetve a negyedmilliárd nézőt kiszolgáló média adja össze. Ezt mind letárgyalni nem lehet kis feladat, még akkor sem, ha történetesen 11 hónap áll rendelkezésre. Magán a versenyen a mezőny előtt 200 szponzori jármű halad, amely az út mellett szurkolók millióit bombázza reklámokkal, majd a mezőny után jön a takarító brigád, amely rendbe teszi a tájat a „csata” után. Láthatjuk, hogy Prudhomme feladata igen szerteágazó, nagyon jó csapatot maga mellett tartani a tökéletes munkához. Ő a porondmester, aki arcát adja ehhez a semmi más sportrendezvényhez nem hasonlító eseményhez, az ő karizmája, kiállása teszi a Tour de France-t azzá, ami. Egy-egy szakasz televíziós megtekintése során néha gondolkozzunk el azon, hogy mi munka áll a megvalósítás mögött, nem mellesleg, milyen további feladat ezt képileg eljuttatni a negyedmilliárd ember otthonába!
Forrás: Cycle Sport, ASO
Képek: ASO, archív
