Milyen kerékpársport szakágak vannak?

Aszfalton, erdőben, teremben, cement- vagy fapályán, épített akadályokon, terepen, félcsőben. Mezőnyverseny, időfutam, egynapos-többnapos, maraton, lefelé a leggyorsabban – de lehet fölfelé is, egyensúlyozás művészete raklapokon és teremben. Na és a hozzávaló kétkerekű. Mind-mind a kerékpározás egy-egy szakágának ismérve…

A kerékpár története a régmúltba nyúlik vissza. Kínai források évezredeket említenek, Hérodotosz az arab postafutárok szerkezetét írja le, később Leonardo da Vinci rajzaiban tűnik vissza. A német Karl Drais futógépe pedig már 1817-ben egy óra alatt megtett 16 kilométeres távval került be a bringás történelembe. Aztán jött a küllő, a Dunlop gumi, lassan kialakult a „gyors láb”, azaz a velocipéd, a kerékpár. A szerkezet mindennapos használata mellett versenyzők tömörültek egyletekbe, az ezredfordulón megalakult a sportág nemzetközi szövetsége, na meg a nemzeti szervezetek. A sportág nemzetközi elismertségét mutatja, hogy már az első újkori olimpia műsorára tűzte – akkor az Athén-Marathon-Athén 87 kilométeres távon -, azóta is valamennyi nyári olimpia műsorán szerepelt. Ha ellátogatunk a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség honlapjára (www.uci.ch), egyértelmű felsorolást találunk a szakágakra vonatkozóan: országúti, pálya, ciklokrossz, mountai bike, BMX, triál és terem. Ebből próbálunk rövid ízelítőt adni.

Országút

A kerékpársport klasszikus formája. A legidősebb szakág, melyben versenyeznek. A koskormányos gépekkel tekerik a nagy klasszikus egy-, illetve többnapos körversenyeket, időfutamokat, melyek igen komoly érdeklődés mellett kerülnek megrendezésre. A Tour de France például a világ egyik legnézettebb sportrendezvénye, mely a foci vb, az olimpia, a Forma1 mellett az egyik legnagyobb figyelemmel kísért esemény. Országúton egyenkénti indításos időfutamon és tömegrajtos mezőnyversenyen lehet megmérettetni. Az országúti kerékpározás közben a kilométereket róva a távolság leküzdése során szebbnél szebb tájakon, a kerékpár adottságaiból adódóan akár 30-40 kilométeres sebességgel haladhatunk folyamatosan. Igazolt és amatőr versenyzőknek egyaránt szerveznek versenyeket. Az Amatőr Kerékpáros Egyesületek Szövetsége működteti az Amatőr Kupát, mely 2008-ban 12 futammal került megrendezésre; rendezvényeiken évente 400-nál is több induló vesz részt.

Pálya

A sportág szerelmesi – kiváltképp a szervezők – hamar rájöttek, hogy lehetőséget kellene teremteni arra vonatkozóan, hogy a nézők stadionban végig tudják követni az amúgy látványos küzdelmeket. Megalkották az ellipszis alakú velodromot, a kerékpárpályát, melynek borítása fa vagy cement. Hazánkban a fővárosi Millenáris sporttelep és a tamási pálya ad otthont a szakág gyakorlóinak. A pályák nemzetközi viszonylatban általában 200-500 méter hosszúak, 6-9 méter szélesek, dőlésszögük 15-47 fok körül van. A pályabringák jellemzői, hogy nincs rajtuk fék, váltó, örökhajtós, fix áttétellel rendelkeznek, no és nagyon könnyűek. Főbb versenyszámai a sprint- és időfutamszámok, a pontversenyek, de igen látványosak a motorvezetéses küzdelmek is.

Ciklokrossz

Kissé átalakított, koskormányos országúti bringával, speciális fékekkel, kerekekkel, gumikkal teljesítik a versenyzők az előírt penzumot, természetesen az elnevezésből adódóan terepen, ahol épített és természetes akadályokat kell leküzdeni, azokat nem egyszer futva, átlépve-átugorva. Elsősorban igazolt versenyzők űzik, a téli hónapok közkedvelt szakága, melyben világbajnoki futamot is rendeznek, nemzeti bajnokot hirdetnek. Az évszakból adódó jellemzőjük a havas, sáros menetek.

XCO, korábban CC

Vagyis az olimpiai szám. Igen fiatal, csupán pár évtizedes, Kaliforniából indult szakág, mely a ’96-os, atlantai olimpián mutatkozott be. Színhelye az erdő, a terep, maga a természet. Első olimpikonunk Vinczeffy „Zerge” Zsolt, aki 2004-ben Athénban indult, Pekingben pedig Parti András képviselte az országot. A klasszikus montiversenyeket 1992-óta rendezik. A szakág nevét többször megváltoztatták: a cross countryból (CC), az olimpiai cross-on (OX) keresztül lett XCO. A vb-k, Eb-k, világkupa futamok mellett olimpiai bajnokot is avatnak. Körpályán kijelölt, 35-45 kilométeres tereppel kell megküzdeniük az eliteknek, a futamok közel két órán keresztül folynak. A szabályok értelmében a hobbi kategórián kívül kizárólag versenyengedéllyel, azaz licence-szel rendelkezők indulhatnak. Az UCI – nemzetközi szövetség – versenynaptárában szereplő magyarországi versenyek igen népszerűek a külföldiek számára is. A maratonoknál nehezebb pályán kerülnek megrendezésre.

XCM

Azaz maraton. Igen nagy jelentőségük van az indulók akár 1000 főt is jelentősen meghaladó létszámát illetően. A szabályzat a versenyeken az amatőrök indulását is lehetővé teszi. A szakág nem egészen tíz esztendeje alakult, magyar bajnokot 2004-től avatnak, világbajnoki futamot rendeznek, de az olimpia programján nem szerepel. Három távon kerülnek megrendezésre: maraton távon (mely 80, akár 100 kilométer feletti is lehet 2-4 ezer méteres szintkülönbséggel), félmaraton távon (50-80 km) és kismaraton távon (25-40 km); a résztvevők a pálya több pontján is részesülhetnek frissítésben.

Négy bringás, ugyanazon a pályán versenyez egy időben, egymás mellett. Ketten jutnak tovább, a négyes csoportok beosztása pedig időmérő futam után kerül kialakításra. Kieséses verseny. A pálya olyan hosszú lehet, hogy azt 30-45 másodperc alatt tudják teljesíteni a riderek. Lehetőség szerint mérsékelten, egyenletesen lejt és nem tartalmazhat olyan emelkedőt, mely tekerésre kényszerítené a versenyzőket. Természetes és mesterséges módon kialakított ugratókat, döntött kanyarokat foglal magában.

Lejtőzés, downhill, azaz: ki ér le leggyorsabban a hegyről. A pálya nyomvonalának lejtenie kell, hossza minimum 1 kilométer, a lefelé száguldás ideje minimum egy perc kell, hogy legyen. A tekerés helyett ezúttal a versenyző technikai tudása a fő szempont. A versenyeken kétszer gurulnak le a hegyoldalon a kerekesek, az időmérőt a döntő futam követi. A déhások – vagyis lejtősök – találkozóit igen jó hangulat szokta kísérni.

BMX

Amerikából származik a szakág, a bicycle motocross kifejezésből származik az elnevezése, mely a motokrossz bicajjal történő utánzására utal. A szakág az olimpia műsorán idén Pekingben mutatkozott be. Hazánkban is igen népszerű sportág – azaz szakág -, több ezer gyermek rendelkezik BMX kerékpárral. Az elfogadott sportiskolai program is a BMX-re épít, a bringa méreteinél, felépítésénél fogva kiválóan alkalmas 5-6 éves lurkók kerékpáros oktatására, remek utánpótlás-bázisa lehet a keréksportok többségének. A BMX maga is több „szakágra” oszlik, a klasszikus BMX krossz (melyből a 4X mountain bike nőtt ki) döntött kanyarokkal és ugratókkal tűzdelt pályán zajlik. Mellette önálló versenyeket rendeznek a dirt kategóriában, ahol ugratón, vagy ugratókon kell minél érdekesebb figurákat, trükköket bemutatni, emellett működik a street, vert szakág, ahol félcsőben, vagy épített akadályokon kell trükköket bemutatni. Egyre népszerűbben külföldön és idehaza egyaránt az épített pályák, de a tereken, parkokban is gyakori társaság az ügyes BMX-es fiatalok csoportja.

Triál

Az ügyesség a legmeghatározóbb, a viadalokat szabadban és fedett helyen egyaránt le lehet bonyolítani. A verseny során az épített akadályokon kell egyensúlyozni, ugrani, úgy, hogy a kerékpáros lába ne lépjen le a pedálról, (melyért hibapont jár) illetve ne hagyja el a kiszalagozott pályát. A triálversenyek, körökből állnak, ezek pedig „ellenőrzött zónákból”, azaz szekciókból, melyek teljesítését pontozzák. A versenyzők a pálya akadályai (pl. farönkből, raklapokból, csövekből) mellett az idővel is küzdenek, hiszen a hibapontok mellett a gyorsaság dönt.

Terem

A teremkerékpárosok gyakorlatilag két-két sportágat ötvöznek. Egyik a bringa, másik a torna, kicsit a lovastornához (voltizsálás) hasonlít, azaz mozgó kerékpáron történő tornáról, harmonikus, esztétikus mozgásról van szó; másik pedig a bringával történő „foci”, ahol előre-hátra haladással sok egyensúlyozással a kerékpáron, terelik a labdát az ellenfél hálójába.

Hová vigyük a gyereket, ha sportolni akar?

A gyerkőcöket optimális esetben 6 éves kortól a sportiskolai rendszerben az általános képességek kialakítása mellett már lehet készíteni, a hazai gyakorlat szerint a klubszintű kezdés 10-12 éves korra tehető. Egyik legnagyobb múltú utánpótlás-nevelő egyesület a KSI SE, mely több mint 40 esztendeje neveli a fiatalokat, soraiból sok-sok ifjú bajnok került ki, illetve lett a későbbi felnőtt válogatott tagja. A klub tevékenysége kiemelten az országúti és pálya szakágra specializálódott, olyan mesterekkel, mint az olimpiai bajnok – moszkvai „ellenolimpia” győztese – Somogyi Miklós és az olimpiai ötödik Szabolcsi Szilvia edzője, Hazai György. A KSI „Faház” a Millenáris tövében, a Thököly úti kanyar mellett található.
Internet elérhetőség a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet honlapján keresztül www.nupi.hu

Eredetileg megjelent a Bikemag 2008-as “Kerékpározz velünk!” különszámában.
Szöveg: Vasvári Ferenc

Írta: Bikemag on 2009. június 7.. Téma: kiemelt,tudástár. A bejegyzésre érkező visszajelzéseket ezen keresztül követheted: RSS 2.0. Ugorj a legvégéhez és hagyj bejegyzést. Ping nem engedélyezett.

31 válasz a Milyen kerékpársport szakágak vannak?

berci3 Válasz

2011. május 31. at 17:51

Mi a különbség az xco-ban a C1 és C2 közöt?
Dog Válasz

2010. február 15. at 18:51

JO VOLT KOSZI A CIKKET.
csabler Válasz

2010. február 5. at 13:45

Sziasztok!

Valaki végre meg tudja nekem mondani pontosan mit is jelent az XC, CC? Értem, hogy mire használják. De a rövidítés mit takar?
- matt70 Válasz
  
  2010. május 16. at 21:22
  
  Cross Country a másik meg ugyanaz
Kolarovszki Válasz

2010. január 5. at 16:54

Ahogy látom a BMX-ből a flatland kimaradt. Pedig szerintem sokkal többen ismerik és csinálják mint a terembiciklizést.
NeAndrew Válasz

2009. szeptember 23. at 21:21

Ja és a FreeRide is kimaradt ami egy szabadabb szakág és sokmindent magába foglal!/…
rondakutya Válasz

2009. augusztus 15. at 10:58

Teljesen korrekt a cikk. Nekem tetszett és szerintem nem maradt ki semmi.
ryder Válasz

2009. augusztus 10. at 12:58

Egyetlen szakág sem maradt ki, amiket ti írtatok, azok mind egy-egy itt is felsorolt szakág mellék ágazatai. Viszont a dirt benne lehetett volna, tudtommal az is külön szakág. (és az alá tartozik a street dirt is)
A monocikli nem tartozik a kerékpárokhoz, a free ride pedig nem egy külön ágazat, szinte mindegyik bringás sportnak van free ride változata.(gondolom ti a DH Free ride-ra gondoltatok)
A cikk pedig rendkivűl jól sikeredett!
- marcifiam Válasz
  
  2010. június 27. at 17:00
  
  a freeride külön ágazat, más bringa kell hozzá, mint a DH-hoz (aki ért hozzá, tudja) , ugyanígy a street és a dirt is külön ágazat (nézz meg egy speci p2-őt, és hasonlítsd össze házon belül a p-street-tel, a különbség egyből lerí róla)
kiskubai Válasz

2009. június 18. at 7:50

szvsz a bringapolo benne is van a cikkben….
“másik pedig a bringával történő „foci”, ahol előre-hátra haladással sok egyensúlyozással a kerékpáron, terelik a labdát az ellenfél hálójába.”
- bonnie Válasz
  
  2009. december 12. at 17:09
  
  Mindkettő ugyanaz :P kivéve, hogy az egyikhez kell ütő, a másikat meg teremben játsszák…
Vtec Válasz

2009. június 11. at 19:17

És valóban “szakágak” maradtak ki belőle, szövetségekkel, egyesületekkel, stb.?
Nekem pl. jobban hiányzik a B-csoportos pályavilágbajnok Árvai Attila megemlítése a KSI-nél, de belátom, hogy akkor még nem volt ott, amikor a cikk íródott!
Köszönet érte a szerzőnek!

Egyébként pár hete az … tv-n volt egy ritka jó film a bmx kialakulásáról, hőskoráról! Tanítani kellene!
- Vtec Válasz
  
  2009. június 11. at 19:18
  
  Mármint a cikkért köszönet :)
Veszt Válasz

2009. június 8. at 14:51

Nekem nagyon tetszik ez az írás.
Legalábbis egy kicsit képben vagyok most már, hogy milyen területek vannak a bringázáson belül.
Szeretnék én is sportolni, küzdeni, stb. Bár már kiöregedtem.
- duck Válasz
  
  2009. november 27. at 19:38
  
  Soha nem öregszel ki!!!!!!!!!! :)
Vadbarna Válasz

2009. június 8. at 8:47

a dh az sport?!
nem tudtam…
- mtbos Válasz
  
  2009. június 10. at 13:44
  
  A DH kérlek szépen sport! Technikai/ügyességi sport!
  - rondakutya Válasz
    
    2009. augusztus 15. at 10:55
    
    Tekerni nem tudó nyomingerek sportja. Már ha sportnak nevezhető, mikor gyakorlatilag csak utasként legurulunk egy leejtőn. Hát én nem látok benne semmi sportot. Bár ha meggondolom míg feltolja a hegyre talán az sport benne :)
    - bkriszta Válasz
      
      2009. november 23. at 13:35
      
      A sakk is sport. Akkor már inkább a DH.
    - and Válasz
      
      2010. január 24. at 18:47
      
      látszik h vmi loser cc-s lehetsz vagy vmi gumibugyis road-os…
      öreg egyszer gyere le egy durvább pályán, bokáig összefosnád magad. arról véleményezz amit ismersz kiscsicska…
      - csabler
        
        2010. július 14. at 10:56
        
        szerintem kurvára mindegy, hogy BMX, DH, XC, road…etc… Mindegyik sport!!! Mindegyikhez más tudás és erőnlét kell. Mindenkinek más jön be és ez tökre nem baj!
László Válasz

2009. június 8. at 0:00

Hát csak az öröm-bike maradt ki. Ha valaki csak úgy egy kicsit a kedvtelés céljából.
- Bálint Válasz
  
  2009. június 11. at 22:59
  
  …mert az nem szakág, az csak úgy van :) Amúgy én is az a kategória vagyok, vagyis mindenből egy kicsi.
HeyBud Válasz

2009. június 7. at 22:57

Kar, h itt mindenki csak leszolja a cikkeket… Mas forumoknal nem ez a “divat”

Sztem jo cikk volt es izgalmas a bringa. Attol meg, h nem engedhetem meg magamnak, elvezettel olvastam.
Bence Válasz

2009. június 7. at 20:02

ez elég tré kis cikk semmi info, szakágak fele nincs benne
- Timba Válasz
  
  2009. június 7. at 20:32
  
  Fele? Hmmm… Mik maradtak ki?
  - László Válasz
    
    2009. június 8. at 0:04
    
    Mondjuk MTBO. Bár ez egy hibrid sport, de a bringapolo-t is csinálják.
    Ja és a monocikli. Igaz, hogy az nem kerék”pár”.
    Aztán azok a sportok, amiknek a bringa része, mint a triathlon.
    Aztán a dirt/street/freestyle kategóriák is ott vannak, de azokat nem kezdi senki – azt lassan megismerni lehet.
    Szerintem….
    - ömmmm Válasz
      
      2009. június 8. at 21:27
      
      Az igaz a dirt-jumpot és a street-et hiányolom belőle, pedig a mai bringás fiatalok már nagyjából azt űzik!
      - HellslayeR
        
        2009. június 11. at 1:21
        
        Nos igazából, szerintem ez tökéletes cikk volt, de ha már így említitek akkor Freeride is benne lehetett volna, ami ugyan nem sport, de elég nagy közönséget vonz, mert elképesztően látványos. (És akkor hozzá az Urban Downhill és Urban Freeride)
    - Dark Archon Válasz
      
      2009. június 11. at 7:54
      
      Sőt, a kerékpár távolradobás is kimaradt… meg a vízbe ugrálás… ugyan már, ez már szőrszálhasogatás. A cikk iránymutatónak tökéletes.
- tam Válasz
  
  2009. június 9. at 19:22
  
  azert a lenyegesebb szakagak benne vannak. persze kimaradt egy par, de ettol meg nem mondanam hogy tre…
  
  ez a cikk kulonben is kezdo bringasokhoz szol, akik szamara kisse keszekusza a sok szakag, az o fejukben valoszinuleg rendet fog tenni igy is, a bringapolo meg a monocikli emlitese nelkul is.