Nagy sikerekkel térhettünk haza a Ruzomberokban megrendezett Szlovák Kupadöntőről. Liszi Attila második helyen végzett a versenyen, és mivel megelőzte riválisát, Lukas Ucent, így az összetett értékelésben is ezüstérmet szerzett. Méltó zárása volt ez az idei versenyszezonnak. Lássuk, hogyan is alakult a hetedik forduló vasárnapja!
Magyar sikerek a szlovák downhill kupadöntőn
A szombati edzés után (http://offline.hu/blog/limit-racing-team-blog/gacspeti/szlovak-kupadoento-szombat-limit-limit-hatan) a döntőnap reggelén nagy hideg és jelentős pára fogadott minket. Ettől a pálya is sokkal jobban csúszott, némelyikünknek elég nehéz volt újra felvenni a ritmust. A vénasszonyok nyarán délelőtt felmelegedett az idő, és a napsütéstől a kenő többsége is felszáradt. Ez mit sem változtatott a balszerencsémen, hiszen bár egész évben összesen talán ha egy defektem volt, ezen a hétvégén meg négy-öt, előfordult olyan is, amikor elöl-hátul egyszerre.
Magyar sikerek a szlovák downhill kupadöntőn
Attila is mesél a reggelről: „Már az ébredéstől kezdve csak egy dolgon járt az eszem, vajon mi lesz a verseny eredménye? Milyen helyezést szerzek majd a versenyen, és az vajon elég lesz-e az összetett második helyre? Sajnos nekem kicsit másként kezdődött a bicajozásra való felkészülés, mivel az előző hétvégi versenyen jó pár csúnya esésem volt, a csuklóimat és a bal alkaromat eléggé meggyepáltam. Szorosan be lett fáslizva, mivel a pályán való biciklizés igen nagy fájdalmakkal járt, egészen az időmérőig nem is mentem egybe kört a pályán, de nem éreztem azt, hogy különösebben hátráltatna a biciklizésben, maximum annyi, hogy nem tudtam felvenni kesztyűt.”
Magyar sikerek a szlovák downhill kupadöntőn: a kupafutam dobogója
Ahogy közeledett az időmérő, úgy lett egyre feszültebb a hangulat. Holtverseny az összetett második helyén Attilával, minden egyes pont a két futam során aranyat érhet (jelen helyzetben a kupasorozat ezüstjét). Ati így nyilatkozott erről: „az időmérő nagyon fontos ezen a versenyen, mivel a versenyen szerezhető maximális 75 pontból az időmérő a döntő pontjainak felét éri, így a lényeg az volt, hogy Lukas Ucennél több pontot szerezzek.”
Kialakulni látszódtak a párosok csapaton belül is, Máté Szabolcs Völgyi Péterrel volt meccsben, Szabó NF Endre pedig velem. Bandi mindenképpen előrébb sorolandó, de visszatérésekor nem várhattunk tőle többet. Völgyi mester a kvalifikáción két másodperccel verte Szabit, akárcsak én Bandit. Együtt vártuk Attilát, aki előtt fő riválisa, Lukas Ucen érkezett. Jó időt jött, aktuális harmadik hely Matej Charvat és a kupagyőztes Martin Mikulenka mögött. Alighogy felfogtuk a történéseket, már jött is Attila a kesztyű nélküli befáslizott kezeivel, melyek igencsak furcsa látványt nyújtottak. Itt azonban az óra számít, és az nekünk kedvezett! Két másodperccel jött jobbat szlovák ellenfelénél, így a harmadik helyen kvalifikálta magát, három másodpercre az elsőtől. Ezzel két ponttal szerzett többet Lukas Ucennél, ami pont annyit jelentett, hogy még kiélezettebb lesz a döntő, hiszen ott az élmezőnyben 5 pontos különbségek vannak az egyes helyezések között.
Magyar sikerek a szlovák downhill kupadöntőn: az összetett 1-2. helyezettje
Hatalmas lett a nyomás Attilán, de talán még ennél is nagyobb lehetett Ucenen, hiszen az már biztos volt, hogy cseh nyerte a Szlovák Kupasorozatot, de egy másik külföldivel még küzd a második helyért. Nyilvánvalóan minden helyi honfitársa azt várta, hogy legyőzze Attilát.
A csapaton belüli párosok is szoros meccset vívtak, a Máté Szabi kontra Völgyi Peti duónál mindössze 2 századmásodperc (!) döntött Szabi javára. Az Endrével vívott csatánkba végül már nem szólt bele egyikünknek se defekt, és jókora javulások után végül 8 tizeddel végeztem én elöbbre, ezzel a 26. és 27. helyen szerepeltünk az eredménylistán. Amennyiben minden jól megy, jövőre ez már nem nagyon lesz így, de igyekszem majd NF úrral tartani a tempót, aki így nyilatkozott a mostani hétvégéről: „ A tavaszi térdműtétem óta most ültem először bringára, de nemcsak a sok kihagyás miatt volt nehéz újrakezdeni, hanem mert sajnos még mindig nem épültem fel teljesen. A pályán leginkább a kondícióm hiányát éreztem, de ennek ellenére úgy érzem jól sikerült a versenyem. A bringázáson kívül is jól éreztem magam, jó volt újra találkozni a barátokkal.”
Magyar sikerek a szlovák downhill kupadöntőn: az összetett dobogósai, balról Liszi Attila
Sorra jöttek az egyre jobb riderek, de az utolsó néhány emberig senki se tudta megverni az időmérőn váltóját elvesztő Jan Dodo Javornikot. Hatalmas izgalommal figyeltünk a következő emberre, aki a fő ellenfél, Lukas Ucen. Brutális tempóval és nagyon jól teljesített nyomválasztással érkezett a célba, azonban az óra 3’37,38”-at mutatott, ami hat tizeddel volt rosszabb, mint az időmérős ideje. Semmi időnk nem volt reménykedni vagy izgulni, mert fél percre rá már jött is Attila…
Az, hogy mi zajlott le ott, azt személyesen meséli el nekünk: „Izgatottan vártam a döntő futamot, teljesen üres volt a fejem, nem gondoltam semmi másra, csak arra, hogy hol tudnék még gyorsabb lenni a pályán. A felvonóban ülve a szívem már jóval gyorsabban zakatolt a szokottnál, mondhatni elég nagy nyomás volt rajtam, nem igazán tudom elmesélni ezt az érzést, ezt bizony át kell élni! Egy egészen más világban éreztem magam, tudtam, hogy képes vagyok rá, meg tudom csinálni. A rajtban állva néztem, ahogy Ucen elrajtolt. Látszott, hogy ő is komolyan veszi a dolgot. Rajtam volt a sor, hát megindultam. Az edzéseken gyakorolt ívek változtak a gyorsabb tempó hatására, ráadásul magasabb guminyomással is mentem, mint az időmérőn, nehogy ledefekteljek a döntőben. A féktávok is rövidebbre lettek szabva. A pálya alja felé volt egy nagy tempós leléptetés, az edzés alatt fékeztem rá, ez a döntőre teljesen megváltozott. Kónuszon tekertem a leléptetés felé, a féket még csak eszembe sem jutott használni. A leérkezés után olyan féktávot vettem, hogy magam sem hittem el, egyszerűen elképesztő érzés volt! A célba érve átvettem a vezetést, ez azt jelentette, hogy eddig lejött riderek közül én voltam a leggyorsabb, ezáltal kérdés sem lehet, hogy hányadik lettem az összetettben.”
Nagy volt az öröm, ez nekünk felért egy győzelemmel. Szinte mellékes volt, ám mégse állt le az élet, hiszen az ideje jobb volt, mint a legjobb időmérős eredmény. A kupagyőztes cseh Martin Mikulenka következett, de Attilánál nem tudott jobbat jönni, három másodperc hátránnyal érkezett a második helyre. Utolsóként a kvalifikáció győztese, az a Matej Charvat jött, aki az idei világkupákon három harminc eleji helyezést is begyűjtött. Nagy magabiztossággal közel öt másodperccel verte meg Attilát, amivel megnyerte a versenyt.
Szabó NF Endre így kommentálta a végső történéseket: „A hangulatot tovább fokozta Liszi Ati esélye a bajnoki második helyre. Jobban izgultam érte, mint a saját futamomért, és miután célba értem, izgatottan Ati ellenfeleit figyeltem a többiekkel, és végül pedig mindannyian győzelmi mámorban ünnepelhettünk!”
A verseny végeredménye:
1. CZE Charvát Matej (Banshee Bikes Factory Team) 03:26.55
2. HUN Liszi Attila (LiMiT Racing Team) 03:31.24 +00:04.69
3. CZE Mikulenka Martin (SK Grafobal Mondraker) 03:34.14 +00:07.59
4. SVK Javornik Jan (NOVATEC – CTM Racing) 03:34.75 +00:08.20
5. SVK Laktis Matej (NOVATEC – CTM Racing) 03:35.71 +00:09.16
5. POL Perin Arkadiusz (Diverse Extreme Team) 03:35.71 +00:09.16
Liszi Attila röviden értékelt is: „Második a versenyen, második az összetettben, mondhatni tökéletesen kiviteleztem azt, amit szerettem volna. Sok-sok köszönet a LiMiT Racing Team-nek, és a Völgyi családnak.”
Az összetett végeredmény 7 forduló után:
1. CZE Mikulenka Martin (SK Grafobal Mondraker) 395p
2. HUN Liszi Attila (LiMiT Racing Team) 336p
3. SVK Ucen Lukas (NOVATEC – CTM Racing) 306p
4. CZE Charvát Matej (Banshee Bikes Factory Team) 281p
5. SVK Javornik Jan (NOVATEC – CTM Racing) 277p
6. SVK Laktis Matej (NOVATEC – CTM Racing) 273p
7. CZE Hyncica Vlastimil (SK Grafobal Mondraker) 253p
8. SVK Polc Filip (MS Evil Racing) 209p
(…)
22. HUN Lukács Rajmund (LiMiT Racing Team) 74p
(…)
28. HUN Gács Péter (LiMiT Racing Team) 57p
(…)
54. HUN Völgyi Péter (2GP LiMiT Team) 9p
(…)
59. HUN Szabó Endre (LiMiT Racing Team) 4p
Attila és a csapat egészének nevében gratulálunk Matejnek a verseny győzelméért, Martinnak a kupasorozat győzelméért és a nagy ellenfél Lukas Ucennek, aki szép teljesítményt nyújtott az egész év folyamán! Jövőre ismét összecsapunk!
Nagyon jó versenyszezont zártunk, de annak értékelése legyen egy külön írás témája – mindenképpen megér annyit. Köszönjük mindenkinek a segítséget és a közreműködést: szponzorainknak, partnereinknek, munkatársaknak, családoknak és természetesen a versenyzőinknek! Többen is kimaradtak ebből a sorból, de ami késik nem múlik…
Forrás és fotó: www.limitracing.com
