hírek kerékpárteszt kiemelt magazin országúti Road

Wilier Zero.7 kerékpárteszt: kirepül alólad

2017.01.12.

Még a hűvös időt is feledtette az új Wilier Zero.7, ami elképesztően jó kerékpár lett. Pedig első blikkre nincs rajta semmi különös. És talán pont ez a titka…

Nyilván nem csak egy kilót tudnék fogyni, ha versenyző lennék, akár ötöt is, tízet is talán. Sokszor hajlamosak is vagyunk ezt felhozni érvként, hogy miért is fizessünk félmillióval többet egy fél kilóval könnyebb bringáért, ami pont ugyanazt tudja… Mégis, amikor felülünk egy igazán könnyű kerékpárra, az nagyon jó érzés. Versenyzőknek pedig valóban számítanak a grammok. A Wilier Zero.7 esetében az olaszok nem az aktuális divathullámoknak akartak megfelelni, arra ott a Cento10 Air. Nem is az optimumot akarták megtalálni ár, komfort, merevség és tömeg szempontjából, arra ott a GTR SL és a GTR Team.

A Zero.7-tel elsősorban egy kerékpárversenyeken is hatékony fegyvert akartak alkotni, amit akár egy amatőr bringás is fegyvernek érez, legyen bár a saját testtömege 60 vagy éppen 90 kiló. Mert nem csak az első tesztúton tűnik fel, hogy milyen könnyű, hanem másodszor, harmadszor… Hidd el, nem lehet megunni! Önmagában persze mit sem érne az alacsony tömeg, ha ez nem párosulna kellő merevséggel, komforttal, sportos geometriával. 800 (na jó, gyári adat szerint 799) grammos vázat azért már több gyártó kínál, ültem is már olyanon, amivel csak azért, mert könnyű, nem barátkoztam össze.

: Wilier Zero.7 – hamarosan…

A Zero.7 a pehelysúly mellett versenykerékpárhoz méltó merevséget nyújt, nem véletlenül használják hozzá a Mitsubishi MR60H UD szövetét, ami a legjobb szakítószilárdsági mutatókkal rendelkezik a választható alapanyagok közül. A szénszálas rácsot a Wilier csúcsvázaknál megszokott ZnO gyanta tölti ki, ami ugyancsak bizonyított már a kerékpáriparban. A támvillák nem eltérő – és egyben nehezebb – alapszövetből épülnek, hanem az MR60H UD rétegek közé beékelődik egy viszkoelasztikus rezgéselnyelő réteg is.

A full karbon villa hasonló alapanyagból készül, legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy a váll rész belesimul a vázba, ami két okból is fontos. Egyrészt így jobban kiadja magát egy olyan vázforma, ahol az alsócső nagyon közel van a kerékhez, ami a légellenállásra is kedvező hatással van. Másrészt robusztusabb a váll, ami szerkezetileg merevebbé teszi a villát, precízebb irányítást lehetővé téve. Ha mindezt egy agilis, jó geometria köti össze, a végeredmény egy menet közben egészen elképesztően viselkedő kerékpár – mint amilyen a Wilier Zero.7.

Hogyan tudnám megkülönböztetni a Zero.7-et más hasonló tömegű top kerékpároktól? Elsőre talán furán hangzik, ha azt mondom, hogy ez a bringa nem komfortos. Pedig ezt jó értelemben mondom, arra próbálok utalni, hogy nincs „teleszkóp” funkciójuk a támvilláknak. Ellenben semmi szín alatt sem rideg. Az út apróbb rezgéseit csillapítja, nem reccsen, vagyis kellemes tekerni rajta hosszabb távon is, de azt ne várja senki tőle, hogy a konkrét úthibákat „kirugózza”, mint néhány komfortra/rossz utakra kihegyezett országúti. Ellenben ha odalép az ember a pedálokra, akkor sincs semmilyen nem kívánt mozgás, a hajtáshatékonysága egyszerűen hihetetlen.

Érdekesség, hogy a honlapon a szokásosnál nagyobb terjedelemben taglalják a bowdenek vázon belüli elvezetését, miszerint pontosan olyan ívben futnak, ahogyan az természetesen adja magát, a lehető legkisebb megtöréssel. Nos, tény, ami tény, ezen a tesztbringán a Dura Ace váltórendszerrel és a gyári Shimano bowdenszettel kombinálva olyan váltásminőséget tapasztaltam, amilyet eddig talán soha, beleértve az új szériás Dura Ace tesztbringát is tavalyról. Lehet, hogy valóban van mögötte komoly tudatosság… A fékezés is fantasztikus volt, de abban a Shimano fékbetét-Shimano felni kombónak is szerepe lehetett még. A 3D papucsok kidolgozásán is látszik az igényesség, továbbá a szándék, hogy minden lehetséges grammot lefaragtak itt, a váz és a villa esetében is.

Aki Wilier Zero.7 bringát szeretne, gyakorlatilag bármilyen köntösben megvásárolhatja, a hazai forgalmazó, a Biondo Bike által biztosított kerékpár így ebben az összeállításban egy tesztflotta tagja, pontosan ezzel a felszereltséggel nem kapható. Nyilván a kereskedelmi forgalomba kerülő bringák már 2017-es Dura Ace, vagy más szettekkel érkeznek. A „legalja” az Ultegra és a Chorus, ettől csak felfelé legózhatunk, mindhárom nagy gyártó mechanikus vagy elektromos alkatrészcsaládjaiból. Érdemes megnézni a Biondo Bike honlapját, lehetetlen, hogy valaki ne találja meg pont az ízlésének megfelelőt. Sőt, ha nem tetszene a gyári festés, 400 euróért akár egyedi design is rendelhető. A Zero.7 6 méretben érhető el.

Mi a teszt konklúziója? Nekem ez lett az abszolút kedvenc a Wilier palettáról a kipróbált bringák közül. A Wilier Zero.7 egy tökéletesen letisztult versenygép, semmi fölösleges sallang, de ennek ellenére nagyon is olasz design. Brutális menettulajdonságok, tényleg egy rakéta. Nyilván az ára nem kevés, de ezen a szinten nem is sok. Ha azt kérdezi valaki, melyiket venném meg, akkor talán inkább a GTR SL-t (amely az „Év Országúti Kerékpárja” díjat is besöpörte 2016-ban!), nyilván a lényeges árkülönbség miatt. De ha a hasonlóan értékes, aerodinamikus Cento10-zel vetem össze, akkor nem is lenne kérdés, hogy a Zero.7 lenne a befutó.