fbpx

RetroBlog: Trek 7000, 1994

Az 1982-ben alapított amerikai cég kétségtelenül Lance Armstrong utóbb felülértékelt sikersorozata által vált a világ egyik vezető kerékpármárkájává, mindazonáltal a – főleg a tengerentúlon – ezt megelőzően is közismert volt a korszakhoz viszonyítva fejlett OCLV karbon-technikájáról, illetve kiváló MTB kerékpárjairól. A RetroBlog eme epizódjában az utóbbiból mutatunk be egy szépen restaurált darabot, a profi versenyeken is bizonyított 7000 modellt.

trek_retro04Az igazi gyűjtő – legyen szó akár fegyverekről, régi autókról vagy egyéb csecsebecsékről – soha nem azért kutat újabb és újabb tárgyak után, hogy azok használatba vételével további tapasztalatokhoz jusson. Pusztán magáért a birtoklásért teszi mindezt: számára fontosabb egy-egy – adott konkrét esetben – kerékpár és alkatrészeinek eredeti állapota, mintsem funkcionális működőképessége.

Berecz Attila tipikus példája a fentieknek. A tiszántúli fiatalember gyűjteményének minden darabja közel 100 százalékig működőképes, fél tucat hegyikerékpárt és még legalább ugyanennyi országúti paripát sikerült eddig összeraknia – és természetesen állandóan keresi és kutatja a további „prédákat”. Mindegyiket kipróbálja, s ha kedve tartja, évente egy-két alkalommal mindegyiket “kiszellőzteti”; egyébként a kollekció katonás rendben pihen. Nehéz is lenne megfelelő helyet biztosítani több mint egy tucat, jobbnál-jobb bicajnak. Kedvence nincs, illetve mindig az, amelyet éppen a kezébe vesz.

Egy-egy régebbi kerékpárt általában a váz alapján szokás évjárat szerint besorolni. Berecz Attila gyűjteménye nem elsősorban azért különleges és figyelemre méltó, mert minden darabja gyári felszereltségű: van olyan, melynek alkatrészei között akár 3-4 éves korkülönbség is van – viszont mindegyik montijának minden alkatrésze valamiért érdekes.

Ez az 1994-es Trek az akkori paletta felső középkategóriás gépei közé tartozott, eredetileg teljes Deore LX szettet kapott az akkoriban nagyon jónak számító, 11,5 kilogrammos gép. A kék/zöld festésen lehet vitatkozni, de nem érdemes. Figyeljünk inkább a kidolgozásra és a lakkozás minőségére!

retro06A kézzel készített váz az akkori idők egyik divatos alapanyagát használta: ez az Easton alumínium-csőszettje a ProGram fantázianéven futó sorozatból. Az ugyancsak amerikai csőgyártó akkoriban könnyebb szetteket is kínált, cserébe a ProGram meglehetősen strapabíró. A Trek 7000-es középrészének környéke külön figyelmet érdemel: kaphatunk némi ízelítőt az egy évtizeddel ezelőtti vázépítési tudományról. Először is a Trek akkori kedvelt illesztési technológiája a ragasztás volt. Ennek előnyeiről régebben már szóltunk: a hegesztéssel ellentétben nincs hőhatás, nem éri stressz az alapanyagot; tehát utólagos hőkezelés sem szükséges. A láncvilla két szára között hiányzik a megszokott kis keresztmerevítő, annak alakját a következőkkel jellemezhetjük: „hajlítsuk úgy a csöveket, hogy keresztmetszetük (szinte) ne torzuljon, és vigyük egyenesen tovább, egészen a papucsokig”. Leírni mindezt sokkal-sokkal könnyebb, mint precízen megvalósítani. Az eredmény a mellékelt képen látható. Figyeljük meg; a technológia szépsége mellett a sártűrés igen szerényre sikeredett.

Van itt még egy apróság, mely teljesen eltűnt a vázakról, ma már a kiegészítők piacán sem szerepel: ez az az apró “kinövés”, melyet a láncvilla hajtómű felőli részén láthatunk, az ú.n. “Anti-Chainsuck Device”, azaz láncfelkapás-gátló. Akkortájt külön megvásárolható ketyere volt, a Ringlé brutális haszonnal árusított a fentiekben aposztrofált aludarabját. Létjogosultsága az idők előrehaladtával megkérdőjeleződött: a váltómechanizmusok és lánctányérok folyamatos fejlesztése gyakorlatilag kiküszöbölte a problémát.

A villa terén a Trek akkor még megengedhette magának, hogy alapban cro-mo merev-, vagy pedig saját nevén futó teleszkópvillával szerelje gépeit. Ezeket a Trek feliratú alkatrészeket a sportmotor-alkatrészeivel nevet szerzett SHOWA céggel készítették, az akkori “rugósvilla” mezőnyben általában az első harmadba sorolták őket. Mivel a villa hiányzott a vázból, és egy eredeti beszerzése mindmáig nem sikerült, egy “kortárs”, 1994-es Manitou Magnum került helyére. Ez még szerencsére magán viseli a korai Manitou-jegyeket: a figyelmesen CNC-zett vállat, papucsokat és hidat. Ezek tették akkoriban sokkal erőteljesebbé a “nagy M”-et, s hitették el a vásárlókkal, hogy sokkal inkább offroad termék, mint a feltörekvő vetélytársé. A Rock Shox azonban ebben az időszakban nagyon beerősített…

retro03A remek villa egy csendben tetszhalottá vált kis amcsi cég kerékagyát fogja. Az AC (NEM azonos az American Classic-kel!) az Advanced Components rövidítése, a 90-es évek elején induló cégecske volt, mely az évtized utolsó harmadáig remekül lovagolta meg a erőteljes montis divathullámot. A ritkán látható agyat 117-es Mavic felnikkel kötik össze a küllők. A fék- és váltórendszer terén a Trek 7000-es színes képet mutat: itt még 1997-es alkatrésszel is találkozhatunk! LX V-fék és hátsó váltó, STX-RC fékváltókar – ezek mind fiatalabb generáció – a DX első váltó és hátsó agy viszont a váznál is idősebb 1-2 évvel.

A csemegék közé tartozik a ma már utánozhatatlan színű 1991-es Answer TaperLite kormány, melyet egy Manitou stucni fog. A stucni abszolút formabontó volt akkoriban – ma is csak elégedetten csettint az ember az extra széles befogó és a kikönnyített, keresztmerevített konstrukció láttán. A kormányvégeken a manapság éledező OnZa örökbecsű ragasztott-hegesztett szarvai díszelegnek.

Nagy kedvencem volt továbbá a McMahon cég cro-mo csőből hegesztett hajtókarja, amely a Syncros Revolution legendás modelljével egyenértékű alkatrésznek számít. A Trek-en egy egészen ritka McMahon ragasztott alu fejű titán nyeregcsövét találunk. Végül szerepel a kilencvenes évek elejének kötelező darabja egy fékmerevítő képében. Manapság kevesen használnak ilyesmit, akkor szinte “státusszimbólum” volt. Főleg ez, az ADP-féle karbon, amelynek darabjáért akkoriban 69 német márkát kértek …

retro09Összességében a Trek 7000 nem eredeti állapotában lett helyreállítva, ám a korban hozzáválogatott alkatrészekkel, köztük számos kuriózum darabbal! Így nem sok kívánnivalót hagy maga után, jól szemléltethető rajta a 90-es évek monti alkatrészek sokszínűsége.

Szöveg és képek: Tóth Zoltán

Szerk: Németh Balázs

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.