“Laci úton volt a világkupára és a neki ígért pénz még a „levegőben lógott”
Korrupció; hamisítás; szakmaiatlanság; Gittegylet; a magyar válogatott leszereplése; válogatott edzőtáborok hobbikerékpárosoknak, nincsenek bajnoki mezek; vannak bajnoki mezek, de rosszak – címszavakban összefoglalva, ahogyan már lemondott sportvezetők is látják a kerékpáros szövetség ténykedését. Ezek után nem csoda, ha az olvasó ingerküszöbét nehéz átlépni, mi azonban most újult erővel és lelkesedéssel állunk elébe a feladatnak. Hátha ezúttal rend teremtődik…
Eisenkrammer Károly, Tóth Árpád, Harangvölgyi András, Molnár Dénes és Nagy Ádám után Schettrer Zsoltot (becenevén Seti) szólítottuk meg, aki nem mondott le az elnökségi tagságáról, DE…
Bikemag: Korábbi interjúalanyainkkal ellentétben te nem mondtál le az elnökségi tagságodról. Miért?
Schettrer Zsolt: Először is szeretném elmondani, hogy sajnálom azt, mint a szövetség elnökségének tagja, hogy egy ilyen interjú egyáltalán megszülethet, és sajnálom azt is, hogy a szövetség elnökségének a tagja vagyok… Mert egy ilyen elnökkel kell együtt dolgoznom. Én az utóbbi időben gyakran elgondolkodom azon, hogy sokkal jobb érzés volt nekem az utolsó senkiként egy Duna Maratonon 424. helyen beérni, mint egy sportágban vezető tisztet betölteni, ahonnan kapok jót is, rosszat is – és leginkább Katona Kálmán miatt most csak rosszat.
Én nem mondtam le. Tóth Árpád a korábbi interjútokban azok közé sorolt, akik miatt nem működik a szövetség elnöksége, mert nem járok el a monti szövetség elnökségi üléseire. Ez igaz, de szeretném megindokolni. Teljesen feleslegesnek tartom azt, hogy a csonka elnökség (ami 4 tagúra redukálódott a Bányai Péter, Benkó László, Katona Kálmán és az én személyemmel) üléseire eljárjak, ahol a megmaradt tagok Katona Kálmánnal teljes egyetértésben szavaznak, és sosem kérdőjelezik meg az Elnök úr munkáját.
Viszont ha én nem járok el az elnökségi ülésekre, akkor érvénytelen minden egyes szavazásuk, így – elméletileg, jogilag – meg tudom akadályozni azt, hogy rossz döntések szülessenek a sportág életében. Nem mondtam le, mert abban a pillanatban, amikor én ezt mégis megteszem, Hegedűs Lászlótól a támogatás 99%, hogy ugrana (ő az elmúlt évek legjobb hazai triálosa, a világ top 10-ében van – a szerk.). Hogy miért állítom ezt ilyen biztosan? Amikor a neki járó támogatást megszavaztuk, a többiek nem értettek velem egyet. Benkó László igen, de aztán hirtelen megváltoztatta a szavazatát. Nagyon furának tartom, hogy a Benkó Barbi édesapjaként egy ilyen kérdésben úgy gondolkodjon, hogy tartózkodik illetve nem ért egyet, hogy egy ilyen nagy költségvetésből a hazai kerékpározás legjobb eredményeit hozó kerékpárosa részesüljön.
Bikemag: Többek között emiatt is fut ez az interjúsorozat, hogy több egyesület is kapott támogatást a szövetségtől, ám még ennél is jóval kisebb nagyságrendben. Viszont, aki kicsit is jártas az ilyen jellegű ügyekben tudhatja, hogy ezeknek a támogatásoknak a megpályázása, pestiesen szólva „lepapírozása” egyáltalán nem egyszerű feladat…
Schettrer Zsolt: Egy olyan pozícióban lévő ember esetén, mint én (már ha lehet ezt pozíciónak nevezni) az a legrosszabb, ha a fal mellett megy és titkolózik, úgyhogy tisztáznám a mi szemszögünkből, hogy ez a gyakorlatban hogyan zajlik.
A mi egyesületünk (Veres Ördögök SE) egyszer nyert műhelytámogatást, (br. fél millió forintot) amit a BMX parkunkra költöttünk el. Ez durván egy ugrató megépítésére volt elég. Autóztam mindezért a városban 5-600 km-t, hogy ennek a papírjait elintézzem, és a MOB-bal eltudjak számolni. Idén is elnyertünk 270 ezret, ám arra a következtetésre jutottam, hogy nem állok neki elintézni a papírokat. Inkább nem tartunk igényt a pénzre, mert sokkal bonyolultabb felvenni egy ilyen összeget, mint elkölteni hasznosan. 270 ezer Forint a mi csapatunk életében – akinek egy BMX és egy monti parkja van – szinte semmire nem elég, viszont nagyon megbonyolítja az életünket, mert körülményes az elszámolása. Hallomásból tudom, hogy más szakágakban nem ilyen eljárással volt ez a pénz kiosztva. Nálunk a montiban Katona Kálmán nyakatekertté tette ezt az egész eljárást, ami miatt nagyon sok klub nem tudta felvenni a támogatást. Azok az egyesületek, akik az eredményt hozzák, a periférián mozognak. Katona Kálmán most az egész sportot úgy kormányozza, mintha egy Kft.-je lenne. Ez nem egy Kft., ez egy sportszervezet, amire a civil törvény vonatkozik! Ezt a szervezetet a versenyklubok hozták létre anno a saját érdekükben, ám most ez a rendszer mégis ellenük fordult.
Bikemag: Mint jelenlegi elnökségi tag meg tudod erősíteni a többiek által mondott kritikákat?
Schettrer Zsolt: Igen.
Minden egyes határozatról, ami megszületett, ott a helyszínen kellene aláírnunk a jegyzőkönyvet, hogy pontosan lássuk, hogy milyen szövegezéssel készült el egy-egy döntés, hiszen egy vessző vagy egy betűnek a megváltoztatása is nagyon sokat jelenthet. Jegyzőkönyvet azonban nem láttam még eddig, illetve a mai napig nem nyertem betekintést azokba a dolgokba, amikbe kellene. Egyszer a MOB-tól érkezett levél a szövetséghez, hogy sportági audenciára (egyeztetésre, megbeszélésre) várnak minket. Én erről úgy értesültem, hogy, a TF-en (ahol kerékpárt tanítok a rekreációs tanszéken) lévő hallgatók, akik ültek ebben a bizottságban, illetve tanárok szóltak, hogy lesz ilyen. Végül a kitűzött időpont előtt egy nappal tájékoztatott minket az Elnök úr. „Amúgy se tudtok eljönni, úgyhogy majd elmegyünk mi” – szólt az általános reakció. Nem hiszem, hogy ennek így kellene működnie.
Volt olyan eset is, hogy Hegedűs Laci úton volt a világkupára és a neki ígért pénz még a „levegőben lógott”. Telefonálni kellett a szövetségnek, hogy utalják el az összeget, mert a Laci már Bécsben van, és nem tud tovább menni, mert nincsen pénze üzemanyagra. Mindezek után egy hatodik hellyel tért haza. Mindenkinek el kéne azon gondolkoznia, hogy ebben a sportban milyen szerepe van. Én kezdem úgy érezni, hogy Katona Kálmánnak most nagyon negatív a szerepe. El kéne gondolkodnia azon, hogy ő marad-e, vagy ha marad, akkor milyen feltételekkel.
Bikemag: Bízol abban, hogy a helyzet megoldódik a közgyűlésen?
Schettrer Zsolt: Mindenki gondolja át, hogy egy ilyen költségvetésű sportágban az a 100-200 ezer forint komoly összeg-e illetve hasznosan felhasználható-e arra, hogy nekik jobb legyen. Ezt a pénzt nem Katona Kálmán hozta a sportba, hanem az állam adta. Ez nem az elnök pénze, ne ő ossza be, hanem a sportág. Szavazzon róla a közgyűlés vagy az elnökség, amely hagyjon jóvá minden költséget. Katona Kálmán elnöksége alatt sajnos ez nem így történik vagy történt. Ő az elnökség orra alá dugott papírokat „ezt adtuk be a MOB-nak, a MOB elfogadta, szavazzátok meg. Ilyen sehol a világon nincs, hogy visszafele szavazunk. Amikor ilyen hibákat vét valaki, akkor nem az a kérdés, hogy hibázott-e egyáltalán, hanem meg kell hozni a megfelelő döntést.
Sajnálom, hogy a klubvezetők nem nyitott szemmel járnak. Amikor mi ezekről az anomáliákról először tájékoztatást adtunk, senki nem hitt nekünk, mondván: „A Kálmán hozta a pénzt”. Nagyon fura hogy az emberek így megvakulnak a pénztől. Viszont amikor ebben a sportágban nagyon kevés állami támogatás volt, akkor soha nem voltak ilyen nézeteltérések. A pénz most nem hasznosan költődik el, hanem elfolyik különböző csatornákon. Nem veszek észre látható eredményt. Nem látom azt, hogy az állítólagosan utánpótlásra elköltött források – állítólagosan, mert, mint mondtam, nem látok bankszámlákat, így nem tudom sem megerősíteni sem cáfolni – komoly eredményt hoznának. Nem látom azt, hogy a világranglistán, év végén, jobb helyen lennénk, és nem érzem azt sem biztosítottnak, hogy a következő években ez változni fog.
A témában korábban megjelent írások az ÚjSzövetség blogban olvashatóak: https://bikemag.hu/rovat/kerekpar-blog/ujszovetseg
.
