fbpx

Kusztor Péter képes beszámolója a Coppi e Bartali első feléről

Kusztor Péter, az Utensilnord-Ora24.eu színeiben kőkemény terepen és agresszív, erős mezőnyben, Ivan Bassóval, Damiano Cunegóval teker az olaszországi Settimana Coppi e Bartali – UCI 2.1-es körversenyen március 20. és 24. között. A verseny első feléről számolt be blogjában, a hangulatot pedig Stefano Sirotti képei színesítik:

(Fotó: Stefano Sirotti)

Kuszti 11. az első félszakaszon (Fotó: Stefano Sirotti)

Szerdán kezdetét vette az ötnapos, hat szakaszból álló Coppi e Bartali. Az első napon rögtön két szakaszt kellett teljesítenünk. Délelőtt negyed tízkor vágtunk neki a nap első részének. 100 kilométer megtétele várt ránk, féltávnál két meredek emelkedővel. A rajt utáni első pár kilométer nyugalomban telt, majd elkezdődtek a szökési kísérletek. Hatalmas volt a tempó, mindenki szökni szeretett volna, de jó ideig senki nem járt sikerrel. Végül csapattársamnak, Mazzinak jött össze, teljesen egyedül eltávolodott és folyamatosan növelte előnyét. A mezőny nyugodt tempóban közlekedett. Mikor Mazzi előnye elérte a hat percet, megkezdődött az üldözés. Főként az Androni legénysége diktálta a tempót, sprintre szerettek volna érkezni. Már az első mászásnál is nagy sebességgel közlekedtünk felfelé, de Mazzi előnye még mindig négy perc felett járt. Egy rövid lejtmenetet követően – ami rettentően intenzív volt – el is érkeztünk a következő emelkedőhöz.

(Fotó: Stefano Sirotti)

Mazzi a hegyi trikóval (Fotó: Stefano Sirotti)

Itt a Vini Fantini vette át az irányítást, és fokozta a sebességet, aminek meg is lett az eredménye. A hegyi hajrához mindössze 40 versenyző érkezett együtt. Nekem is sikerült elöl maradnom, de nem volt egyszerű feladat, nem éreztem a legjobbnak a lábaimat. Innen még 30 kilométer lehetett hátra a célig, a Cannondale és az Androni mint a gyorsvonat közlekedett, de így is sokan fel tudtak zárkózni hátulról. Mazzit az utolsó 10 kilométeren belül fogtuk meg, és készülhettünk a sprintre. Végig elöl helyezkedtem, remekül éreztem magamat. Az utolsó 500 méteren belül érkezett még egy veszélyes körforgalom, majd egy ívelt jobbos kanyarban jött a sprint. Az előkelő 11. helyen futottam be, Zamparella pedig 9. lett. Mazzi hosszú szökésének köszönhetően megszerezte a hegyi trikót. Így azt hiszem, hogy igazán sikeres szakaszt zártunk.

(Fotó: Stefano Sirotti)

A csapatidőfutam esőben (Fotó: Stefano Sirotti)

Rövid pihenőt követően, ülhettünk is vissza a bringára, mert még várt ránk egy 11,2 kilométeres csapatidőfutam. Nem teljesen szokványosan rendezték ezt a versenyszámot, hiszen minden alakulatot kettészedtek, így összesen 50 csapat rajtolt. Az időjárás nagyon elromlott, hideg lett és mire mi indultunk már az eső is szakadt. Én a következő versenyzőkkel mentem: Bosisio, Rochetti és Zamparella. 16:10-kor gurultunk le a dobogóról. Az elején abszolválnunk kellett pár kanyart, két felüljárót és néhány körforgalmat. Véleményem szerint remek tempóban haladtunk, de én rettentően fáztam. Az utolsó két kilométerben újabb kanyarok következtek. Végre beértünk, 13:55-öt mentünk, ami a végelszámolásnál a 24. helyhez volt elegendő, 40 másodpercet kaptunk a győztes Katyusától. Sajnos nem volt túl sok lehetőségem az új időfutambringa tesztelésére. Előző nap tudtam menni vele vagy két kilométert és a verseny előtt úgy tízet. De ettől függetlenül eléggé jónak éreztem.

(Fotó: Stefano Sirotti)

A 2. napon Kuszti is próbálkozott (Fotó: Stefano Sirotti)

Azt tudtam, hogy a második nap nehéz lesz, de azt nem gondoltam, hogy ennyire. Ha csak annyit mondok, hogy hátra felkerült a 27-es fog, akkor már lehet gyanakodni. A rajt előtti megbeszélésen úgy volt, hogy Zamparella és én vagyunk az első számú emberek. A többieknek szökésekkel kellett próbálkozniuk. Rögtön a rajtot követően hatalmas iramban mentünk. Igen erős szél fújt, így az első 20 kilométerben rendszeresen az út valamelyik oldalán közlekedtünk. Senkit nem akartak elengedni, mindenki meg volt vadulva. Én a megbeszélteknek eleget téve csak a mezőnyben tettem a kereket, remekül éreztem magamat. Majd 30 kilométer környékén megtorpant a mezőny, én ekkor támadtam és el is tudtam lépni. Még öt versenyző csatlakozott hozzám.

(Fotó: Stefano Sirotti)

Basso tempója végül túl gyors volt… (Fotó: Stefano Sirotti)

Szépen összedolgozva haladtunk előre, folyamatosan növeltük az előnyünket. Az első óra átlaga 46-os volt. Elérkeztünk a nap első mászásához, igen lassan mentünk felfelé, de még így is növeltük az előnyünket. 60 kilométernél kezdtük meg a rettegett falat, ezt a hegyet ötször kellett abszolválnunk a szakasz folyamán. Talán a mészégetői emelkedőhöz tudnám hasonlítani, csak egy ötösön keresztül. Szerintem itt eléggé lassú tempóban haladtunk, ezért próbáltam egy kicsit többet menni az élen, hogy minél többet legyünk szökésben. Az első hegyi hajrát sikerült bezsebelnem. Rövid gurulást követően, várt még ránk egy rövidebb kaptató, majd ismét lefelé vezetett az út. Az utolsó 300 méteren egy macskaköves, nagyjából 20% meredekségű fal vezetett a célig. Itt haladtunk át először a célvonalon, ezt a csodálatos karikát még négyszer kellett megtennünk. A következő kört is az élen tudtuk teljesíteni. Három körrel a vége előtt fogtak meg minket, ekkor már nem volt olyan túl nagy a mezőny.
A harmadik mászást a Cannondale húzta fel, a 10. hely környékén helyezkedtem, szépen tudtam tartani a lépést. Az utolsó kilométeren Basso állt az élre és fokozta az amúgy sem lassú sebességet. Sajnos az utolsó 500 méteren megadtam magamat. Nagyjából 30-an maradhattak az élen, én egy sorral hátrébb ragadtam. Szerencsére a lejtmenetben befogtuk a spiccet, így újra együtt kezdtük meg a soron következő hegyet, már csak kettő volt hátra. Ezen a hegyen végérvényesen leszakadtam, brutálisan nehéz volt, a 27-et is keménynek éreztem néha. Az utolsó kört egy kisebb csoporttal teljesítettem. Végül 11 perces hátránnyal értünk célba, én az 54. helyet szereztem meg, a hegyi összetettben pedig a 4. helyet. Nagyon kemény napon voltunk túl, 3 400 méter szint lett a 167 kilométer alatt.

(Fotó: Stefano Sirotti)

A 3.nap a hegyekben, Cunegoékkal (Fotó: Stefano Sirotti)

A mai nap sem kifejezetten a pihenésről szólt. Erről később részletesen beszámolok, most csak annyit, hogy véleményem szerint remekül szerepeltem, az utolsó másfél kilométeren szakadtam le a spiccről. 23. lettem, 41 mp hátránnyal. A hegyi összetettben a 6. helyre csúsztam vissza. A verseny összetett eredménylistájában a 40. helyen szerepelek, 12’19” hátránnyal.

Coppi e Bartali 1. nap összefoglalója

Coppi e Bartali 2. nap összefoglalója

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.